Coaching - Tréning |
A vakfolt nem tabu többé
| 2013.03.20. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: Rét Zsófia] |
A vakfolt nem tabu többé!
Beszámoló Horváth Tünde, MCC előadásáról
a coaching-ban előforduló tabukról és vakfoltokról
Ott ültem két órán át, és egyetlen egyszer sem jutott eszembe, hogy mi lesz a dolgom másnap, hogy bezártam-e a kocsit vagy hogy szomjas vagyok. Ilyen még egy moziban vagy színházban is igen ritkán fordul elő velem, hogy egy helyben ülve, 120 percen át töretlenül figyeljek arra, ami előttem történik. És valóban, két órán át egyedül, élőben, szerkesztetlenül, vágatlanul beszélni egy 120 fős közönségnek, hatalmas kihívás.  Merésznek is gondoltam ezt a vállalást. Horváth Tünde azonban nem csak profi coach, hanem profi előadó is. Végig lekötötte teljes figyelmemet, minden gondolatomat. Nagyon köszönöm neki ezúton is!
Az előadást az tette jól befogadhatóvá és hitelessé, hogy Tünde jó érzékkel vegyítette elméleti állításait saját tapasztalatú élményeivel. A vakfoltok definiálása kapcsán lenyűgöző őszinteséggel mondott példákat coaching folyamataiból vagy éppen egy saját vakfoltja miatt félbeszakadt folyamatáról.
|
Prezi.com: divatos játékszer vagy hasznos eszköz?
|
Prezi.com: divatos játékszer vagy hasznos eszköz?
Konferencia 2013, valahol Magyarországon...
„…… az előadók teljesítménye szokásos: telezsúfolt ppt oldalak, sok szöveggel, bonyolult ábrákkal. Lassan a résztvevők csaknem fele belebújik az aktuális technikai eszközébe (telefon, laptop, tablet). Felkonferálják a következő előadót.Néhányan felnéznek. Az első dia furán néz ki. Talán valami új következik? Az előadó beszél, majd váratlanul perspektívát vált és belezoomol valahova. Egyre  több szempár figyel. Aztán fejére állítja a világot és jobbra- balra, 360 fokban mozog a képernyőn. Érezzük, hogy egy konkrét cél felé haladunk, fizikálisan is. A hallgatóság csendben, visszafojtva, ugyanakkor gyermeki érvezettel figyel. Élvezi az utazást. ………Erre az előadóra biztosan mindenki emlékezni fog……..”
Ez az előadás a Prezi.com nevű, új innovatív megközelítésű prezentációs szoftverrel készült. A hazai fejlesztők agyából kipattant ötlet megvalósult formája 2009 áprilisában látott napvilágot és ma már 18 millió felhasználója van a világban. A cégbe 2011 végén beszállt a Facebookot is korábban jegyző Accel Partners. A cég budapesti irodája kb. 80 emberrel dolgozik, amit egy 20 fős San Francisco-i iroda egészít ki. A Prezi igazi hazai sikertörténet. A szoftver legnagyobb kihívója a jövőre 30. életévét ünneplő Powerpointtnak.
|
Coaching Határok Nélkül 2. évad
2012. szeptembere és 2013. júniusa között indul a Coaching Határok
Nélkül 2. évadja. Hónapról hónapra, előre tervezett módon a
legkülönbözőbb témák kerülnek napirendre érdekes előadók tálalásában.
Ebben az évedban női előadókkal is találkozhatunk, számos ismert könyv írója, elismert szaktekintély látogat el szakmai pályafutásuk alatt először Magyarországra, úgy mint ....
|
Frank Bresser 2.0
|
Nagy kíváncsisággal készültünk a Coaching Határok Nélkül előadássorozat következő alkalmára, amire február 6-án került sor. Az idei tendenciának megfelelően sarkvidéki időjárású napon Frank Bresser beszélt a vállalati coaching-ban rejlő lehetőségekről. Pontosabban nem csak beszélt róla, hanem műhelymunka jellegű feladatokkal igyekezett minél inkább bevonni a hallgatóságot a közös gondolkodásba.
|
Lean hatás a HR-ben
Vajon egy zseniális termelési módszertan átültethető a szolgáltatóiparba
is? Vajon egy japán kultúrából építkező módszertan elfogadható itthon?
Melyek az alapfeltételei egy Lean bevezetésnek? Milyen hasznai lehetnek
ennek a HR számára?
Bevallom, nem minden kérdésre találtam meg a választ, és idővel kicsit
feladtam. Aztán találkoztam Gyurta Sándorral, aki a legtöbb kérdésemre a
saját gyakorlatából tudja a válaszokat. Ez megint lendületbe hozott. A
beszélgetésünk kapcsán egy nagyon pozitív cégkultúra és egy sikeres.
Lean bevezetés képe bontakozott ki előttem. A következő cikksorozatban
Sándorral beszélgetve szeretném bevezetni Önöket - a HR számára igazi
kincsesbányaként működő - Lean rejtelmeibe.
|
Frank Besser 2012. február 6.
|
  Február 6.-án Frank Bresser gyakorlati megközelítésű,
csoport munkával ötvözött előadásával folytatódik a „Coaching Határok Nélkül”
nemzetközi rendezvény sorozat. A weboldalon lehet jelentkezni. Témája a coaching bevezetése a szervezetbe és a
sikeres coaching program titka. Érdemes időt szánni az eseményre. Mi ott leszünk.
Készítettünk egy interjút Mr. Frank Besserrel és Ábri Judittal a rendezvény főszervezőjével.
|
Átlátszó hazugságok
| 2011.12.19. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: ] |
|
A póker nem csak egyes üzleti tárgyalások metaforája, hanem az üzleti életre is jellemző viselkedésminták koncentrál előfordulási helye. Nem véletlen tehát, hogy vendégszerzőnk, Kardos Marcell, a Business Lies tréningfejlesztője, trénere – maga is komoly pókerjátékos – első pillantásra szokatlan témaválasztása.
|
Mark Powel, the Power
Elnézést kérek az angol címért, de egy angol nyelvű rendezvényről
szeretnék röviden írni. Remélem így respektálható az idegen mondat, ami
önmagában is furán hangzik.
|
Hogyan motiválható az Y generáció? (Europ Assistance)
| 2011.12.13. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: ] |
Az ezzel az írással induló motivációs cikksorozatunkban olyan olyan cégekkel foglalkozunk, ahol annak piaci pozíciója, speciális helyzete a megszokottól eltérő gyakorlatot igényel. Írásaink nem elméleti jellegűek, hanem a HR vezetőkkel folytatott beszélgetéseken alapulnak. Olyan, a hétköznapokban alkalmazható HR tevékenységekre voltunk kíváncsiak, amelyek másolhatók, alkalmazhatóak máshol is.
|
A megoldásközpontú paradigma szerepcentrikus szemmel
|
A megoldásközpontú coaching lényege, hogy a coach a kliens figyelmét folyamatosan a vágyott jövő jelentette célon tartsa. Minden felmerülő impulzust a jövő elérésének szolgálatába állít. Így folyamatosan önti az energiát a megoldásba.
|
A grafikus jegyzetelés és facilitálás
| 2011.11.25. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: ] |
Vendégszerzők Stenner Szilárd grafikus - tanácsadó - coach, a grafikus jegyzetelés és facilitálás hazai propagátora, az ezzel foglalkozó Grafacity Kft. ügyvezetője.
|
Tréning piac 2010 – Haldokló dinoszauruszok, izmosodó tigrisek
A tavalyi év megint sok érdekességet hozott a tréningpiacon. Néhány dinoszaurusz haldoklásnak indult és pár tigris nagyot erősödött (lásd korábbi írásunkat). Maga a piac - a 43 legnagyobb céget értve ezen - nem változott jelentősen, 4%-ot csökkent, ami nominális értéken mindössze 305 millió forintot takart.
|
Miért nem szeretik a coachok az ügyfélszerzést?
| 2011.10.04. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: ] |
A cipésznek lyukas a cipője, a fogorvosnak lyukas a foga és a pszichiáter nem tud segíteni saját magán. Való igaz, hogy pszichológusok, coachok, trénerek, gyakran nem rendelkeznek kellő ismerettel, arról, hogyan kínálják a potenciális ügyfeleknek szolgáltatásaikat. Meggyőződésünk, hogy mint sok hasonló esetben, a siker itt is a gondolkodásmód átformálásában és az ismeretek bővítésében rejlik.
|
Erőforrás-probléma térkép építése a coaching során
|
A coach professzionális módon épít fel magában egy képet a coacheeról. Ez a kép egy vagy több, a coachee külső és belső kapcsolódásait feltáró térkép. Hogyan lehet egy ilyen térképet felépíteni, milyen elemei vannak és hogyan kell használni? Ezekre a kérdésekre a coachnak választ kell adnia.
|
A Shackleton-modell, avagy hogyan válhatunk igazi vezetővé?
| 2011.07.29. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: ] |
|
Sir Ernest Schakleton ugyan egy sikertelen földrajzi expedíció vezetőjeként került be a földrajzkönyvekbe, a sikeres túlélést is biztosító, korát megelőző vezetési módszerei ma inkább az üzleti világ fantáziáját izgatják. Ilyen nézőpontból vizsgálja a sarkkutató munkásságát Margot Morrell és Stephanie Capparell könyve is.
|
Mellékvágányon - A karrier coaching kockázatairól
| 2011.07.07. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: ] |
|
Pár éve egy szakmai útelágazás előtt Feldmár András gondolatai segítettek abban, hogy „jól döntsek”. Valahogy így szólt az üzenet: „Ha egy réten járva, a fűben egy fuldokló halra bukkansz, ne terápiába vidd, hanem dobd vissza a legközelebbi folyóba”. Szerencsés voltam, én megtaláltam a patakot…
|
Happy-k-e a sheetek?
Tavaly a 150 milliárd forint mérhetetlenül című bejegyzésben már foglalkoztunk a tréningek mérésével pontosabban a mérések hiányával. A mai napon azt a módszert vesszük górcső alá, amiben a legtöbb szervezet számára a mérés manifesztálódik, vagyis az ún „happy sheet”-eket.
|
TEDx: A motiváció 3.0 fényes győzelme
 Pénteken igazi – hátborzongató – részese lehettem egy olyan rendezvénynek, ami jó gyakorlati példája a Daniel Pink által leírt gondolatoknak (lásd korábbi cikk a témában)
Mi is volt ez a rendezvény? Mi is a TEDx?
Valószínűleg a TED videókkal szinte minden kedves olvasó találkozott már, hiszen gyakran kapjuk meg egy-egy színvonalas TED előadás linkjét és nézzük meg szakmai élvezettel. A TEDx a TED kistestvére. 2009 óta bárkinek van joga ilyet szervezni lokálisan is.
Nehéz lenne általánosan megfogalmazni mit is takar a TEDx kifejezés. A saját definícióm szerint egy határokon átívelő intellektuális mega klub, ahol a rendkívüli emberek, hasonló teljesítményével találkozhatunk és lehetőségünk van egy inspiráló, innovatív közegben újraértékelni magunkat és környezetünket.
A hivatalos definíció is érdekes:
"A TEDx Danubia egy non-profit alapokon szerveződő társadalmi vállalkozás. Társadalmi vállalkozás alatt egyszerűen azt értjük, hogy egy társadalmilag értékes cél érdekében tevékenykedünk, illetve a konferenciákhoz kötődő közvetlen költségeken és munkadíjakon felül befolyó minden összeget az alább megfogalmazott – véleményünk szerint rendkívül fontos és inspiráló – ügyre és a körülötte kialakuló közösségre fordítunk."
|
Tréningpiac III.: A meztelen igazság
 Pénzügyi körökben ismert az a mondás, hogy a pénzügyi kimutatások olyanok, mint a női bikini. Sok mindent megmutatnak, de a elfedik a lényeget. A tréningpiac szereplőit feltáró cikksorozat harmadik részében a számoknak adom a legnagyobb szerepet, de megadom a lehetőséget arra is, hogy a bikini mögé nézzünk.
Nézzük hát meg, kik a válság nyertesei, kik a vesztesei, kik jelentek meg üstökösként? Kezdjük hát a győztesekkel!
|
Motiváció 3.0
 Már hetek óta olvasom Daniel H. Pink könyvét, amely a Motiváció 3.0 címet kapta (eredetileg Drive). Jól megrágom és vissza-vissza lapozok, ezért lassan haladok. Zseniális, mert oldalanként vannak benne „AHA-érzések”. Sok mindent megértettem a saját motivációmról is.
A napokban volt szerencsém találkozni egy általam csodált hazai rendezvény, a TEDx szervezőivel. A rendezvény megszervezése hónapokat vesz igénybe, a TEDx-es „tudásmunkások” ingyen, előre meghatározott ellentételezés nélkül végzik idő- és energiaigényes feladataik sorát. Miért teszik? Honnan az energia? Miért hatott rám olyan erősen ez a példa?
|
Dinoszauruszok, tigrisek, gazellák és hangyák Tréningpiac 2007-2010 2. rész
Az előző írásomban bemutattam a tréningpiac „nagyjait”, illetve azokat, akik sokáig a nagyokat jelentették a piacon. A nagyok közül a 2005 decemberében alakult Qeep-pel külön szerettem volna foglalkozni, akik a válságban indították be rakétáikat, hiszen 2009-es árbevételük elérte a 440 millió forintot, ami egyben a dobogó harmadik fokát jelentette. A Qeep az értékesítési területek specialistája, vezető beosztású kollégái közül többen a Dale Carnegie arcai voltak évekig. Teljesítményüket jól jellemzi, hogy amikor a piac 20%-ot esett, ők képesek voltak egy olyan területen is jelentősen növekedni, ahol az akkori piacvezető nagyon érzékeny veszteségeket szenvedett.
|
A tréningpiac számokban 2007-2010 (I. rész)
Szinte közhelynek számít az a megállapítás, hogy a válság elsőként és talán legerőteljesebb a HR területét érintette, azon belül is a képzéseket. De vajon a számok is ezt mutatják?
Az elmúlt hetekben annak néztem utána, hogy 2007 és 2009 között hogyan változott a klasszikus képző cégek bevétele és milyen trendek jellemzik 2010-et. Az általam vizsgált 33 legnagyobb cég lefedi a piac legnagyobb részét.
(Adataim forrását az IRM adatbázisa jelentette, ha valaki kimaradt, az csupán az ott lévő hiányosságoknak köszönhető.)
A következő cikkekben egy kis közös gondolkodásra hívok mindenkit, ami nem csak a múlt elemzésére szorítkozik, hanem a jelen, sőt a jövő trendjeinek bemutatására. Remélem, a leírtak „tollragadásra” kényszerítenek sokakat.
|
A coaching tevékenység vagy szakma?
 Többek közt erre próbál választ találni Vojnits Bálint, Koczka Teréziával a 2010. november 17-én reggel 9 órakor kezdődő forrószék élő videó beszélgetésben.
Koczka Terézia azon emberek egyike a magyar coach életben, aki évek óta részese annak a folyamatnak ami egységes mértékrendszer, akkreditáció mentén próbálja a coachingot és a coachokat elfogadottá tenni a szakma és a piac szemében egyaránt. Ennek az egyik legismertebb ilyen tömörülése az ICF, melyről korábban már cikkeztünk a HR Cafe hasábjain. Teri volt az aki elsőként írt nálunk egy másik szervezet az EMCC születéséről. A forrószék apropója többek közt ezzel is kapcsolatos, ugyanis a Vezető Kultúráért Kht. szervezésében egy szakmai fórum témája hasonló kérdéseket tárgyal, mint például:
|
Egy csoport szervezésének története - indító gondolatok
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek gondold végig az alábbi kérdéseket:
- Hányan vannak a családodban, rokonságodban, az ismerőseid között, akiknek párkapcsolatban nehézségeik vannak?
- Hányan küzdenek körülötted a leválás és a felnőtté válás nehézségeivel kortól és nemtől függetlenül?
- Hányan vannak, akik nincsenek tudatában ezeknek a problémáknak, csak azt érzik, hogy elakadtak az úton, valahogyan semmi nem jön össze?
- Hányan szenvednek kényszer pályákon anélkül, hogy jól éreznék magukat a bőrükben vagy a munkájukban?
És még sorolhatnám...
|
150 milliárd forint mér(het)etlenül
Régóta foglalkoztat a tréningek hatékonyságának mérése. Az érdeklődésem szikrája a hetekben lobbant újra lángra, amikor egy ügyfelünktől felkérést kaptunk egy stabil ROI (Return on Investment) modell felépítésére. Ahogy újra feldolgoztam a témát, megdöbbentő adattal szembesültem. Becslésem szerint a tréningpiac újkori hazai történetében 120-150 milliárd forintot költöttek el képzésekre. A döbbenet az jelentette számomra, amikor utánanéztem és átgondoltam, hogy milyen volt ennek az összegnek a megtérülése. Erről ugyanis semmilyen hiteles információ nem áll rendelkezésre, hiszen nem történt mérés – ezt részben a legnagyobb hazai tréningcég volt szakmai vezetőjeként is állítom. A tréningekre úgy adják ki a pénzt a vállalatok, hogy fogalmuk sincs arról van-e értelme, megtérül-e valaha. Az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy nem lehet minden esetben ROI-t mérni, vagyis megfogható forintokká alakítani a tréning hatásait, de azt látnunk kell, hogy a jelenlegi helyzet messze van az optimálistól.
Mitől került most annyira fókuszba ez a téma? A válasz egyértelműen a válság körül keresendő, mely nélkül a (meg)méretlenség állapota sokáig fenntartható lett volna. Ma az eddigieknél keményebben kell indokolni minden forint elköltését, ráadásul a HR volt az első, akin költséget csökkentettek a cégek. Most ezt kell valahogyan visszaszerezni.
Miért nem volt ROI szintű mérés eddig?
|
Coaching irányzatok összecsapása
 A HR Cappuccino keretein belül került sor, a coaching irányzatok összecsapásának első mérkőzésére. A ringben Komócsin Laurát és Mérő Lászlót üdvözölhette a harcra kiéhezett közönség. Nem is várhatunk mást egy ilyen cím alatt megrendezett esemény közönségétől. Hogy mit történt pontosan?
|
Szösszenetek a lojalitásról
|
 Nemrég megjelent egy bejegyzés a motiváció témaköréhez kapcsolódóan, melyben értékes ötletek közül csemegézhettük ki a hozzánk legközelebb állókat. Olvasása közben sok minden jutott eszembe, most azonban csak a lojalitáshoz kapcsolódókat tenném közkincsé. Ennek két oka van: az egyik, hogy saját életemben is megtapasztalhattam ennek fontosságát, működését, a másik néhány inspiráló beszélgetés, melyekben szintén ezt a témát feszegettük.
|
A játék a legkevésbé játék
Vezetők is tanulnak a coach anekdotákból
 Sok érv szólt amellett, hogy közreadjuk a coach anekdotákat. Egyrészt mert a coach képzéseinken a hallgatóink nagyon szeretik, ha „sztorizunk”, mert sokat tanulnak belőle hogyan csinálják jól, vagy épp hogyan rontottak el egy-egy helyzetet a már tapasztalt coachok. De ha csak ez lett volna a cél, akkor beillesztettük volna a tanrendbe és nem adattuk volna ki.
A másik gondolat ami vezérelt az volt, hogy a coaching szakmát kicsit összefogjuk, összehozzuk, más a coahing piac többi meghatározó szereplőivel is. Több mint 40 coachtól, tanácsadótól kértünk, illetve kaptunk anekdotákat és ezek közül válogattuk ki a legtanulságosabbakat, így 21 szerzőtől található írás a könyvben, ezért amikor felkértek, hogy írjak pár szót róla nem éreztem azt, hogy „önfényezés” lenne, mert én csak egy részét írtam.
A fő cél viszont az volt, hogy a coaching túlmisztifikálását csökkentsük. Én már teljesen elégedett lettem volna azzal, ha az ajánlás írásra felkért vezetők azt mondják, hogy tetszett nekik, mert most már látják, hogy milyen hasznos is a coaching. De ezen kívül mást is írtak, amit nem vártam: tanultak belőle és magukra ismertek...
|
Motiválás lyukas zsebbel
 Ősidők óta foglalkoztat a kérdés, hogyan lehet pénz nélkül motiválni. A képzéseken is állandó sláger téma, sokat foglalkozunk vele. Már jó ideje egy külön mappát vezetek a jó ötletekről. A napokban egy nagyon kedves ügyfelemmel futottam össze, akinek köszönhetően a „gyűjteményem” újabb elemekkel gazdagodott. Az ügyfél tele volt energiával, lendülettel és mosollyal, pedig egy nehéz csoport, a call centeresek HR-eseként dolgozik. Nehéz csoport, hiszen az operátorok könnyen kiégnek és nehezen pótolhatók; motivációjukat fenntartani komoly kihívás. Pár percnyi beszélgetés után fantasztikus dolog bontakozott ki előttem a pénz nélküli motiválás kapcsán.
|
Mozgásban vagyunk
Egész életemben nagyon élveztem a mozgást, különösen a táncot. A zenére történő ritmikus mozgás mindig a  szívem csücske volt, az utóbbi időben azonban talán még közelebb kerültünk egymáshoz. Ennek, és egy nagyon kedves régi barátnőmnek köszönhetően eljutottam nem rég egy csodás órára, ahol felemelő élményben volt részem. Idegesen, fáradtan érkeztem, és energiával telve, feltöltődve távoztam. Biztosan te is táncoltál már ki magadból feszültséget, szomorúságot vagy örömöt? A mozdulatok energiája, kifejező ereje csodás hatalommal bír... nem csak a táncban, az életben is. |
A játék még kevésbé játék
 Tapasztalati tanulás: A legdrágább tanulási forma?
Legutóbbi írásomban a játékkal, a játékelmélettel foglalkoztam. Folytatva a Game Based Learning (GBL) témakörét, a tapasztalati tanulás kapcsán szeretném megosztani néhány gondolatomat. Akit részletesen érdekel a téma, annak javaslom a műhelymunkák közül Zajkó Roland friss írását "A tapasztalati tanulás módszertana" címmel, amelyben a téma komplex összefoglalása található.
Mostani írásomban ennek a tanulási formának a költségeiről és továbbfejlesztési lehetőségeiről fogok írni.
|
Hurrá, itt a nyár?
 Elkezdődött a nyár - már ami az óvodák, iskolák nyitva tartását illeti. Sok családban felmerül hát a kérdés, mi legyen a gyerekekkel, hogyan oldjuk meg a nyári szünetet. |
A játék nem játék
 Honnan hova?
A saját bemutatkozómban arra tettem ígéretet, hogy a Game Based Learning (GBL) módszertanról fogok írni. Mostani írásom, egy olyan cikksorozat első része, amely a játékelméleten, a tapasztalati tanuláson át vezeti el az olvasót módszertani utazásunk végállomására, a játék alapú tanulás világába, úgy, mint szimulációs játékok, GBL, digital GBL, Serious Games, Science Based Learning, MMRPG, kalandprogramok stb. Kezdjük hát a legelején! Nézzük meg mi is a játék, mi a szerepe az életünkben, hogyan függ össze a fejlődéssel és a tanulással.
|
Mire van időnk?
 Érdekes és gyakori kérdés felvetéssel találkoztam ma. Az egyik partnercégünk vezetőjével beszélgettem arról, hogy hogyan lehetne javítani a cég hatékonyságát. Természetesen hamar azon vezetőkre terelődött a beszélgetésünk, akiket én is ismerek.
|
Kedves virtuális vagy valós szenvedély beteg sorstársaim (a kávéra értve)
 Sok szeretettel köszöntelek benneteket. Dr. Németh Zoltán vagyok, tréner, tanácsadó. Mostantól ezen rovat hangját fogom erősíteni. Felerősíteni! Szeretnék a rovat éles hangja lenni!
Tudjátok az a sípolás, amit az összegerjedő mikrofon ad ki.:-) Ilyenkor gyorsan keressük a megoldás és gyakran meg is találjuk (ha nem is mindig a legjobbat)
Milyen témákban szeretnék "sípolni": ...
|
Fordított kulturális sokk
 A vulkáni aktivitás miatt a tervezettnél hosszabb ideig volt szerencsém egy háborítatlan szigetvilágban tartózkodni a családommal. Pihentünk, élveztük a napfényt az Óceánt és a kellemes légkört. Az emberek mosolyogtak és tartós szemkontaktusra a válasz "Hello, how are you?"-ból indított beszélgetés volt. A zebrához érve az autók lassítottak és türelmesen várták, hogy átkeljünk. A pálmák mellett, ilyen és ehhez hasonló élmények fémjelezték, hogy nem Kelet-Európában vagyok. Idáig ez egy klasszikus munka-magánélet rovatba illő poszt is lehetne. Hogy miért ide írom? Mert hazajöttünk majd 3 hét után és a vártnál is nehezebben ment a hétköznapokba való visszarázódás. Mint azt néhány nap múlva megtudtam, ízelítőt kaptam abból, mit is érez egy hazánkba érkező expatrióta. Sőt azt is megtudtam, hogy amellett, hogy erre külön szakirodalom is létezik, egy külön coaching tevékenység is szakosodott.
|
Megváltozott munkaképesség minden szempontból képességcsökkenést jelent?
 Olvasva a fogyatékkal élők foglalkoztatásának ösztönzését kitűző konferenciáról eszembe jutott egy néhány évvel ezelőtti tréningem. Ezen a burnout-ot kezelő programon ért hideg is, meleg is. Az mindenesetre biztos, hogy alapjaiban változott meg a véleményem a látássérült emberekben rejlő lehetőségekről.
|
Story telling coaching
 Van már mindenféle coaching. Life-coaching, Felsővezetői-coaching, Karrier-coaching, Ontológiai-coaching... és most egy új: Story telling coaching.
Story telling tréningek nem újak, már húsz éve is voltak Nyugat-Európában, de amióta a coaching megkezdte térhódítását, rájött a piac, hogy ez klasszikusan az a téma, amit jobban lehet coachinggal, mint tréninggel támogatni.
Ha az olvasó még mindig nem érti mi is ez az egész, írok pár példát kiknek szoktak segíteni.
|
Ki is Werner Vogelauer?
 A "FORRÓSZÉK" kerekasztalbeszélgetés keretén belül a munka-magánélet rovat vendége lesz WERNER VOGELAUER. Az élőben mindenki számára követhető interaktív interjú pontos időpontja itt olvasható. Tekintettel a vendégem nemzetiségére, az interjú angol nyelvű lesz.
Werner Vogelauer vállalati tanácsadó, tréner, ICF Master Certified Coach (MCC). Minősített tranzakcióanalitikus (STA), tranzakcióanalízis kiképző és szupervízor (ÖGTA, ITAA és EATA), EAS kiképző és szupervízor, a logoszintézis módszer kiképző trénere, németországi, svájci, olasz és osztrák coaching továbbképzések tanfolyamvezetője. Sokéves vezetői tapasztalattal rendelkezik, változásprojekteket kísér, a Trigon Entwicklungsberatung tanácsadó cég egyik alapítója és menedzsmenttrénere. A "Coaching Praxis" illetve a "Methoden-ABC im Coaching" című nagysikerű alapművek szerzője és kiadója. (A könyvek magyarul is megjelentek.)
|
Teszteljünk vagy ne teszteljünk?
 Gyakran találkozom azzal az igénnyel az engem megkereső klienseknél, hogy vegyek fel velük tesztet. A beszélgetés folyamán utalnak rá, folyton visszakanyarodnak, amíg nyíltan szóba nem hozom, hogy miért is tartják fontosnak annyira. Emögött mindig az a kimondott vagy kimondatlan vélemény rejtőzik, hogy a tesztet objektív mérő és tényfeltáró eszköznek vélik, melyből gyorsan, és pontosan kiderülnek képességeik, kompetenciáik esetleg problémáik.
|
Milyen coachingot akarnak egyes vezetők?
 Coachként a fejlesztés, fejlődés fontos számomra, de hogy lehet az, hogy ezt nem minden vezető akarja?
Egy friss élményemet szeretném megosztani Veletek: dolgoztam nemrég egy energetikai cég vezetőivel és ami döbbenetes volt számomra, hogy az öt fős vezetői csapatból csak ketten akartak a saját fejlődésükkel is foglalkozni, a szervezet átalakítását mindannyian nagyon támogatták és ezért kérték a coachingot is, de azt, hogy ez összefüggésben van egy belső fejlesztéssel, azt már nem fogadták el.
Ez a mozzanat indította el a gondolataimat.
|
Karrier coaching - avagy híd az álom-melóhoz
 Most kaptam a hírt az egyik ügyfelemtől, hogy elnyert egy állást. Ez önmagában egy mindennapi történet, számomra mégis azért más, mert ő ÁLMAI ÁLLÁSÁT kapta meg, azt, amiről két hónapja – mikor először találkoztunk – már lemondott.
Mint minden eset, természetesen az Ő története is egyedi, épp ezért nem is erről szeretnék mesélni, de van valami, amit mindenképpen meg szeretnék osztani Veletek, ami számomra a legfőbb tanulsága volt ennek a történetnek.
|
Mire jó a pszchodráma a coachingban?
| 2010.01.13. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző:Kiss György Ádám] |
Többen kérdezték tőlem, hogy a pszichodráma, monodráma technikák hogyan használhatók a coachingban?
Egyáltalán, mire jó a pszichodráma?
Jakob Levi Moreno, a múlt század elején fejlesztette ki a módszert. 1925 - től Amerikában már hatékonyan használta gyógyító eljárásként, majd pszichoterápiává érlelte.
A pszichodráma alapdefiníciója szerint: belső lelki történéseink megjelenítésének módszeréről van szó, de ez így nem sokat jelent. Sokszor dolgozunk nonverbális kommunikációs elemekkel is a coaching során. Sokszor fontosabb - több információt hordoz - a beszédnél a megjelenítés, az akció. Vagyis van létjogosultsága.
Mi a varázsa ennek a módszernek?
|
A ROSSZ kérdések - F. Várkonyi Zsuzsa
Várkonyi Zsuzsát újra és újra, bármilyen témában egy életre szóló élmény hallgatni nekem. Most sem volt ez másként.
Csak néhány gondolatot szeretnék itt kiragadni az előadásából, melyek azt gondolom, hogy mindannyiunk számára meghatározóak lehetnek.
Hosszasan beszélt a kérdezés milyenségéről. Arról, hogy egyáltalán mikor szabad és milyen típusú kérdéseket feltennünk, hogy melyek a jó és a rossz kérdések.
Jöjjön itt tanulságos listája a ROSSZ kérdésekről.
|
Határvonal coaching és terápia között
|
 Ismét nagyon érdekesnek ígérkezik egy jövő heti program az IFC Magyar tagozatának szervezésében szerdán megrendezésre kerülő műhelymunka, melynek téméja:
Pszichológus, klinikai szakpszichológus, Mérei Ferenc tanítványa, a Gordon Training International kiképző trénere, a hazai Gordon-féle személyiségfejlesztő és kommunikációs tréningek meghonosítója.
|
Új a szűröm, a szögre van felakasztva
 Néhány hete írtam egy bejegyzést egy kísérleti csoport tapsztalatairól. Azon a csoporton sok gondolatindító mondat, érzés hangzott el. Ezek közül az egyik, hogy az ilyen zárt és strukturált csoportok hátránya, hogy a résztvevők nem úgy viselkednek, mint az "életben" a játékszabályok és a meghatározott téma miatt. Ezzel részben egyet értek, részben nem. Kérdés, mit nevezünk az életünknek, és a személyiségünknek hol a határa? Elképzelhető-e, hogy egy adott játékban végig, egyetlen pillanatra sem mutatjuk meg valódi énünket? Erről az ismert népdal jutott eszembe. Lehet, hogy a személyiségünket, mint egy kabátot, szűrt bizonyos helyzetekben nem használjuk, hanem felakasztjuk az ajtó előtti fogasra? Nem kellene ehhez minden energiánkat felemésztő, folyamatos kontroll? |
Madarat tolláról - Vezetőt coacháról
| 2009.11.25. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: ] |
Egy ko nferencián feltették nekem azt a kérdést, hogy mitől függ, hogy ki-kit választ coachának, mitől alakul ki a kémia? Hasonló a hasonlót
választja, vagy az ellentétek vonzzák egymást coach és ügyfél esetében?
Hirtelen nem tudtam frappánsat válaszolni, mert ahogy végiggondoltam a korábbi ügyfeleimet nem találtam kategorizálási pontot, hogy milyen
típusúak az ügyfeleim, mert nagyon sokfélék....
|
Van katartikus kérdés?
 Múlt héten a Gallup University konferencián az IBS - ben találkoztam egy előadóval, aki arról tartott előadást, hogy csak kérdésekkel érdemes és hatékony valamit megtanítani...
Nagyon üdítő és inspiráló volt az egész, később azt kérdeztem az előadótól és most önmagamtól is vagy éppen tőled, hogy van-e katartikus kérdés?
|
Outplacement coaching
 Nyár elején kérdezte meg egy SzTMSz vezető, hogy érdekel-e minket egy HR Oscar támogatása, zsűritagként való részvétel. Örömmel vállaltam el,hiszen úgy gondolom, ha ezzel is segítjük a szakmát, akkor már megérte. A szerdai programból több téma is érdekel, ezért terveim szerint már reggeltől ott leszek. Rögtön az első kereksztal téma: "Hogyan tovább...? Outplacement, mint megoldás" felkeltette az érdeklődésemet. Ennek egyik oka, hogy éppen tegnap olvastam egy cikket, ami arról számolt be, hogy a karrier coachingot igénybevevők 68%a válaszolta, hogy megérte a befektetett időt, energiát. Részletek itt.
|
Innovációt tessék!
 Hogyan vonzzunk be innovatív új megoldásokat a HR szakmába? Hogyan szemléljünk eseményeket más valaki szemszögéből? Hogyan oldják meg mások a mi problémáinkat? Lehetséges, hogy szemléletmód váltással könnyebben célba érünk, mint alternatív megoldások felsorakoztatásával?
Ilyen gondolatok cikáztak a fejemben, amikor elolvastam a HR Oscar 2009 legjobb diplomamunkára kiírt pályázatát. Egy "ifjú titán", bár gyakorlati tapasztalatoknak híján van, mégis - vagy talán éppen ezért - olyan következtetésekre juthat, egy adott problémát olyan szemszögből szemlélhet, ami egy, a tapasztalatai által vezérelt HR-esnek meg sem fordul a fejében.
|
Te Gestalt-os, NLP-s vagy TA-s coach vagy?
|
 5-6 évvel ezelőtt egy nagy, multinacionális vállalat HR igazgatója hívott be egy beszélgetésre. Elmondta, hogy ő már sokat olvasott a coachingról, de a cégénél még nem dolgoznak coachok és szeretne beszélgetni erről a témáról. Nagyon értelmes kérdéseket tett fel, nagyon jó beszélgetés volt, de a végén feltette nekem azt a kérdést, hogy:
Te Gestalt-os, NLP-s vagy TA-s coach vagy?
|
Kompetencia vagy módszertan? II. rész
 A címmel kapcsolatos eszmefuttatás első részében megosztottam a saját képzésemmel kapcsolatos dilemmáimat. Az én hibámból kicsit hosszú idő telt el hallgatással, viszont örömmel láttam, hogy téma az oldalon, hogy vajon mi tesz valakit jó coach-csá, és hogy vajon ki mondja meg, mitől jó coach az, aki akként határozza meg magát (mármint hogy azt írja a névjegyére).
Szeretném itt leszögezni, hogy nem vagyok birtokában a helyes válasznak – csak megkísérelem megosztani a témával kapcsolatos gondolataimat, dilemmáimat, tapasztalataimat. Alig várom, hogy mind többen csatlakozzanak a diskurzushoz – coachok, mentorok, szupervizorok, vezetők, akiket már coacholtak és akiket még nem, kutatók, stb.
|
Emberek közt hatékonyan
|
 Mi is a szupervízió?
Bizony nem könnyű a kérdést röviden megválaszolni!
A szupervízió, a szupervizor ma már Magyarországon is ismert, használt szavak.
Jelentését azonban nem lehet egy-két szóval, egyszerűen megfogalmazni.
Multinacionális szervezetekben ugyanis, nálunk is, a “szupervájzor” egy pozíció és feladatkör, egyfajta minőségellenőr. Humán területeken viszont úgy mondjuk, hogy szupervizor és kétféle feladatot is jelenthet.
Egy belső tanácsadást, ellenőrzést, segítést, illetve egy külső, független tanácsadást, kisérést, támogatást.
A fogalom tehát régi, de a jelentése, a tartalma az utóbbi mintegy 100 évben folyamatos változáson ment át.
S mintegy három évtizede, hogy két modell alapján definiáljuk:
– az egyik az un. amerikai modell, amely szerint a szupervizor egy szervezet, hierarchia belső, tapasztalt tagja, aki kontroll funkciót tölt be, felelős a szupervizált munkájának a minőségért, a teljesítményért.
– a másik az un. európai modell ,amely szerint a szupervizor egy külső, pártatlan, független “szem”, segítő-tanácsadó, aki nem része a hierarchiának, így a teljesítményért sem felelős közvetlenül.
Ez utóbbi szakmai képviselőjeként, posztgraduális egyetemi oktatójaként
- a képzés a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészkarának Pszichológiai Intézetében folyik - a továbbiakban az európai modell szerinti szupervízióról osztanék meg néhány fontos gondolatot.
Mi tehát a szupervízió? Ami Európában kb.30 éve már önálló szakma, professzió is?
|
Egy kísérlet
|
 Bizonyára említettem már, hogy szeretek új dolgokkal kísérletezni a munkáim során. Így történt ez a közelmúltban is, amikor egy tréningeken nem használt módszert kipróbálhattam egy vállalkozó szellemű, fejlődni vágyó csapaton, melyről szívesen mesélek itt a HRCafe-n. Segítségükkel rengeteg tapasztalatot szereztem a szerepjáték, az önismeret és a mélyebb csoportdinamika létjogosultságáról a szervezeti környezetben. Ezeket osztanám meg veletek az alábbi sorokban. A módszert Adelheid Stein német pszichológus alakította ki azzal a céllal, hogy a szociális szférában dolgozó segítők kezében legyen egy olyan csoportos módszer, mellyel klienseik segítségére lehetnek terápiás beavatkozás nélkül.
|
Ott voltam a II. Coaching Konferencián...
| 2009.10.19. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző:Kiss György Ádám] |
|
 Ott voltam a II. Coaching Konferencián és a képzésekkel foglalkozó kerek asztal beszélgetésen is aktívan részt vettem. Jól éreztem magam, jóval interaktívabb lett ez a konferencia, mint a tavalyi, szerintem a résztvevőknek meg kell érezniük, hogy a konferenciát coachok szervezik és nem marketingesek. Ez idén jobban érződött.
Színvonalas előadásokat hallottam, a kerek asztalok is hoztak új gondolatokat.
Köszönet érte a szervezőknek, a kezdeményezőknek.
De legyünk pragmatikusak: megérte elmenni?
|
A CEO és a motorkerékpár - ápolás művészete
 Ismét érdekes programmal gazdagodik az az érdeklődő, aki részt vesz 2009. október 14-én este a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) Magyar Tagozata és a Business Coach Szakmai Közösség közös szervezésében megrendezésre kerülő Business Coach Klubba, melynek témája:
|
Tranzakcióanalízis alkalmazása szervezetfejlesztésben és coachingban
 2009.10.07.-én, szerdán reggel fél kilenckor (8:30) a tranzakcióanalízis világhírű szakértőjével és művelőjével, Sari van Poelje-val beszélgetek ÉLŐBEN a teória szervezetfejlesztésben és coaching-ban való alkalmazásáról angol nyelven. Hogy miért is különösen érdekes számomra ez a találkozás? ...
|
Tranzakcióanalízis: Eric Berne - Cafepedia blog
| 2009.10.05. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: Cafepedia] |
 Az alábbi blog egy technikai blog, ami az olvasót támogatja a tranzakcióanalízis témájában íródott blogok jobb megértésében.
Eric Berne (Montreal, 1910. május 10. – 1970. július 15.) kanadai származású pszichiáter, aki leginkább a tranzakcióanalízis (TA) kidolgozójaként és az Emberi játszmák című könyve révén vált ismertté...
|
HR Konferencia 2009 - A HR-es, mint evangelista II. – avagy a HR szerepe a XXI. században
 A korábbi, témát beharangozó bloghoz érkezett hozzászólásokból egyértelműen látható, hogy a HR-es evangelista szerepe még sokak számára kérdéseket felvető gondolat. Magam is kíváncsian érkeztem a kerekasztal-beszélgetésre.
|
HR Konferencia 2009 - HR-es mint motivátor
 A motiváció az a belső energia ami az embert előreviszi a mindennapi
teendői, szellemi tevékenysége során. Sokféleképpen megfogalmazható, de
azt hiszem, ez a lényeg. Steve Chandler irt egy könyvet arról, hogy egy vezető hogyan tudja a
kollégáit motiválni anélkül, hogy őrületbe kergetné őket (How Great
Leaders Can Produce Insane Results Without Driving People Crazy). Ebben
ő azt írja, hogy a vezető nem tud motivációt adni - ez csak belülről az
emberből jöhet (és ez az, ami fejtörést is okoz). Egy weboldalon rengeteg
olvasnivalót találtam munkatársak motiválásával kapcsolatban. Nekem úgy tűnik, itt Magyarországon azonban mi nagyon el vagyunk
maradva ebben a témában, és ez nem csak annak tudható be, hogy sokak
szerint mi pesszimista nép vagyunk. Az internetes keresők magyar
oldalai nagyrészt csak fogalmakhoz vezettek, igazán gyakorlati
ötleteket nem találtam. Ezért ...
|
Coaching Konferencia
A 2009. szeptember 30-án megrendezésre kerülő Magyarországi Coaching Konferencián az alábbi témák kerülnek terítékre:
• vajon az ingyen coaching egyenértékű-e a fizetettel (sajátélményű beszámolók és tapasztalatok kerülnek megosztásra),
• specifikus coaching termékekről, mint innovációról beszélgetnek szakemberek (egyéni és team coaching; „a háttér” – felsővezetők házastársai; kismama reintegráció; első 90 nap; outplacement coaching; tréning ÉS coaching),
• a coach képzési piacról ül egy asztalhoz 5 képzési intézmény képviselője és osztják meg egymással, valamint az érdeklődőkkel saját iskolájuk, módszertanuk, elképzeléseik jellemzőit (Business Coach Aakadémia; KPMG-BME; Budpaesti Kommunikációs Főiskola; Coach Képző Központ; Akció-Orientált Coach Akadémia).
|
A HR-es mint evangelista
 A jövő héten megrendezésre kerülő országos HR konferencia első napjának délutánján kíváncsi vagyok a HR-es, mint evangelista szekcióban elhangzó gondolatokra.
Egy szervezethez tartozást, a benne élők mindennapjainak megélését, így az ebből fakadó eredményességet és az ehhez kapcsolódó lojalitást nagy mértékben meghatározza a cég szervezeti kultúrája, vagyis azon értékek összessége, mely alapján az adott szervezet él, működik, döntéseket hoz.
|
Mekkora a coaching megtérülése?
 A coaching egy nagyszerű megoldás, de természetesen még mindig sokan hitetlenkednek, hogy vajon megéri-e. Ezért 2009 tavaszán készült egy felmérés a coaching megtérüléséről. A tanulmány egyrészt kiterjedt a nemzetközi kutatások adatainak feldolgozására, (alapvetően Egyesült Államokra és Nyugat-Európára) és bár minden kutatás egyetértett abban, hogy nagyon nehezen számszerűsíthető, mégis az eddigi számítások alapján a ROI (Return On Investment) valahol 4,7 és 5,6 közöttire tehető, azaz minden 1000 dollárnyi coachingba történt befektetés 4700-5600 dollárt hozott a kasszára.
|
Sok dudás egy csárdában, avagy tehetségekből egységes csapat
 Utánanéztem kicsit a 2009. szeptember 23-24-én megrendezésre kerülő országos HR konferencia programjának. Igen érdekesnek ígérkezik. Számomra igazi csemegének tűnt a sok szakmai kerekasztal után a művészetek, sportok becsempészése a HR-világba.Gondolom azért, mert érdeklődésem révén hozzám is közel állnak a művészeti tevékenységek, így sokat alkalmazom a különböző technikákat az általam fejlesztett programok során. Szóval nem csak a zenekarokban és a sportban fontos a kérdés: hogy is lesz csapat a tehetségekből? Milyen dinamikai tudás segíti a szakembert a megfelelő "dreamteam" kialakításában? Ha velem tartasz, megpróbálok válaszolni rá. |
A HR-es mint coach
 Hr-esként coachnak lenni kihívásokkal teljes, összetett feladat. Felkészültséget, tisztánlátást, önismeretet igénylő szerepkör. Hiszen a HR-es alapvetően egy támogató funkció, egy support szerep egy szervezet működésében. Még stratégaként (stratégiai HR-ként) is „csupán” előkészít, kiegészít, támogatja az üzleti folyamatokat. A coach mindezzel szemben kíséri a vezetőt egy változás folyamatában, célkitűzései megvalósulásában, melyben segíti őt tanulni. Support persze ez is, de véleményem szerint nagyon más.
|
Adaptív coaching workshop II.
 A múlt hétvégén részt vettem Julia Foster-Turner workshopján.
Vegyes volt a résztvevők csapata. Voltunk ott gyakorló coachok, tanuló coach-jelöltek és érdeklődők egyéb területekről egyaránt.
Jó arányban oszlott meg az elmélet és a gyakorlatok közötti idő. Olyan izgalmas témákról esett szó, mint:
|
Tranzakcióanalízis kulcsfogalmainak gyűjteménye - Cafepedia blog
| 2009.09.05. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: Cafepedia] |
 Az alábbi blog egy technikai blog, ami az olvasót támogatja a tranzakcióanalízis témájában íródott blogok jobb megértésében.
Az alábbi fogalomgyűjteményt a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Egyesület (ITTA)
Tranzakcióanalízis Kulcsfogalmaival Foglalkozó Fejlesztési Bizottsága észítette, amit az alábbiakban Szántó Regina
fordításának alapján olvashatunk:
TRANZAKCIÓANALÍZIS (TRANSACTIONAL ANALYSIS)
1. az emberi gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés könnyen érthető, mégis kidolgozott pszichológiai elmélete,
2.
a pszichoterápia, az oktatás, a szervezeti és szocio-kulturális
analízis valamint a pszichiátria jelenkori hatékony rendszere....
|
Ki a kulcsember?
 Nagyon kedvelem ezt a fogalmat: "Kulcsember" - igen, így nagybetűvel. Mert fontos, mert érték a szervezet, a cég, a vezetés, tulajdonosok, kollégák számára. Alapvető feladatnak tartom a HR-esek, tanácsadók tennivalói között azt a attitűd, szemlélet-mód váltást kezdeményezését, ami sok cégben még nincs meg hazánkban, vagyis, hogy meghatározzuk, hogy kit tekint egy szervezet kulcsembernek.
Egyrészt egyszerű a válasz, hiszen a vezetők, illetve a speciális szaktudással rendelkező szakemberek a kulcsemberek. Ez eddig tiszta.
|
Adaptív coaching módszertan
 Nagy izgalommal várom a szeptember 4 és-5.-ét, a péntek-szombatot, amikor az Akció-orientált Coach Akadémia meghívásának eleget téve Julia Foster-Turner tart workshopot Budapesten. Julia, Budapestre érkezését követően egyből a HR Cafe stúdiójába veszi útját, hogy 2009.09.03.-án, csütörtökön 19:00-tól személyesen adjon interjút arról, hogy mivel készült a workshop-ra. Szeretettel várunk mindenkit, aki erről az eseményről most lemaradt, és azokat is, akik másnap részt vesznek az előadáson.
|
Kenyeret és cirkuszt a népnek!
 Ezen oldalon már sokan vetették fel a kérdést: mitől jó egy coach, egy tanácsadó vagy egy tréning/tréner. Hivatásomból fakadóan magam is sokszor szembekerülök ezzel a kérdéssel mindkét oldalról.
Néhány hete elkísértem a párom egy vidéki nagyvállalat (szándékosan használom ezt a kissé múltat idéző kifejezést) csapatépítő napjára, ahol ő a programot záró zenekar tagjaként szerepelt. Az, hogy céges csapatépítésre megyünk, számomra csak a megérkezés után derült ki…
|
Forrószék ma!
Délután, 14:00-tól két egymástól  teljesen eltérő karakter, két tapasztalt szakember, két tréner, coach, a Tűz és a Föld, a Csábítás és a Racionalitás, egy Jing és egy Jang számolnak be arról, lehet-e mégis bennük közös?
Előadás címe: Coach kontra Coachee karakterek
|
Kompetencia vagy módszertan?
 Sok ismerősöm keres meg mostanában azzal, hogy hol tanulhatna coachingot, illetve vár támogatást tőlem abban, hogy a piacon egyre szaporodó képzési programok közül milyen szempontok szerint válasszon.
Én januárban fejeztem be a nemzetközi minősítésre felkészítő másfél éves képzést, így jobb híján rendszerint elmesélem nekik a saját döntési folyamatomat.
|
Falak után sikátorok
 Lassan, de biztosan leomlanak a tradicionális nemi szerepek „falai”. Reszkessen a macho világ! Vagy reszkessenek a gyerekek? Hiszen az anyák felszabadulása a gyermekek „elárvulását” és az otthon melegének kihűlését jelentheti. Főleg itt, ahol három lehetősége van a kisgyermekes anyukáknak, mint a népmesékben:
|
Coach / tréner / tanácsadó?
A reggeli készülődés közben az alábbi viccet hallottam a rádióban:
A kétségbeesett egér a bagolyhoz fordul segítségért:
- Jaj Bagoly, mit csináljak, mindenki engem akar megenni!
- Változz sündisznóvá, őt nem bántja senki sem.
- Ez jó ötlet! Hogy csináljam?
- Lesz*rom, én stratégiai tanácsokat adok!
Jót nevettem, majd elgondolkoztam.
|
Elakadás
 Találkoztam 3 hónapja egy emberrel. Munkát keresett. A cégét is elérte a válság, globál szinten döntést hoztak, elküldték a régióból az összes cégvezetőt, így őt is. Értékes embert ismerhettem meg, izgalmas beszélgetés volt, egyike azoknak, amiért nap, mint nap hálás vagyok a munkámért.
Két hete jött egy neki való lehetőség, felhívtam hát, hogy érdeklődjek mi történt vele az eltelt időben. Csalódottan felelt, hogy semmi, áll az egész piac, nincsenek lehetőségek. Ismét találkoztunk, hogy beszéljünk a cégről, pozícióról. Érdekelte, nagyon lelkes volt, hogy pont ilyesmire vár.
|
Sasmese
 Nemrégiben hallottam egy mesét (történetet?) arról a módszerről, ahogyan a szirti sas a fiókáit repülni tanítja. Kérem a madarak szokásait ismerőket, ne tegyenek szemrehányást nekem azért, ha a történet mindössze mesének bizonyul – bennem elindított egy gondolkodási folyamatot arról, vajon megfelelően segítem-e minden alkalommal a klienseimet újjászületésük folyamatában.
|
Nők a férfi homokozóban
 Régóta tudjuk, hogy mindkét nem nehezen képes maximálisan elsajátítani egymás feladatait, módszereit, és talán ebből következően maximálisan beengedni a másikat saját világába. Ez igaz a munka és az üzlet világára is. „Ártatlan, naiv” egyetemistaként még megrökönyödtem azokon a szociálpszichológiai kutatásokon, melyek arról szóltak, hogy az emberek (még a nők is!) kompetensebbnek találnak egy középkorú férfit, mint egy nőt.
|
Vezetői felelősség
 Tegnap este sétáltunk a férjemmel. Felfedeztünk egy kellemes hangulatú, új, kis olasz éttermet, a nyüzsgő belvárosban egy igazi kis szigetnek tűnt. A finom illatok, kellemes zene, virágoktól pompázó terasz leülésre csábított minket. Mondtuk is a pincér hölgynek, hogy nem jártunk még itt, kíváncsiak lettünk, kipróbálnánk őket. Kértük meséljen magukról. Mentegetőzéssel kezdte, mivel „még csak 3 hete nyitottak”, így még nem igazán tud sokat mondani. Kértük hát az étlapot. Izgalmas volt, nehezen is választottunk. Gondoltuk, majd kisegít a felszolgáló plusz információval az ételekről. Ismét nem jártunk sikerrel. Nem sikerült megtudni, hogy mit is jelent a ház specialitása és az általunk nem ismert olasz szavak sem nyertek értelmezést, valamint az egyik ételről szóló visszajelzésre annyi választ kaptunk, hogy ő azt nem szereti, de hát biztos van, akinek ízlik. Maradt hát a saját kútfő.
|
Üzleti coaching telefonon
 Most olvastam egy cikket, mely szerint egyre elterjedtebb a telefonos üzleti coaching. Ennek feltételei csupán annyiban különböznek a személyes fejlesztési folyamattól, hogy telefonon, esetleg skype-on keresztül történik, kizárva ezzel a személyes benyomásokat és a vizualitás hatásainak lehetőségét.
|
Marketing = kreativitás?? Ugyan már kérem!
|
Nem olyan rég csapatépítést tartottam egy cégnek, melyen a csapatépítés mellé más szervezetfejlesztés jellegű célt is kitűztünk. Ennek megfelelően több szálon felépített, játékokban gazdag programon vettek részt az egyébként motiváció terén nem igazán jól elengedett „kollégák”. Egy kifejezetten kreativitást igénylő játék során észrevettem, hogy a marketingigazgató, aki a kiscsoport vezetője volt a feladatban, szinte tüntetően áll a büféasztal mellett kekszet majszolgatva.
|
Értéket adni vagy hasznosnak bizonyulni?
A minap a következő linket kaptam az egyik kollégámtól.
A video jó karikatúrája a megbízók magas, és - az ár-érték arányt
illetően - időnként minden alapot nélkülöző elvárásainak. A video alapján
leckeként a magam számára az alábbiakat fogalmaztam meg:
|
Az a bizonyos első...
 Minden coaching folyamat kezdetén a 0. találkozón a legnagyobb kérdés és a legjelentősebb kihívás a munkámban, hogy vajon a személy hajlandó/képes-e már a jelenlegi állapotában és élethelyzetében „tükörbe nézni” és kész-e a változásra, illetve hogy én hogyan tudom segíteni őt abban, hogy megnyíljon ezen folyamatnak. Minden az első találkozón dől el. Ha ott megnyerem, nyert ügyünk van – és ebből mindenki csak profitál. Ez az igazi win-win helyzet.
|
Értő hallgatás, hallgatva vezetés
|
Számomra az egyik legnagyobb kihívás a szakmám elsajátításában a figyelés és a hallgatás „tudománya” volt. Az, hogy minden idegszálammal, a legkisebb rezdülésekre is úgy tudjak figyelni, hogy a másik ettől biztonságban érezze magát és úgy tudjam értően hallgatni, hogy még az is kijöhessen belőle, ami Őt is meglepi.
|
Hogyan kommunikál válságban egy jó vezető?
|
A párom mesélte, hogy a cégének a tulajdonosa összehívta tegnap a csapatot és a cég helyzetéről, problémáiról és a lehetőségekről beszélt nekik részletesen. Nagyon meg voltak ijedve, hogy milyen bejelentés fog következni ez után, hiszen mindenkinek ott a hitel, meg a gyerekek…
|
Coaching folyamat - Cafepedia blog
| 2009.04.25. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: Cafepedia] |
A coaching folyamatban a coach az ügyfelével - vagyis a coachee-val közös célmeghatározást és szerződéskötést követően, az aktuális állapot elemzéséből kiindulva, végigveszi a lehetséges alternatívákat, majd a coachee elkötelezi magát egy választás mellett, aminek a gyakorlati alkalmazásában is segíti őt a coach házi feladatokkal is. A különböző coaching módszertanokban lehet különbség, azonban a siker minden esetben a kölcsönös bizalom alapján megfogalmazott közös tanulság.
|
Coaching fogalmak - Cafepedia blog
| 2009.04.20. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: Cafepedia] |
|
Coaching tanulmányaink során megismerkedhetünk az olyan fogalmakkal és elméletekkel, mint mentális térkép, inferencia létra, vezetés transzformáció. Ezek mind segítik a coaching folyamat kitűzött céljának megvalósulását. A tanulás közben gyakran használunk akvárium gyakorlatot, melyben sajátélményre tehetünk szert.
|
Csoport - Cafepedia blog
| 2009.04.20. |
(Nincs hozzászólás) |
[szerző: Cafepedia] |
Minden csoport kialakulásakor törvényszerűen elindul csoportkultúra és a csoportdinamika formálódása, mely csoportfolyamat során kialakulnak a csoportszerepek, hierarchia szabályok és normák.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Kérdezzen szakértőinktől |
 |
Bokor Attila
Coaching - Tréning
Szervezet-fejlesztés
Szakértő
|
|
|
|
 |
Jószai Nóra
Coaching - Tréning
Posao - Privatni Život
Szakértő
|
|
|
|
 |
Nagy Andrea
Coaching - Tréning
Humán források
Munka-magánélet
Szervezet-fejlesztés
Főszerkesztő
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Témakör - blog, forrószék |
|
álláshirdetés, álláskeresés, állásváltás, ár-érték, átláthatóság, átszervezés, átvilágítás, életrajz, énállapot, énmárka, értékek, értő hallgatás, önéletrajz, önbizalom, önismeret, új év, ügyfélkezelés, üzleti etika, üzleti intelligencia, 100 manager 1 napja, 2010, AC, Adaptive coaching, ajánló, ajánlattétel, akvárium gyakorlat, alapkő, Alkotói szabadság, alumni, apple, audit, bérgyártás, bértárgyalás, babysitter, belső kommunikáció, benchmark, bizonytalanság, blog, brand, BSC, buddhizmus, buddhizmzus, Bulgária, business coach, business coaching, cégeladás, cél, cafepdeia, cafepedia, change menedzsment, coach, coach iskolák, coach képzés, coachee, coachig, coaching, coaching bizalom, coaching folyamat, Coaching határok nélkül, coaching konferencia, coaching módszertan, coaching szerződés, coaching-kerekasztal, coahcing, Csíkszentmihályi, család, csapat, csapatépítés, csapatmunka, csoport, csoportdinamika, csoportfolyamat, csoportos coaching, csoportszerepek, CSR, CV, defibrillátor, depresszió, design, DIADAL, dolgozó anyák, dolgozói elégedettség, duktor, e-learning, egészség, egészségmegőrző, ego, egyedi megoldások, egyensúly, elemzés, elköteleződés, emberi erőforrás, EMCC, empátia, English, erőforrás, Eric Berne, esélyegyenlőség, eszközök, etika, execution, Exkluzivitás, expat, férfi-nő, fókusz, Facebook, fejvadász, fejvadászat, feladatkezelés, felmérés, felvásárlás, figyelem, FLOW, fluktuáció, fluktuáció csökkentése, fogyatékkal élő, fogyatékkal élők, forrószék, Frank Bresser, GBL, GDP, gender, Generáció, gestalt, grafika, grafológia, GTD, gyes, hálózatkutatás, harmónia, hatékony szervezet, hatékonyság, headhunter, hitelesség, Hogan, home office, hot chair, hr, HR audit, HR bál, HR igazgató, HR projekt menedzsment, HR-es, HRCafe, HRM, hroscar, humánátvilágítás, ICF, identitás, improvizációs színház, informatikus, ingyen coaching, innováció, innovációs járulék, integráció, interferencia-létra, interim, interim management, interim menedzsment, intranet, iPhone, Iskola, IT, járulékok, jövő, jövő kutatás, jegyzetelés, Julia Foster-Turner, junior, Képzés, kézírás, kézírás elemzés, könyv, könyvbemutató, közös cél, közösségi hálózat, közösségi média, karakter, karrier, karrier coahcing, keresés, kiégés, Kirkpatrick, kiválasztás, kiválasztási módszer, kiválasztási stratégia, KKV, kodependencia, kommunikáció, kommunikációs szabályzat, kompetencia, konferencia, korfa, KPI, krízis, kreativitás, kulcsember, kulcsember kiválasztás, kulturális sokk, laikus defibrillátor, leépítés, Lean, legjobb csapat, legjobb munkahely, Legrand, life coaching, lojalitás, mérés, módszertan, módzsertan, magatartás, Mark Powell, market research, Marketing, maslow, MCC, megoldásközpontúság, megváltozott üzleti környezet, menedzsment, mentálhigiéné, mentális térkép, mentor, mesterkurzus, mobil, modelling, monitoring, motiváció, motivációs levél, motivátor, munka, munka-magánélet, munkaerõpiac, munkaerő, munkaerő felvétel, munkaerőpiac, munkahely, munkahelyi stressz, munkajog, munkanélküliség, munkaszerződés, munkatárs, munkavállaló, mystery consumer, mystery shopping, nők, nemi szerepek, NLP, non-verbális kommunikáció, nyitottság, ODWS, online, online marketing, online szervezet, optimization, organisation development, outplacement, pályázó, párkapcsolat, póker, partnerség, personal brand, personal branding, Ph.D., piac, piackutatás, pozitív, pozitív énkép, pozitív párbeszéd, próbavásárlás, prezentáció, probléma, profil, profit, projekt, projekt menedzsment, pszichodráma, pszichológia, részmunkaidő, recesszió, Referencia, referencia ellenőrzés, referencia levél, research, ROI, Sabbatical, sajátélmény, self branding, senior coach, social recruiting, stratéga, stratégia, stressz, stressz tolerancia, stresszinterjú, szívritmuszavar, szabályok, szabályzat, szakképzési hozzájáulás, szakmák, személyes diszfunkciók, személyes márka, személyiség, személyiség fejlődés, személyiségteszt, szerep, szerepcentrikus módszer, szerepcentrikus megoldás, szerepek, szerepjáték, szervezet, szervezetefejlesztés, szervezetfejlesztés, szervezeti diagnosztika, szervezeti kultúra, szervezeti kultúra mérés, szervezeti struktúra, szimbólum, szociális kívánatosság, szolgálati közlemény, sztrók, szupervízió, szupervizor, tárgyalás, Tárgyalástechnika, társadalmi felelősségvállalás, távmunka, történetmesélés, TA, tanácsadás, tanácsadó, tanácsadócégek, tapasztalati tanulás, team choaching, TED, TEDx, tehetség, teljesítmény előrejelzés, teljesítményértékelés, terápia, terjeszkedés a régióban, tervezés, testbeszéd, teszt, TM, tréner, tréning, tréningpiac, transaction-analisys, tranzakcióanalízis, twitter, USP, vállalati folyamatok, vállalati kultúra, vállalkozás, válság, változás, változásmenedzsment, várandósság, vélemény, versenytárselemzés, versenytárselemzés stratégia, vezetés, vezetés transzformáció, vezető, vezető kiválasztás, vezetői felelősség, vezetői identitás, viselkedés, viselkedés előrejelzés, vizualizálás, web2, webinárium, win-win, work-life balance, workshop, Y generáció |
|
|
|
|
|
|
Cikk sorozatunk előző két részében foglalkoztunk a 
