Munkahelyi stressz – szívritmuszavar – hirtelen szívhalál
|
 Érezted már munka közben, hogy rendetlen a szívverésed, a szíved néha nagyobbat üt, máskor meg a szívverés mintha kimaradna? Heves szívdobogások, vagy túl erős, de lassú dobbanások jelentkeznek? Esetleg mindezt kellemetlen mellkasi érzés, gyengeség, szédülés, fülcsengés, hányinger, kéz- és lábzsibbadás, zavartság, légszomj kíséri? Ezek a szívritmuszavar tünetei is lehetnek. A szívritmuszavar kialakulása számtalan okra vezethető vissza. Gyakran már meglévő betegségek, veleszületett vagy örökletes tényezők, a vegetatív idegrendszer zavarai állnak a háttérben. Annyi azonban bizonyos, hogy a munkahelyi stressz nagymértékben felerősítheti a szívritmuszavar káros hatásait, vagy éppen egyik kiváltó oka lehet annak.
 Igen, a munkahelyi stressz… Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület adatai szerint Magyarországon minden ötödik munkavállaló szenved stressz okozta tartós betegségektől.
Melyek a munkahelyi stressz fő forrásai? Közöttük jól ismertek a mennyiségi túl- vagy alulterhelés (túl sok, vagy túl kevés munka), a kedvezőtlen munkafeltételek, a munkafolyamatok túlszabályozottsága, túlórázás, több műszak, a gyakori változások, a szoros időkényszerben történő munkavégzés, a fizikai igénybevételből eredő fáradtság, a hibázás költségei, a döntéskényszer, felelősségvállalás, a munkakörnyezet fizikai jellemzői. A munkahelyi stresszkeltő megterhelések egy része az egyénnek a szervezetben betöltött szerepéhez kötődik. Gyakori jelenségek a szerepek kétértelműsége, a dolgozóval szemben támasztott ellentmondásos követelmények, a túl nagy vagy túl kevés felelősség, a karrierfejlődés visszásságai, a vezetői beosztásból adódó problémák, a „munka-alkoholizmus.” Csoport- és szervezeti szinten stresszt okoz az összetartás hiánya, a rossz munkatársi kapcsolatok, a kellemetlen szervezeti légkör, a felettes vezetési stílusa, az elégtelen ellenőrzési rendszerek, az állások és fizetések bizonytalansága stb. Egyre nagyobb megterhelést jelentenek a jövőbeni változások már ma érzékelhető hatásai, a munkaerőpiac és munkaszervezés átalakulása, az ügyfél-igényekhez való alkalmazkodási kényszer, a vezetés fokozódó eredmény-centrikussága. Ezekhez hozzájöhet még a szervezeten kívüli, de a munkavégzést befolyásoló stresszhatásokról, mint amilyenek például a családi vonatkozásúak, a személyes meggyőződésből adódóak, vagy a költözés, közlekedés nehézségeivel összefüggőek.
Hogyan hat a munkahelyi stressz az emberre? A hosszú ideig fennálló, túlzott mértékű stressz rombolóan hathat lelkünkre, viselkedésünkre: depressziót, kiégést, szorongást idéz elő, romlik a teljesítmény, káros viselkedésformák jelentkeznek. Stresszállapotban a testben is változások következnek be, rövid- és hosszútávú hatások érvényesülnek. Súlyos, krónikus elváltozások jönnek létre, csökken az immunrendszer működése, megbetegedések alakulnak ki. Ne részletezzük most a lehetséges tüneteket és betegségeket. Maradjunk az indító példánál, a szívritmuszavarnál.
Mit jelent a szívritmuszavar? A szív négy szívürege közül a felső kettő a két pitvar, az alsó kettő pedig a két kamra. Minden szívösszehúzódás esetén két szívverés történik, az egyik a pitvar, a másik a kamra által. Ezen ütések segítségével a szív egy perc alatt mintegy öt liter vért keringet a szervezetben. Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha az előzőekben vázolt tevékenység valamilyen módon eltér a normálistól, ami jelenthet gyorsabb vagy lassabb szívverést egyaránt. Így például feltűnő, ha a szív kalapál, össze-vissza ver. Néha viszont úgy érezzük, hogy kimarad egy-egy szívverés. Ezt azért érezzük így, mert az első szívverés túl gyenge ahhoz, hogy elegendő vért pumpáljon az erekbe, ezért a másik nagyobb erővel érkezik, és a két szívverés közt eltelt idő hosszabbnak érzékelhető – mintha kimaradna egy-egy ütés.
Egyes emberek felfigyelnek rá, hogy ritmuszavaruk van. A szívdobogásérzés azonban igen nagy egyéni változatosságot mutat. Vannak, akik egyébként is érzik a szívdobogásukat, bal oldalán fekve pedig a legtöbb ember érzi ezt.
A ritmuszavarok következményei lehetnek teljesen ártalmatlanok, de lehetnek akár életveszélyesek is. A kórkép súlyossága nem feltétlenül áll szoros kapcsolatban az észlelt tünetek súlyosságával. Egyes életveszélyes ritmuszavarok egyáltalán nem okoznak tüneteket, más, egyébként veszélytelen formák viszont súlyos tüneteket produkálnak. A háttérben levő szívbetegség természete és súlyossága gyakran fontosabb, mint maga a ritmuszavar.
 Ha a ritmuszavar károsítja a pumpafunkciót, gyengeséget, csökkent fizikai munkavégző képességet, szédülést, ájulási hajlamot és ájulást eredményezhet. Ájulás akkor fordul elő, mikor a szív olyan rossz hatékonysággal pumpál, hogy nem képes a megfelelő vérnyomást fenntartani.
Ha e panaszok gyakran jelentkeznek, ez figyelmeztető jel. Sajnos azonban tünetek hiánya esetén sokáig észrevehetetlen maradhat a probléma. Gyakran az EKG vizsgálat sem mutatja ki a fenyegető veszélyt.
Mi a reális veszély? Miért veszélyes a szívritmuszavar?
A válasz kegyetlenül egyszerű. A szívritmuszavar hirtelen szívmegálláshoz vezethet, ami azonnali beavatkozás hiányában hirtelen szívhalált eredményez.
A hirtelen szívmegállás a szívben fellépő elektromos zavar, amely megakadályozza a megfelelő szívverést. Az ennek folyamán a kamrák remegéseként megnyilvánuló jelenség kamrafibrilláció néven ismert, ez képtelenné teszi a kamrákat arra, hogy vért szállítsanak a testbe. A szív inkább remegéssel, mint normális szívveréssel reagál. Az agyba történő véráramlás olyan mértékűre csökken, hogy az áldozat másodperceken belül elveszti az eszméletét és összeesik. Ha sürgősségi kezelésre nem kerül sor, a halál általában bekövetkezik.
Mindenki veszélyben lehet! A hirtelen szívmegállásnak általában nincsenek egyértelmű figyelmeztető jelei. Gyakran azokat érinti, akik átélték a hirtelen szívmegállás korábbi epizódjait, a szívrohamot vagy a keringési elégtelenséget, de lesújthat olyan emberre is, akinél nem áll fenn semmiféle szívproblémával kapcsolatos kórelőzmény.
Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus tragikus halála kapcsán a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány közös sajtóközleményt adott ki. Ebben közlik azt a megdöbbentő tényt, hogy Magyarországon naponta 70 (évente 26.000) honfitársunk szenved hirtelen szívhalált. A hirtelen szívhalál bekövetkeztében ritkán van esély azonnali emelt szintű sürgősségi ellátásra (klinikai halálon értjük azt az időintervallumot, kb. 4-5 perc, amíg azonnali beavatkozással a visszafordíthatatlan agyi károsodás megállítható). A fiatalkori szívhalál minden kórtani előzmény nélkül a mai világban egyre gyakoribbá vált. A felnőttkorba érve, 30 – 40 éves kortól fő oka a koszorúér betegség. A beszűkült koszorúereken átfolyó vér fizikai vagy lelki terhelés, stressz esetén már nem biztosít megfelelő oxigénellátást a szívizomzatnak. A vérellátását nélkülöző szívizomzatból pedig halálos ritmuszavar indul ki. Ez legtöbbször kamrafibrilláció, kamraremegés. Ilyenkor a szívizomzat máskor oly csodálatos rendben működő sejtjei össze-vissza, egymástól függetlenül kezdenek működni, aminek következtében a szív pumpafunkciója elégtelenné válik, ezért keringésmegállásról van szó. Sokszor a hirtelen szívhalál a szívinfarktus első tünete, az infarktus során elzáródó koszorúérben megáll a vérkeringés, mely akár másodperceken belül kamraremegést, hirtelen szívhalált okozhat.
A szívinfarktus az esetek több mint felében a sokszor már előrehaladott koszorúér-betegség első jele, a szívinfarktus pedig kezdődhet azonnali halállal is. A koszorúér-betegség tünetei ugyan sokszor enyhék vagy félrevezetőek, de a fáradékonyság, időszakos szegycsontáji fájdalmak, légszomj egyaránt utalhatnak jelenlétére. Ha a szív- és érrendszeri kockázat magas, vagy a fenti tünetek jelentkeznek, a betegség időben kideríthető. A szív- és érrendszeri kockázat elemei: magas vérnyomás, dohányzás, magas koleszterinszint, férfi nem, stress, cukorbaj, hasi típusú elhízás, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend, családi hajlam az érbetegségekre.
Mi a teendő hirtelen szívmegállás esetén?
Az előzőekben hivatkozott közlemény szerint négy percünk van arra, hogy a megálló keringést eredményesen újra tudjuk indítani. Ezután visszafordíthatatlan agyi károsodás alakul ki. Minimálisak a 10 perc után megkezdett újraélesztés esélyei.
Haladéktalanul végre kell hajtani tehát azokat a műveleteket, amelyeket túlélési láncnak neveznek.
1991-ben az Amerikai Szív Társaság (AHA) közzétette állásfoglalását a következő címmel: „A hirtelen szívmegállás túlélésének fejlesztése: a túlélési lánc koncepció.” Az AHA által meghatározott Túlélési Lánc azokat a kritikus műveleteket ábrázolja, amelyeket megkövetel az életet fenyegető vészhelyzetek – beleértve a szívroham, szívmegállás, stroke, légúti elzáródás – kezelése.
A túlélési lánc elemei a segélyhívás, az alapszintű újraélesztés, a korai defibrillálás és a mielőbbi szakellátás.
Az újraélesztés részei a légutak szabaddá tétele, mellkas-kompressziók és befúvásos lélegeztetés. Laikus által végzett újraélesztés esetén a mellkasi kompresszió önmagában, lélegeztetés nélkül is segíthet. Fontos tudni, hogy a fent említett kamraremegést csak arra alkalmas elektromos áramütéssel, defibrillációval tudjuk megszüntetni. Az újraélesztést a mentők megérkezéséig, vagy az egyre több nagy forgalmú helyszínen telepített automata külső defibrillátor (AED) alkalmazásáig kell folytatni. Így a hirtelen szívhalál eredményesen kezelhető, a beteg akár évtizedeket élhet ezt követően.
A fenti problémák sürgető követelményeket támasztanak az újraélesztés és defibrillálás oktatása területén. Az Európai Parlament már javasolta a nagyobb közterületek, mint például vasút- és metróállomások, repülőterek és stadionok felszerelését életmentő automata defibrillátorokkal. A fejlett országokban az újraélesztés oktatása a tananyag része. Nem állhat mindenki mellett egy orvos, legtöbbet a hirtelen szívhalál esetén a legközelebbi képzett laikus segíthet azzal, hogy értesíti a mentőket, végzi az újraélesztést és alkalmazza az újraélesztő készüléket (AED-t), ha a közelben az megtalálható.
Hol kívánatos és indokolt ilyen életmentő készülék kihelyezése?
Nem csak ott, ahol sok ember megfordul. Bárhol, ahol a mentő megérkezése öt percen túl várható. Ahol a rizikófaktorok, stresszhatások fokozottan érvényesülnek. Bármely munkahelyen.
Napjainkban az egészségtudatos magatartást tanúsító vállalatok és intézmények egyre inkább felismerik a munkahelyi stressz káros hatásainak súlyát és megteszik a szükséges lépéseket a megoldás érdekében.
|
Új hozzászólás küldése >>
 Dr. Németh Zoltán - http://www.enetha.com
SZia!
Láttam egy ilyen automatát az egyik nagy mobilszolgáltató tréning oktatási központjában. Tegyük fel, hogy érzékelem a jelenséget és elindul az újraélesztés.
Kihasználhatja a defibrillátort? Mi van, ha ő nem érhető el? Hány ember kiképzése (egy defibrillátorra) biztosíthatja 100%-osan, hogy idejében érkezzen segítség? Mi van, ha ők elmentek a cégtől?
dr. Z
 Varga Erika - Szakértőnk adatlapja
Kedves Zoltán!
A cégeknél kihelyezett defibrillátort laikusok is használhatják. A készülék általában az irodaházak recepcióján van elhelyezve, ahol éjjel-nappali portaszolgálat működik. Minden olyan embert érdemes kiképezni, aki állandóan a cégnél van, például az összes biztonsági őrt, portást, és bárkit, aki az adott helyen dolgozik. A képzés során a résztvevők nem csak a defibrillátor használatát sajátítják el, hanem az alapszintű újraélesztés lépéseit is.
Várom további kérdéseit.
Tisztelettel:
Varga Erika
 Ludányi Magdi - http://Vojnits
kis átkapcsolással a porraloltók jutnak eszembe, ami szintén meg kellene, hogy legyenek minden irodában, de ahol van, ott sem igen tudnánk, mit kezdjünk vele. de ott legalább időnként mindenki kap ismeretfrissitést (jó esetben).
a defibrillátor használatáról is lehetne videot vagy prezentáció csinálni legalább, és az új belépőknek mindig megmutatni. hátha egyszer valahol, valamikor jól jönne a máskor unalmasnak és feleslegesnek gondolt információ.
Varga Erika - Szakértőnk adatlapja
Kedves Magdi!
Teljesen egyetértek azzal, hogy az új embereknek is meg kellene mutatni a defibrillátor működését. Ezt cégünkön belül meg is tesszük. Minden más cégnél csak javaslatot tehetek arra, hogy létszámarányosan hány fő vegyen részt az újraélesztési tréningen. A végső döntést azonban a munkaadó hozza meg. Véleményem szerint mindenkit ki kellene képezni elsősegélynyújtásra és alapszintű újraélesztésre.
Önöknek mi a tapasztalatuk ezzel kapcsolatban?
Varga Erika
| További bejegyzések a témakörben |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Kérdezzen szakértőinktől |
 |
Bezzeg Szilvia
Coaching - Tréning
Humán források
Munka-magánélet
Szakértő
|
|
|
|
 |
Schoner Vera
Humán források
Munka-magánélet
Szervezet-fejlesztés
Szakértő
|
|
|
|
|
|
|
| Témakör - blog, forrószék |
|
álláshirdetés, álláskeresés, állásváltás, ár-érték, átláthatóság, átszervezés, átvilágítás, életrajz, énállapot, énmárka, értékek, értő hallgatás, önéletrajz, önbizalom, önismeret, új év, ügyfélkezelés, üzleti etika, üzleti intelligencia, 100 manager 1 napja, 2010, AC, Adaptive coaching, ajánló, ajánlattétel, akvárium gyakorlat, alapkő, alumni, apple, audit, bérgyártás, bértárgyalás, babysitter, belső kommunikáció, benchmark, bizonytalanság, blog, brand, BSC, buddhizmus, buddhizmzus, Bulgária, business coach, business coaching, cégeladás, cél, cafepdeia, cafepedia, change menedzsment, coach, coach iskolák, coach képzés, coachee, coachig, coaching, coaching bizalom, coaching folyamat, Coaching határok nélkül, coaching konferencia, coaching módszertan, coaching szerződés, coaching-kerekasztal, coahcing, Csíkszentmihályi, család, csapat, csapatépítés, csapatmunka, csoport, csoportdinamika, csoportfolyamat, csoportos coaching, csoportszerepek, CSR, CV, defibrillátor, depresszió, design, DIADAL, dolgozó anyák, dolgozói elégedettség, duktor, e-learning, egészség, egészségmegőrző, ego, egyedi megoldások, egyensúly, elemzés, elköteleződés, emberi erőforrás, EMCC, empátia, English, erőforrás, Eric Berne, esélyegyenlőség, eszközök, etika, execution, Exkluzivitás, expat, férfi-nő, fókusz, Facebook, fejvadász, fejvadászat, feladatkezelés, felmérés, felvásárlás, figyelem, FLOW, fluktuáció, fluktuáció csökkentése, fogyatékkal élő, fogyatékkal élők, forrószék, Frank Besser, GBL, GDP, gender, Generáció, gestalt, grafika, grafológia, GTD, gyes, hálózatkutatás, harmónia, hatékony szervezet, hatékonyság, headhunter, hitelesség, Hogan, home office, hot chair, hr, HR audit, HR bál, HR igazgató, HR projekt menedzsment, HR-es, HRM, hroscar, humánátvilágítás, ICF, identitás, improvizációs színház, informatikus, ingyen coaching, innováció, innovációs járulék, integráció, interferencia-létra, interim, interim management, interim menedzsment, interjú, intranet, iPhone, IT, járulékok, jövő, jövő kutatás, jegyzetelés, Julia Foster-Turner, junior, kézírás, kézírás elemzés, könyv, könyvbemutató, közös cél, közösségi hálózat, közösségi média, karakter, karrier, karrier coahcing, keresés, Kirkpatrick, kiválasztás, kiválasztási módszer, kiválasztási stratégia, KKV, kodependencia, kommunikáció, kommunikációs szabályzat, kompetencia, konferencia, korfa, KPI, krízis, kreativitás, kulcsember, kulcsember kiválasztás, kulturális sokk, laikus defibrillátor, leépítés, Lean, legjobb csapat, legjobb munkahely, Legrand, life coaching, lojalitás, mérés, módszertan, módzsertan, magatartás, Mark Powell, market research, Marketing, maslow, MCC, megoldásközpontúság, megváltozott üzleti környezet, menedzsment, mentálhigiéné, mentális térkép, mentor, mesterkurzus, mobil, modelling, monitoring, motiváció, motivációs levél, motivátor, munka, munka-magánélet, munkaerõpiac, munkaerő, munkaerő felvétel, munkaerőpiac, munkahely, munkahelyi stressz, munkajog, munkanélküliség, munkaszerződés, munkatárs, munkavállaló, mystery consumer, mystery shopping, nők, nemi szerepek, NLP, non-verbális kommunikáció, nyitottság, ODWS, online, online marketing, online szervezet, optimization, organisation development, outplacement, pályázó, párkapcsolat, póker, partnerség, personal brand, personal branding, Ph.D., piac, piackutatás, pozitív, pozitív énkép, pozitív párbeszéd, próbavásárlás, prezentáció, probléma, profil, profit, projekt, projekt menedzsment, pszichodráma, pszichológia, részmunkaidő, recesszió, Referencia, referencia ellenőrzés, referencia levél, research, ROI, sajátélmény, self branding, senior coach, social recruiting, stratéga, stratégia, stressz, stressz tolerancia, stresszinterjú, szívritmuszavar, szabályok, szabályzat, szakképzési hozzájáulás, szakmák, személyes diszfunkciók, személyes márka, személyiség, személyiség fejlődés, személyiségteszt, szerep, szerepcentrikus módszer, szerepcentrikus megoldás, szerepek, szerepjáték, szervezet, szervezetefejlesztés, szervezetfejlesztés, szervezeti diagnosztika, szervezeti kultúra, szervezeti kultúra mérés, szervezeti struktúra, szimbólum, szociális kívánatosság, sztrók, szupervízió, szupervizor, tárgyalás, Tárgyalástechnika, társadalmi felelősségvállalás, távmunka, történetmesélés, TA, tanácsadás, tanácsadó, tanácsadócégek, tapasztalati tanulás, team choaching, TED, TEDx, tehetség, teljesítmény előrejelzés, teljesítményértékelés, terápia, terjeszkedés a régióban, tervezés, testbeszéd, teszt, tréner, tréning, tréningpiac, transaction-analisys, tranzakcióanalízis, twitter, USP, vállalati folyamatok, vállalati kultúra, vállalkozás, válság, változás, változásmenedzsment, várandósság, vélemény, versenytárselemzés, versenytárselemzés stratégia, vezetés, vezetés transzformáció, vezető, vezető kiválasztás, vezetői felelősség, vezetői identitás, viselkedés, viselkedés előrejelzés, vizualizálás, web2, webinárium, win-win, work-life balance, workshop, Y generáció |
|
|
|
|
|
|
