hrcafe.eu

Darwin d�j vagy j�zan �tszervez�s?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.06.11. A n�met le�ny 35%-a az orosz GAZ aut�gy�r� lesz �s besz�ll az �zletbe a szint�n orosz Sterbank. Ez a h�r 17-20 �vvel ezel�tt kisebb f�ldreng�st okozott volna politikai berkekben itthon �s a nagyvil�gban, de most csak kisbet�s cikket �rdemel a m�di�ban. Tov�bbi 20%-os tulajdont szerzett az osztr�k-kanadai Magna nev� aut�alkatr�sz besz�ll�t� mamut �s 10%-on osztoznak az Opel keresked�k �s a dolgoz�k. Az amerikai Anyac�g� marad 35%, csakhogy az meg Obama b�csi kez�ben van �s �ll�t�lag a kanadai �llam is besz�ll majd mell�. Pestiesen sz�lva erre varrjunk gombot!! �ljen az �llamszocializmus �s a profit f�zi�ja! Mi t�rt�nhet m�g, k�rdezem �n? Kor�bban GM alkalmazottk�nt havonta koptattam a 8-as utat j� 10 �ven �t. T�k �szint�n mindig dagadt a mellem a b�szkes�gt�l, amikor bel�ptem a csarnokba. Mi�rt? Mert a v�llalati kult�ra a leveg�ben volt �s �n is teljes jog� tagja voltam ennek a team-nek. Tal�n a szem�lyes k�t�d�sem miatt van, de n�h�ny dolog nem vil�gos nekem. Hov� vezet az �talakul�s �s �tszervez�s? Az elbocs�t�sok v�g�t jelenti-e a most bejelentett 2,600 f�s le�p�t�s az Opeln�l vagy ez a j�ghegy cs�csa �s a kor�bbi 26 ezer f�s le�p�t�s r�me fenyeget? Az �talakul�s k�zvetlen kiv�lt� oka a “V�ls�g” volt �s drukkolok nagyon az Opel-nek. B�zom benne, hogy egyik �j tulajdonosnak sincsenek titkos h�ts� sz�nd�kai, mert nem szeretn�m az Opel nevet a Darwin d�j nevez�si list�n jel�ltk�nt l�tni 2010-ben.

Strat�giai �ng�l avagy fontosak-e a kisf�n�k�k?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.06.17. J�zan paraszti �sszel �tgondolva: mit csin�l az ember miel�tt felv�s�rol egy 100 f�s c�get? Biztos, hogy megn�zem, kik a f�n�k�k, “kisf�n�k�k”, hangad�k, igah�z�k �s kulcsemberek, hiszen n�lk�l�k egy lyukas garast sem �r az eg�sz k�cer�j. Volt szerencs�m k�zelr�l l�tni outsourcing folyamatot �s felv�s�rl�st. Micsoda �rzelmek t�rnek fel azokban akiket “kil�ra megvesznek” �s �tvesznek az �j tulajok! Akkor az ellen�ll�sr�l �s azokr�l, akik kil�pnek a bizonytalans�g miatt, ne besz�lj�nk. Az okosok azt mondj�k, hogy az ilyen �tszervez�s, f�zi� �s felv�s�rl�s k�vetkezt�ben megval�sul� v�ltoz�st a dolgoz�k 3-5 %-a t�mogatja az elej�n. Ez pont azt jelenti, hogy HR �tvil�g�t�s n�lk�l, az organogram felt�rk�pez�se n�lk�l, a vezet�k, k�z�pvezet�k, kulcsemberek motiv�ci�inak ismerete n�lk�l nagy kock�zat ilyen tranzakci�ba v�gni. Csattan�nak egy h�sbav�g� sz�m az id�zett Hewitt tanulm�nyb�l: k�t �v alatt 12.5 milli�rd eur�t vesz�tettek a felm�r�sben r�sztvev� eur�pai c�gek az ilyen el�k�sz�tetlen tranzakci�k sor�n. Ekkora �ng�lt nem l�tunk mindennap.

�j Magyarorsz�g ?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.07.23. Ez az�rt g�z mert a c�gek belehajszolj�k magukat pl egy nagyobb �rt�k� eszk�z v�s�rl�s�ba vagy technikai korszer�s�t�sbe amihez persze 50%-70% �nr�sz is kell �s azt�n j�n a frusztr�ci�. Az igazs�g az, hogy sok c�gben nincs is meg a megfelel� szervezeti kult�ra ehhez a folyamathoz. El�g speci�lis ez a feladat �s mivel a legt�bb KKV vagy kisv�llalkoz�s p�nz�gyi oszt�lya csak k�nyvel�ssel foglalkozik, ez�rt azt�n eltelik f�l �v vagy 1 �v mire r�j�nnek a c�gek hogy erre k�l�n er�forr�st kell rendelni vagy egy k�ls�s szakembert kell bevonni. A tanul�p�nz viszont nagyon dr�ga, mert legrosszabb esetben vissza kell fizetni az �llamnak a t�mogat�st, ha egy ellen�rz�s sor�n hi�nyoss�gokat tal�lnak. Az �llam b�csi sem semmi, mert a p�ly�zati befogad� oldalon gyakran az appar�tus kicsi �s nem k�pes arra, hogy a be�rkezett negyed�ves elsz�mol�si jelent�seket k�pesek legyenek gyorsan �s hat�konyan feldolgozni �s ellen�rizni. A vessz�fut�s ott indul, amikor beviszi a delikvens az �gyf�lszolg�latra az elsz�mol�st, jelent�st, ami �ll egy szakmai �s egy k�telez� p�nz�gyi fejezetb�l. Itt persze minden el�rt sz� vagy sz�m j� �r�gy arra, hogy m�r �t se vegy�k a szerencs�tlen p�ly�z�t�l az anyagot. T�bb sz�r�n is fennakadhatunk ezut�n. Szakmailag k�l�n csoport ellen�rzi a jelent�st �s csak ezut�n ker�lhet el a jelent�s�nk a p�nz�gyi oszt�lyra, ahol alaposan g�rcs� al� veszik a leadottelsz�mol�st. Majdnem biztosra vehetj�k, hogy tal�lnak egy apr�cska hib�t, ami miatt visszadobj�k elsz�mol�sunkat. Amennyiben nem vagyunk r�sen, akkor n�h�ny h�napig j�gre raknak minket. T�telezz�k fel, hogy mindenki j�indulat�. Ezek szerint a nem megfelel� szervezeti strukt�ra, a tapasztalatlans�g �s a rosszul szervezett munkafolyamatok miatt szenvednek a p�ly�z�k ? Sz�val mind a c�ges oldalon, mind a hat�s�g oldal�n van szervezetlens�g �s ezek �sszess�g�ben oda vezethetnek, hogy amikor kifizett�nk 500 ezer ft-ot egy eszk�z�rt vagy szolg�ltat�s�rt, amit k�s�bb elsz�molunk egy p�ly�zatra, akkor legrosszabb esetben ak�r 8-12 h�nap is eltelik a t�mogat�s kifizet�s�ig. A j� h�r, hogy a szervezeti hi�nyoss�gokat p�tolhatjuk �s amennyiben id�ben felk�sz�l�nk a feladatra, akkor legal�bb a saj�t c�ges oldalunkon cs�kkentj�k az esetleges hib�k, t�ved�sek bek�vetkez�s�nek a val�sz�n�s�g�t az elsz�mol�sok, jelent�sek lead�sakor.

Beteg vezet�k?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.07.30. M�lyrehat� tanulm�nyok �s felm�r�sek k�sz�ltek arr�l, hogy mit�l m�k�dik j�l egy v�llalat �s mikor tekinthet� egy szervezet eg�szs�gesnek vagy betegnek. Ezek mind azt t�masztj�k al�, hogy a vezet�n m�lik az, hogy egy szervezet eg�szs�ges vagy beteg. Amennyiben egy vezet� ped�ns, odafigyel a hat�rid�kre �s a soha nem k�sik a megbesz�l�sekr�l, akkor a szervezetben is hasonl� lesz a magatart�s. Amennyiben mindig k�sik a vez�r, cs�szik mindennel, nem figyeli a t�bbiek id�beoszt�s�t �s az eg�sz c�g hozz�igaz�tja az �let�t, akkor rohadt nagy lesz a k�osz �s el�bb ut�bb hiszt�rikusok gy�lekezete lesz a c�gb�l. Hogy j�n ide a szabads�gol�s k�rd�se ? �gy, hogy vannak olyan beteges c�gvezet�k, akik rossz szemmel n�zik, ha szabads�gra menn�l �s biztos az orrod al� d�rg�lik, ha a sok-sok projekt k�zepette neked fontos az, hogy 1,5 hetet a csal�doddal pihenj. �k azok, akik ny�ron pr�b�lj�k a c�get felp�rgetni �s mindenf�le bels� projektet ind�tanak annak �rdek�ben, hogy lelkiismeret furdal�st �rezz, amikor k�zeledik a ny�ri szabads�god ideje. S�t, akkor kapsz j� pontot �s akkor leszel j� kisl�ny �s j� kisfi�, ha pont ilyenkor hozol �ldozatot a haza olt�r�n. A multikn�l �s a nagy c�gekben ez gyakran megoldott, mert ny�ri le�ll�s �s egy�b v�llalati politik�k ezt a k�rd�st szab�lyozz�k. A KKV szektorban viszont el�fordul, hogy a dolgoz�k jutal�kos vagy projekt alapon kapnak fizet�st �s az alapb�r a minim�lb�r k�r�l mozog. Teh�t az adu�sz a f�n�k kez�ben van �s a c�g vezet�je m�g anyagilag is k�pes ideol�gi�t gy�rtani ahhoz, hogy mi�rt ne menjenek az emberek szabads�gra. Mit tehet�nk? Legy�nk k�vetkezetesek �s pr�b�ljuk meg�rtetni magunkat. A lemer�lt elemeket musz�j felt�lteni �s f�n�k is jobban j�r, ha tele energi�val dolgozunk �s kihaszn�ljuk azt, hogy a vev�ink nagy r�sze szint�n szabads�gon van. Ja, �s k�ldj�k el a f�n�k�t is szabira �s javasoljunk neki coaching szolg�ltat�st!

Az �let nem egy habostorta!

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.07.02. A v�ls�gra a v�llalatok egy jelent�s r�sze �gy reag�l, hogy gyorsan kir�gj�k a c�g l�tsz�m�nak 10%-�t vagy �ppen befagyasztj�k a b�reket, amiben semmi �jdons�g nincs sajnos.(K�zt�nk sz�lva a multikn�l m�r j� t�z �ve bev�lt gyakorlat, hogy az �v utols� h�napjaiban l�tsz�mot cs�kkentenek �s pl. utaz�si �s beruh�z�si stoppot rendelnek el.) J�sok �s k�klerek azt l�tj�k az �vegg�mbben, hogy a vil�g legnagyobb gazdas�ga lassan mag�hoz t�r �s �v v�g�re t�l lesz�nk a nehez�n. A pr�f�ta sz�ljon bel�l�k, de addig is ne �lj�nk a g�ton t�tlen�l ha itt az �rv�z. Mit tehet�nk, ha nem engedhet�nk meg magunknak( t�bbs�g �gy van ezzel) egy profik �ltal lefolytatott stabiliz�ci�s, �tvil�g�t�si projektet ? Neh�z k�rd�s �s �ltal�nos receptet adni k�klerek tudn�nak. Az�rt egy h�zi feladatot illene otthon elv�gezni mindenkinek. Vegy�nk egy nagy leveg�t �ssz�njuk r� magunkat arra, hogya c�g m�k�d�s�re vonatkoz�an elinduljon egy �nvizsg�lat. Ezt a kis „h�zit” 2-3 nap alatt musz�j lenne befejezni, de ehhez sz�ks�g�nk lehet az �gyvezet�re, k�nyvel�re, p�nz�gyesre vagy/�s a HR-es koll�g�ra. Rem�lem trivi�lis �s ezen m�r mindenki t�l van, de az�rt nem �rt a v�ls�g idej�n tiszt�ban lenni azzal, hogy mennyibe ker�l a c�g havi m�k�d�se. K�ny�rg�k ne csak azt n�zz�k, hogy mennyi p�nz folyik be havonta,mennyi v�rhat� m�g az �v h�tral�v� r�sz�ben �s mennyi az �sszes kifizet�s �s azok megoszl�sa. Fontos persze a cash-flow �s a likvidit�s, de c�g�nk val�s k�lts�gstrukt�r�j�t is musz�j meg�rteni. Na ehhez remek lenne egy j�l �ssze�ll�tott �s �tl�that� kimutat�s, aminek val�s alapja van. Val�sz�n�leg az emberi er�forr�s szuper brutt� k�lts�gei teszik ki a k�lts�gek jelent�s r�sz�t. Ebb�l k�vetkez�en �t kell gondolni azt is, hogy mik azok a kompetenci�k,poz�ci�k, amik n�lk�l c�g�nk remek�l tov�bb m�k�dne �s semmi radik�lis v�ltoz�st nem �rezn�nk �s mik azok a poz�ci�k �s kompetenci�k amik hi�nya vesz�lyezteti a c�g m�k�d�s�t. J� h�r, hogy nem kell ehhez szak�rt� tan�csad�! Vigy�zat, nem felt�tlen�l k�vetkezik ebb�l az �nvizsg�latb�l, hogy m�snap lap�tra kell tenn�nk a l�tsz�m 15 sz�zal�k�t, mert a feladatok jelent�s r�sz�t sz�tosztjuk vagy kiszervezz�k . A t�ved�s minim�lis kock�zat�val gondolom, hogy az esetek t�bbs�g�ben elhamarkodottan �s nem �tgondolva k�ldenek el embereket �s a v�ls�g n�ha csak egy j� �r�gy. Garant�lni lehet, hogy valamikor vissza�t majd, ha elk�pzel�s n�lk�l belecsapunk c�g�nk szervezeti strukt�r�j�ba. Konkr�t p�lda, hogy egy ilyen folyamat v�g�n (nevezz�k nagyk�p�en mini �tvil�g�t�snak) kider�lt, hogy a g�pek, termel�eszk�z�k, aut�k elad�sa �s ut�na havi b�rl�se t�bb cash-t hozna a c�gnek abban az �vben, mint 10 ember elk�ld�se. A l�nyeg, hogy l�pj�nk h�tra egyet, gondolkozzunk �s induljon el ez a folyamat. Nem lesz k�nny� a h�zi feladat �s neh�z d�nt�seket kell felv�llalni a v�g�n. Nem �gy van ?

Felsz�mol�s minden�ron?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.08.13. K�zenfekv� n�h�ny fontos vezet�i d�nt�s meghozatala �s musz�j a megl�v� szervezeti strukt�r�t is megv�ltoztatni, de mindez kev�s a t�l�l�shez azokn�l a c�gekn�l, akik m�g�tt nincs t�keer�s tulajdonos vagy egy bank, aki hajland� hitelezni. Ne legyenek ill�zi�ink, baromira neh�z manaps�g hitelhez jutni egy olyan v�llalkoz�snak, aki m�r elad�sodott �s a bev�telei drasztikusan cs�kkentek, de a c�g �letk�pes �zleti modellre �p�l. T�ved�s kock�zat�val mondom, hogy ez lehetetlen. Manaps�g bet�tekre vad�sznak a bankok �s z�r� �sszeget akarnak kihelyezni. Pedig van n�h�ny bank itthon, akinek m�g mindig j�l megy �s p�nz is lenne esetleg �llami garanci�val, de bizalom nincs �s k�zt�nk sz�lva ez �rthet� magatart�s. A csapb�l is elemz�sek folynak a v�ls�g okair�l ez�rt nem azt boncolgatn�m, hogy ki a felel�s. Sokkal �rdekesebb az, hogy milyen paradigmav�lt�sra lenne sz�ks�g a fejekben ahhoz, hogy a bankok �s a befektet�k ne abban legyenek �rdekeltek, hogy a rossz ad�st minden�ron felsz�molj�k. K�pzelj�k el azt, hogy a bankok �s a nagy hitelez�k szeml�lete megv�ltozna �s nem az lenne az egyetlen c�l, hogy gyorsan n�h�ny lyukas hord�t kimentsenek a lassan s�llyed� haj�kr�l, hanem az, hogy egy ment�csapatot dobjanak a fed�lzetre, akik kipump�ln�k a vizet azokr�l a haj�kr�l, ahol m�g van r� es�ly �s seg�ten�nek a haj�t partra h�zni. Azt a n�h�ny �lelmiszeres hord�t kimenteni �s hagyni els�llyedni a haj�t nem nagy kih�v�s �s tal�n ebben sokan �rdekeltek is a jelenlegi banki k�rnyezetben , de k�rdezem �n, hogy nem lenne racion�lisabb a bankoknak a haj�kat partra h�zni, t�mogatni n�h�ny haj� fel�j�t�s�t �s meger�s�d�s�t ? A fel�j�tott haj�k �jra kifutn�nak �s hossz� �vekig �zletet jelenten�nek a bankoknak. Nyilv�n ehhez olyan szeml�letv�lt�sra van sz�ks�g, amit csak fel�lr�l lehet elind�tani �s ehhez j� lenne n�h�ny els� banki fecske, aki el�g er�s ahhoz, hogy a nagy g�ly�k is felfigyeljenek r�juk.

V�ls�g �s v�ltoz�s

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.08.27. Nyilv�n azok, akik nem �lbe tett k�zzel �lt�k �t a recesszi�t, hanem tettek valamit az�rt, hogy hat�konyabb �s k�lts�gtakar�kosabb c�gstrukt�r�val v�gjanak bele a felfel� �vel� szakaszba. A pang�s id�szaka kiv�l� alkalom arra, hogy r�g�ta halogatott szervezeti �s vagy hum�npolitikai v�ltoztat�sok elinduljanak. Nyilv�n a hat�konys�g jav�t�sa t�nik k�zenfekv� c�lnak, hiszen nincs olyan szervezet, ahol ne lehetne id�r�l id�re ebben fejl�dni. �szint�n sz�lva a KKV szektor ebb�l a szempontb�l mindig h�tr�nyban volt a nagyobb c�gekkel szemben. Ig�ny persze lenne a hat�konyabb munkav�gz�sre, de a felesleges tev�kenys�gek kiz�r�sa, �j, hat�konyabb rendszerek implement�l�sa, �j szervezeti strukt�ra kialak�t�sa, tr�ningek ind�t�sa sokszor luxus volt a KKV c�gek jelent�s r�sz�nek. Azt k�rtem az elej�n, hogy ut�na legy�nk realist�k. Sz�val mi van, ha nem j�n el a fellend�l�s itthon j�v� �v k�zep�re? Azok a c�gek, akik halogatt�k a sz�ks�ges v�ltoz�sokat sokkal nehezebb helyzetben lesznek, mint azok, akik t�ljutottak rajta �s egy k�lts�ghat�konyabb strukt�r�ban pr�b�lj�k kih�zni a v�ls�g v�g�t. A befektet�k, tulajdonosok, hitelez�k nagyobb bizalommal tekintenek azokra a c�gekre, ahol val�s programok ment�n val�di �talak�t�s indul el. Sz�val ak�r optimist�k, ak�r realist�k vagyunk, nyertesek biztosan lesznek. K�rd�s, hogy h�nyan gondolkodnak hasonl�an �s �rtenek egyet velem abban, hogy v�ltoz�sok n�lk�l nem lesznek versenyk�pesek. Aprop�, a sz�nd�k nem el�g sajnos, ut�na tenni is kell valamit a v�ltoz�s �rdek�ben.

V�ls�g - Cafepedia blog

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.08.27. Recesszi�: A gazdas�gi fejl�d�s visszaes�se. Akkor szok�s recesszi�r�l besz�lni, ha egy orsz�g, vagy t�rs�g GDP-je k�t egym�st k�vet� negyed�vben cs�kken.Itt visszat�rhetsz a blog tov�bbi olvas�s�hozGDP: A brutt� hazai term�k (gross domestic product) a k�zgazdas�gtanban egy bizonyos ter�let – t�bbnyire egy orsz�g – adott id� alatti gazdas�gi termel�s�nek a m�r�sz�ma.Itt visszat�rhetsz a blog tov�bbi olvas�s�hoz

Online profit

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.08.30. Az interneten futtatott alkalmaz�sok megfelel� haszn�lat�val az elad� �s a vev� k�z�tt megsz�nhet a t�vols�g, ler�vid�lhet a reakci�id�, v�g�l az �l�nkbe hullhat az �ru, vagy annak �rt�ke an�lk�l, hogy fel�lln�nk az asztalt�l. A neh�zs�g a roppant sebess�ggel s�r�s�d� �ri�si inform�ci�halmaz kezel�s�nek hat�konys�g�ban rejlik. Hogyan ir�ny�thatom k�rd�seimet �s v�laszaimat hat�konyan �gy, hogy az c�lba jusson? Milyen eszk�zrendszer �ll rendelkez�semre, hogy �rthetem meg azok m�k�d�s�t? Hogyan kell gondolkodnom �s mit kell v�ltoztatnom ahhoz, hogy c�gem alkalmass� v�ljon? Hogy t�r�lhet meg az online befektet�sem? Azt l�tom, hogy a webes alkalmaz�sok evol�ci�s fejl�d�s�nek ir�nya egyre ink�bb elt�r a gazdas�g szerepl�i �ltal eddig megszokott�l. Nemcsak a kommunik�ci� st�lusa v�ltozik meg, de annak ir�nya, v�g�l m�g a k�be v�sett defin�ci�k is. Mivel az inform�ci� m�s szempontok szerint �rt�kel�dik a neten, mint az offline vil�gban, ez�rt azokt�l, akik azzal a sz�nd�kkal l�pnek az online vil�gba, hogy p�nzt keressenek, a sikerhez vezet� �t komoly szeml�let �s kult�rav�lt�st ig�nyel. A legszembet�n�bb v�ltoztat�si (alkalmazkod�si) ig�ny a kommunik�ci�s, marketing, illetve a kereskedelmi ter�leteken figyelhet� meg. Ezt k�veti az �gyf�lszolg�lat �s a t�bbi front office tev�kenys�g, �s v�g�l nem maradhat el a k�nyvel�s ter�lete sem. A hat�s teh�t �ri�si �s �tfog�. Ez�rt az a tan�csom a v�llalatok sz�m�ra, hogy olyan strat�gi�val kezdjenek online beruh�z�sokba, melynek az �zleti folyamatok �s az emberi er�forr�s �sszehangolt r�szervez�se is a r�sze.

P�ter elv a szervezetfejleszt�sben?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.09.03. Az ilyen jolly joker programokr�l gyakran kider�l, hogy egy ber�g�s, buliz�s, zab�l�s h�tv�gi kimozdul�sr�l van sz�. Ez egy csapat�p�t� tr�ning ami csak az egyik lehets�ges eszk�z a szervezetfejleszt�s m�dszertan�b�l �s �nmag�ban nem vezet hat�konys�g n�veked�s�hez vagy a szervezet probl�mamegold� k�pess�g�nek javul�s�hoz. H�tf�n azt�n mindenki dolgozik tov�bb �s minden marad a r�giben. Szerintem ezt nem szerencs�s szervezetfejleszt�snek nevezni, hiszen ez egy olyan tr�ning, ami egy szervezetfejleszt�si v�ltoz�smenedzsment folyamat n�lk�l csak egy j� m�ka.A j�v� azok� a val�di szervezetfejleszt�si programok�, ahol egy�nre �s csoportokra szabott programtervet k�sz�t a tan�csad� c�g �s ennek megval�s�t�s�t v�gig viszi a megb�z�val k�vetkezetesen. K�zzelfoghat�, l�that� eredm�nyeket v�rnak a kliensek �s akkor sikeres a szervezetfejleszt�s, ha �rezhet�, m�rhet� hat�konys�gn�veked�st eredm�nyez. Az ehhez vezet� �t g�r�ngy�s �s a c�g vezet�se egy �tvil�g�t�si folyamat r�szek�nt f�jdalmas interj�kon kereszt�l szemben�z az el� tartott g�rbe t�k�rrel. Ezt k�vet�en a vezet�s a tan�csad� c�ggel k�z�sen �llap�tja meg a szervezetfejleszt�si c�lokat, amit musz�j k�be v�sni. A c�lok el�r�se �rdek�ben azt�n tr�ning �s coaching elemek is beker�lhetnek az akci�tervbe. Vannak a piacon tan�csad� c�gek, ahol sok �ves tapasztalat alapj�n val�di fejleszt� tr�ningek �s vezet�kre szabott coachingok seg�ts�g�vel egy hossz� folyamat v�g�n a c�lokat siker�l megval�s�tani, de ehhez elsz�nt �s kitart� c�gvezet�s is kell, aki val�ban v�ltoz�st akar. Az igazi kih�v�s az persze, ha mind a kliens, mind a szolg�ltat�, tan�csad� c�gben a cs�csvezet� m�r a P�ter-elv szerint m�k�dik, hiszen akkor azt�n val�ban k�ts�ges az eredm�ny. Persze akinek nem inge, ne vegye mag�ra.

Szarva k�zt a t�gy�t vagyis a l� t�ls� oldala

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.06.11. Teh�t a c�gek j� sz�nd�k� vezet�i maguk vezetik be a teljes�tm�ny-�rt�kel�si rendszert �s a KPI-t is. Ut�na “szeg�ny” munka�gyesek vagy b�relsz�mol�k �zemeltetik, akiknek nyilv�n kev�s tapasztalatuk van egy ilyen komplex HRM rendszer �zemeltet�s�ben. Mi a k�vetkezm�ny? Szarvashib�k, rengeteg feleslegesnek tartott pap�rmunka �s k�vetkezetlen, ad-hoc �rt�kel�sek, melyek gyakran demotiv�lj�k az embereket, akik azt l�tj�k, hogy a f�n�k ezzel pr�b�l “ejnye-bejny�zni” �s ut�lag ezzel pr�b�lja sakkban tartani az embereket �s nincs b�remel�s. Erre mondj�k, hogy eltal�lta, mint szarva k�zt a t�gy�t, hiszen pont ellenkez� c�lja lenne ennek az eg�sznek. A teljes�tm�ny�rt�kel�s ink�bb a j�v�beni fejleszt�si tervekr�l sz�l �s nem arra tal�lt�k ki, hogy ut�lag besz�lj�k meg a beosztottal, hogy az�rt nem kapott b�nuszt, mert h�ly�n viselkedett 4 h�nappal ezel�tt egy megbesz�l�sen. Persze ism�t �tesn�nk a l� t�ls� oldal�ra, ha semmi k�vetkezm�nye nem lenne egy szarvashib�nak. Csak azt jobb lenne akkor meleg�ben megbesz�lni �s nem v�rni vele f�l �vet a k�vetkez� form�lis besz�lget�sig. Nem �gy van?

Forr�sz�k ma!

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.07.16. A k�vetkez� k�rd�sk�r�ket j�rjuk v�gig vend�geinkkel �gy 60 perc alatt:• Hogyan v�ltozott a Hum�n Er�forr�s Management( HRM ) az elm�lt 5 �vben?• Mit tanult a HRM a gazdas�gi vil�gv�ls�gb�l?• Mi kell ahhoz, hogy a HRM val�di strat�giai partnerr� v�lhasson?• Mi a HRM j�v�k�pe?• Milyen el�ny�kkel �s h�tr�nyokkal j�r(nak) a nemzetk�zi er�s h�tt�r �s a „best practice”ek?Sz�val van itt „hot topic” b�ven �s szem�ly szerint �n nagyon k�v�ncsi vagyok arra, hogy a k�t nagyon tapasztalt vend�g�nk hogyan l�tja ma a hum�n er�forr�s menedzsment hely�t �s j�v�j�t a Magyar piacon!Mivel vend�geink olyan c�geket k�pviselnek, ahol a Hum�n Er�forr�s val�ban strat�giai fontoss�ggal b�r ez�rt arra k�rem az �l� ad�st hallgat� vend�geinket, hogy b�tran bomb�zz�k �ket k�rd�seikkel, haszn�lj�k ki a lehet�s�get!Kellemes id�t�lt�st k�v�nok,Karlinger L�szl�, rovatvezet�

Szervezetfejleszt� meteorol�gusok

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.08.06. Egyszer�en kis�t�tt a nap a val�di vil�gban �s ez�rt a sok „l�zer-j�zer” kiment s�t�lni a parkba. Hallgatva az interj�t beindult az agyam �s arra gondoltam, hogy ezek szerint egy ilyen online c�g szervezeti strukt�r�ja m�gsem olyan t�k�letes, ha erre nem k�sz�ltek fel. Az m�g csak rendben van, hogy elt�r�en egy off-line c�ghez itt picit m�sf�le a szervezeti fel�p�t�s �s pl. a marketing, sales oszt�lyon keres� optimaliz�l�ssal, keres� marketinggel, WEB2 technol�gi�kkal, twitterrel, webanalitik�val �s k�z�ss�g�p�t�sben j�rtas szakmai "megsz�llottakkal" dolgoznak. Azt is meg�rtem, hogy az �gyf�lszolg�lat �jjel-nappal dolgozik egy online c�gben mert ugye a j� „j�zer” �jjel k�rdez, nappal dolgozik �s a k�ztes id�ben az internetet fogyasztja. Azt is meg�rtem, hogy az informatikusok, fejleszt�k �lland�an valami port�lfejleszt�sben �s kamp�nyban p�rgetik magukat �s akkor nem besz�ltem m�g az online szerkeszt�i g�rd�r�l, akiken nagyon sok m�lik. K�rdezem �n itt a ny�r k�zep�n, hogy mi�rt nincs saj�t meteorol�gusa egy profin fel�p�tett online e-business c�gnek? Hihetetlen el�ny�kkel j�rna egy ilyen szervezeti egys�g kialak�t�sa. El�sz�r is el�re tervezhet� lenne az �ves szabads�gol�sok beoszt�sa, hiszen ha tudom, hogy mikor lesz j� id�, akkor el�tte 1 nappal mindenki mehet pihenni a virtu�lis vil�gb�l a val�diba. M�sodsorban optimaliz�lni lehetne a Hum�n er�forr�s gazd�lkod�st �s v�gre tervezhet� lenne a kapacit�skihaszn�lts�g is. Nem kell m�st tenn�nk, mint megk�rni a c�g meteorol�gus�t, hogy k�sz�tsen heti, havi �s �ves el�rejelz�st �s ez alapj�n lehetne a t�l�r�kat, a r�szmunkaid�s koll�g�kat �s a k�ls� alv�llalkoz�k bevon�s�t tervezni, akik szint�n jobban tudj�k beosztani �gy idej�ket �s �gy mindenki j�l j�r. Amikor a c�g meteorol�gusa ny�ri szabads�g�t t�lti, akkor egy j�l bev�lt el�rejelz�si vagyis „multi nyelven” „forecast” eszk�z beszerz�s�t javaslom: id�j�s b�ka, bef�ttes �veg �s egy kis l�tra.

V�ltoz�s �s strat�gi�k

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.09.10. Mib�l is v�laszthat, milyen v�ltoztat�si strat�gi�k l�teznek? Az els� az Empirikus-racion�lis strat�gia, melynek l�nyege, hogy �sz�rvekkel meggy�zz�k a szervezetben m�k�d� szem�lyeket �s csoportokat arr�l, hogy mi�rt �s mit�l lesz jobb nekik a v�ltoztat�s ut�n. Tessz�k ezt az�rt, mert az emberek �n�s �rdekeiket helyezik el�t�rbe, amikor r�j�nnek, hogy ebb�l hasznuk lehet. Vannak azt�n olyan c�ges szervezetek, ahol a Szab�lyoz�-oktat� strat�gia m�k�dik jobban. Itt az lehet a siker kulcsa, hogy amikor kialak�t�sra ker�lnek a c�g �j szervezeti norm�i �s szab�lyzatai, akkor milyen gyorsan tudnak az abban dolgoz�k elk�telezett� v�lni az �jra defini�lt c�ges kultur�lis �rt�kekhez �s szab�lyokhoz. �jra kell �rtelmezni a c�gben az alapokat �s ehhez eduk�ci� is kell a c�gen bel�l. Van ahol enn�l egyszer�bb a helyzet �s Hatalmi-k�nyszer�t� strat�gia alkalmaz�sa viszi sikerre a v�ltoztat�s/v�ltoz�s folyamat�t. Nyilv�n ehhez olyan szervezeti kult�ra sz�ks�ges, amiben hozz�szoktak az emberek ahhoz, hogy amit mondanak nekik, azt v�grehajtj�k, k�l�nben cs�nya szankci�k v�rhat�k. Vannak olyan strukt�r�k, ahol az ott m�k�d� csoportok, emberek alapvet�en gyorsan tudnak alkalmazkodni a v�ltoz�sokhoz �s a szervezeti sz�thull�st �s a vesztes�g �rz�s�t nem viselik el sok�ig. Itt a K�rnyezeti-alkalmazkod� strat�gia is m�k�dhet. Jellemz� az ilyen szervezetekre, hogy ink�bb gyorsan elfogadj�k az �jat, k�l�n�sen, ha �szt�nz�k is j�rulnak ehhez. A helyzet az, hogy a val�s�gban ritk�n lehet egyetlen strat�gi�t kiv�lasztani �s sikerrel alkalmazni. Vannak persze olyan t�nyez�k, amik befoly�solj�k, hogy melyik strat�gia ker�lj�n az el�t�rbe, de �ltal�ban t�bb strat�gia elemeinek egy�ttes alkalmaz�sa vezet sikerre. Vegy�nk n�h�ny ilyen t�nyez�t szem�gyre a teljess�g ig�nye n�lk�l. Kulcsk�rd�s, hogy a c�gben milyenek a f�gg�s�gi viszonyok vagyis mennyire kiszolg�ltatottak az emberek a szervezetnek �s ford�tva. Fontos, hogy milyen m�rt�k� az ellen�ll�s a v�ltoztat�ssal szemben �s az is, hogy mennyi id� �ll rendelkez�sre a v�ltoz�smenedzsment lefolytat�s�ra. V�g�l, de nem utols�sorban az is l�nyeges k�rd�s, hogy mekkora l�tsz�m� szervezetekr�l van sz� �s milyen �rdekek �s �rdekelts�gek s�r�lnek a v�ltoztat�s k�vetkezt�ben. Nagyon ingov�nyos �s �rz�keny ter�letekr�l besz�l�nk �s alapos el�k�sz�t�s, �tvil�g�t�s �s sok tapasztalat sz�ks�ges ahhoz, hogy egy v�ltoz�smenedzsment folyamat sikerrel v�gz�dj�n. Sokan vagyunk, akik �t�ltek ilyen �talakul�st �s akkor nem voltunk tudat�ban annak, hogy milyen strat�gia �ldozatai/alanyai voltunk. J� lenne tudni, hogy ki hogyan �lte meg az �talakul�s, v�ltoz�s neh�z folyamat�t �s sikeres volt-e az �talakul�s? Tanuls�gos lenne azt is l�tni, hogy a v�ltoz�smenedzsment strat�gia d�nt�s el�tt �ll�k v�gigmentek-e egy kiv�laszt�si �s el�k�sz�t�si folyamaton vagy ink�bb intuit�v m�don t�rt�nt a v�laszt�s.

Hat�konys�gn�vel�s, bels� er�forr�sok felt�r�sa, outsourcing, outplacement m�sk�nt, k�l�nf�le elj�r�sok a szervezet �talak�t�s�ra.

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.09.18. Elk�pzelhet� p�ld�ul, hogy a menedzsment a szolg�ltat�si sz�nvonal emel�se �rdek�ben outsourcing-ban gondolkodik egy bizonyos ter�leten �s k�zben senki nem tudja, hogy a c�gen bel�l megtal�lhat�k azok az er�forr�sok �s kompetenci�k, amik felt�r�s�val �s �talak�t�s�val megoldhat� az eredeti probl�ma. Teh�t a HR-es, mint szervezetfejleszt� meghat�roz� szerepet j�tszik a szervezetfejleszt�s folyamat�ban a tervez�st�l eg�szen a fejleszt�s �ltal megval�sult v�ltoz�sok eredm�nyeinek m�r�s�ig. 2009 szeptember 23-�n,24-�n az orsz�gos HR konferenci�n ezekr�l az izgalmas szakmai k�rd�sekr�l besz�lget majd �t szakember egy kerekasztal besz�lget�s keret�n bel�l. Tekintettel arra, hogy az �t HR vezet� k�l�nb�z� ipar�gakb�l �rkezik ez�rt �rdekes lesz l�tni a k�l�nb�z� tapasztalatokat. Kiv�ncsi vagyok arra is, hogy hallunk-e olyan tanuls�gokat, leck�ket, amikkel a tarsolyunkban k�nnyebb lehet majd a gyakorlatban sikeres szervezetfejleszt�si feladatokat elv�gezni.

Szervezetfejleszt�s - Cafepedia blog

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.05.03. Emberi er�forr�s (hr): Az emberi er�forr�s egy szervezet er�forr�sai k�z�l azok, amelyeket emberek v�geznek �s az er�forr�s �rt�ke, hat�konys�ga �s kihaszn�lts�ga a munkaid�-k�lts�ggel m�rhet�.Menedzsment: egy vagy t�bb szem�ly �ltal v�gzett folyamat, mely m�sok tev�kenys�g�nek koordin�l�s�ra, a k�l�nb�z� er�forr�sok tervez�s�re, szervez�s�re, ir�ny�t�s�ra �s �sszehangol�s�ra ir�nyul a szervezet c�ljainak sikeres �s hat�kony el�r�se �rdek�ben.Szervezeti kult�ra: l�nyeg�ben egyfajta szoci�lis �sszetart� er�, l�that� �s l�thatatlan elemekkel. Az ezekb�l az elemekb�l fel�p�tett er�s szervezeti kult�ra alak�tja az int�zm�ny, szervezet munkat�rsainak identit�s- �s k�rnyezettudat�t, pozit�v hat�sk�nt el�seg�theti a c�lokkal val� azonosul�st, valamint stabilit�st �s egyszer�s�get eredm�nyez, ahogy a kult�r�t �ltal�noss�gban is a m�lt t�rt�nelm�nek, a jelen cselekedeteink �s hozz��ll�saink, valamint j�v�nkr�l alkotott elk�pzel�seink �sszess�g�nek tekinthetj�k.

Hum�n�tvil�g�t�s - Cafepedia blog

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.05.04. Csoport: Csoportnak minimum k�t vagy t�bb olyan, egym�st�l k�lcs�n�s f�gg�sben �s interakci�ban �ll� egy�nt tekinthet�nk, akik valamilyen c�l �rdek�ben k�z�sen cselekednek, vagy egy�ttm�k�dnek. K�lcs�n�s egym�srautalts�g �s k�z�s cselekv�s n�lk�l nem besz�lhet�nk csoportr�l, legfeljebb emberek egy�ttes�r�l.Diagn�zis: A diagnosztiz�l� tev�kenys�g olyan tev�kenys�g, amelyet az�rt terveznek, hogy a megl�v� helyzetr�l pontos besz�mol�t adjon.Hum�n �tvil�g�t�s: Egy v�llalat HR szempontok szerinti �tvil�g�t�sa, melynek sor�n egy szervezeti diagn�zis k�sz�l a v�llalatr�l. Vezet�s: egy vagy t�bb szem�ly �ltal v�gzett folyamat, mely m�sok tev�kenys�g�nek koordin�l�s�ra, a k�l�nb�z� er�forr�sok tervez�s�re, szervez�s�re, ir�ny�t�s�ra �s �sszehangol�s�ra ir�nyul a szervezet c�ljainak sikeres �s hat�kony el�r�se �rdek�ben.

Dara P�ter, a DGS Global Research felm�r�s�nek eredm�nye - HR Konferencia 2009 els� nap

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.09.28. A c�gek nagy r�sze optimista, ugyanakkor a felm�r�sb�l kider�lt, hogy 1 �vvel a v�ls�g kezdete �ta a c�gek mind�ssze 7% ismerte fel azt, hogy a szervezetet komolyan �rinti a v�ls�g. Akik ezt felismert�k, azonnali int�zked�sek kidolgoz�s�ba kezdtek. A felm�r�s arra kereste a v�laszt, mit tesznek a c�gek annak �rdek�ben, hogy kimozduljanak a holtpontr�l? A felm�r�s arra k�rte a v�laszad�kat, hogy egy reakci�-tev�kenys�gi list�t �ll�tsanak priorit�si sorrendbe. Az els� helyen tal�lhat� a k�lts�gcs�kkent�s. A racionaliz�l�s megkezd�se is el�kel� helyre ker�lt. A kutat�sban r�sztvev� c�gek nagy r�sze a j�v��vi b�rfejleszt�sn�l cs�kkenti k�v�nja a b�rt�meget, els�sorban a b�ren k�v�li juttat�sok megsz�ntet�s�vel.A v�laszokb�l kider�l, hogy a fluktu�ci� m�rt�ke nagyj�b�l kiegyenl�tett. Az �tlag 9,4% a kir�v� eseteket kiv�ve, ami esetenk�nt 70%-os is volt. Ez azt jelenti, hogy a c�gek megtart� k�pess�ge is egyre kritikuss� v�lik.V�ls�gkezel�s egyenl�-e a le�p�t�ssel? Dara P�ter szerint els�sorban az �gyviteli munk�kat ell�t� k�z�pfok� v�gzetts�g� munkat�rsak vannak a legnagyobb vesz�lyben. Hogy a v�ls�g lehet�s�geit a legtalpraesettebb v�llalatok kihaszn�lhass�k, strat�gi�ra van sz�ks�g. A konferenci�n abban ugyan egyet�rt�s volt, hogy �nismeret n�lk�l nem lehet strat�gi�t �p�teni, ugyanakkor a felm�r�s azt mutatja, hogy ennek ellen�re a helyzet�rt�kel�s a legt�bb helyen elmarad. Sok v�llalat els� k�rben m�r le�p�tett �s miut�n tartal�kai m�r elfogytak, akkor kezdi el �tvil�g�tani a szervezet�t.A felm�r�s r�mutat arra, hogy a c�gek lassan elkezdik az �zleti tervek �s a folyamatok �talak�t�s�t, ami a munkarendek �talak�t�s�t �s nem utols� sorban a munkak�ri �tfed�sek megsz�ntet�s�t jelenti. Kevesebb lesz a k�v�sz�net �s a doh�nyz�ssal t�lt�tt id�, vagyis a munkat�rsaknak jobban ki kell t�lteni a napi nyolc �r�t. Ez azt jelenti, hogy nagy �talak�t�s n�lk�l is sok helyen vannak m�g mindig tartal�kok – mondja Dara P�ter. Valahogy meg kell tal�lni a m�dj�t a motiv�ci�nak is, amire kiv�l� �tlet a teljes�tm�nymenedzsment rendszer �talak�t�sa. Fontos k�vetkeztet�se a felm�r�snek, hogy a hozz�adott �rt�keket felt�tlen�l el kell ismerni. A felm�r�s kit�rt arra is, hogy az elismer�s melyik form�j�t tartj�k fontosnak a vezet�k. �rdekes �nkritik�r�l tan�skodik az az eredm�ny, miszerint a ”j� sz�”, vagyis az erk�lcsi elismer�s az els� t�zben nem szerepel. A v�laszad� c�gek 38%-a tervez a k�zelj�v�ben el�gedetts�gvizsg�latot. Dara P�ter arra h�vja fel a figyelmet, hogy azok a c�gek, akik az el�gedetts�gvizsg�lat v�gezt�vel azonnal elkezdik a le�p�t�seket, nem csak elvesz�thetik kulcsembereiket, de a c�gn�l soha t�bbet �szinte v�laszokat nem v�rhatnak a munkat�rsakt�l. A kutat�s arr�l is besz�mol, hogy a vezet�k�pz�s egyre ink�bb el�t�rbe ker�l. Az �nkritik�nak a statisztikai eredm�nye hogy a vezet�k nem el�g felk�sz�ltek, m�sr�szt a rejtett k�szs�gek, k�pess�gek lehet�s�gekre nem fektettek eddig kell� hangs�lyt.Sok c�g �gy k�lti el a k�pz�sre sz�nt �sszeget, hogy nem tudja, megindokolni, mi�rt azt a bizonyos k�pz�st v�lasztotta �s azt sem tudja al�t�masztani, mi�rt a kiv�lasztottal kapt�k a k�pz�st. A felm�r�sb�l az is kider�l ,hogy nincs gyakorlat arra, hogyan m�rj�k a k�pz�s hat�konys�g�t.Mennyire j�rulhat hozz� a HR ahhoz, hogy egy c�g �jra p�ly�ra �llhasson? A v�laszad�k 7,1% �rt�kelte a HR-t fontosnak. A t�bb, mint 300 v�laszad�b�l akadt 10 olyan HR vezet� is, aki saj�t jelent�s�g�t 1-esre �rt�kelte, ugyanakkor c�gvezet�k k�z�l t�bben 10-esre �rt�kelt�k a HR fajs�ly�t. Fontos k�vetkeztet�s, hogy kevesen vannak HR-esek strat�giai szerepk�rben, illetve d�nt�si szerepk�rben a v�llalaton bel�l, Emiatt a c�gek olyan lehet�s�gek kiakn�z�s�t�l esnek el, mint a szakk�pz�si hozz�j�rul�s felhaszn�l�sa – hozta fel p�ldak�nt Dara P�ter.

Evol�ci� �s szervezetfejleszt�s

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.10.29. Hossz� kutat�si munka k�vetkezett v�llalati szervezeti k�rnyezetben �s hierarchikus egyetemi k�z�ss�gben. Az eredm�nyek alapj�n egyr�szt kider�lt, hogy az emberi term�szet �s viselked�s mozgat�rug�inak m�lyebb megismer�s�vel majd ezek munkahelyi, szervezeti k�r�lm�nyek k�z�tti figyelembev�tel�vel n�velhet� az egy�n �s a csoport szervezeti teljes�tm�nye. M�sr�szt term�szet�nkh�z, genetikai �r�ks�g�nkh�z jobban igazod� munkak�r�lm�nyek kialak�t�s�val jav�that� a szervezeti el�gedetts�g�nk �s a munkahelyi k�z�rzet�nk. Milyen ter�leteket �rintett a kutat�s? A kutat�si munka f�bb ter�letei k�z�tt szerepeltek p�ld�ul a k�t�d�ssel, a dominanci�val, agresszi�val, szab�lyk�vet�ssel �s a csoport szinkroniz�ci�val kapcsolatos t�m�k. A vizsg�lat egy�rtelm�en bizony�totta t�bbek k�z�tt a fajspecifikus emberi viselked�sjegyek megnyilv�nul�s�t c�ges szervezetekben �s azt, hogy munkahelyi kontaktusform�k a benn�nk �l� genetikai �r�ks�gre vezethet�k vissza. Hasonl�an bizony�t�st nyert, hogy a genetikai �r�ks�gen alapul� poz�ci� elfogad�sa meghat�roz� a mai szervezetek m�k�d�s�ben. Az is kider�lt, hogy nem v�letlen�l vannak jelen al�vet�si �s engedelmess�gi megnyilv�nul�sok munkav�gz�s k�zben �s ezek az eredm�nyek a gyakorlati �letben is hasznos�that�k. A kutat�s eredm�nyk�ppen egy bonyolult viselked�s-centrikus logikai modell m�trix j�tt l�tre. Ennek tov�bbfejlesztett v�ltozata lett a v�ltoz�svezet�s, konfliktuskezel�s �s a coaching viselked�s-centrikus, t�bbf�zis� sorrend-helyes modellje. Innen m�r csak egy kis l�p�s a konkr�t gyakorlati alkalmaz�s, hiszen a hum�netol�giai aspektus� eredm�nyek felhaszn�l�sa, be�p�t�se egy szervezetfejleszt�si projektbe kis kreativit�ssal �s tapasztalattal k�nnyen elv�gezhet� legyen sz� ak�r konfliktusok megold�s�r�l vagy kommunik�ci�s probl�m�kr�l. B�zom benne, hogy az el�bb felv�zolt modellek gyakorlati alkalmaz�s�val sok c�g hat�konyabban �s jobban m�k�dhet majd a j�v�ben �s siker�l egy elm�leti kutat�st �t�ltetni a h�tk�znapi �zleti �letbe.

Specializ�ci� vagy tud�s szint�zis?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.11.06. A nagyfok� specializ�ci� ellen�re – vagy tal�n �ppen az�rt(?) – azonban sokszor �gy t�nik, hogy ism�t felmer�l az ig�ny a tud�sunk egyfajta szintetiz�l�s�ra. Gondoljunk csak Einsteinre, aki szerette volna – de sajnos nem siker�lt neki – egyes�teni a relativit�selm�letet �s a kvantummechanika vil�g�t. Abban rem�nykedett, hogy ily m�don el��ll egy olyan eleg�ns, koherens rendszer, ahol nincsenek kiv�telek, szingularit�sok, s egyszer� k�pletekkel le�rhat�v� v�lik a val�s�g.K�l�n�sen nagy jelent�s�get l�tok az eddig elk�l�n�lten kutatott tudom�nyter�letek (pl. hum�netol�gia, pozit�v pszichol�gia) integr�l�s�val el��ll� interdiszciplinarit�s tudatos megteremt�s�ben. Saj�t felel�ss�g�nknek tartom az eff�le lehet�s�gek miel�bbi felt�r�s�t �s gyakorlati hasznos�t�s�t.�gy v�lem, hogy a vezet�studom�nyhoz szorosan kapcsol�d� ter�letek, �gy a szem�lyis�g- �s vezet�fejleszt�s, a szervezetfejleszt�s, a konfliktuskezel�s, a probl�mamegold�s, a viselked�skutat�s, a vezet�s- �s szervez�studom�nyok, a szervezeti kult�ra vagy a vezet�sfejleszt�s egy kis kreativit�ssal sokszor a nagy felismer�sek �r�m�vel – �gy a coaching, mint a szervezetfejleszt�s vil�g�ba is hat�konyan �t�ltethet�k.A hozz�adott �rt�kteremt�s egyik nagy lehet�s�g�t abban l�tom – a coachingban, a szervezetfejleszt�sben, �s m�s tudom�nyter�leteken is –, hogy szintetiz�ljuk az eddig elk�l�n�tetten kutatott diszcipl�n�k legfrissebb kutat�si eredm�nyeit, m�gpedig oly m�don, hogy el�sz�r is �szrevessz�k a kapcsol�d�si lehet�s�geket, �s olyan �j modelleket alkotunk, melyek a gyakorlatba is eredm�nnyel �t�ltethet�k. Val�j�ban csak akkor d�lhet�nk igaz�n h�tra, ha mindezt v�gigcsin�lva a k�rnyezet is visszaigazolja saj�t ig�nyeib�l ered� elv�r�saikat.

Alm�t-alm�val, k�rt�t-k�rt�vel…

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.11.16. A ki�r�s szerint a d�nt�sn�l m�rlegelni fogj�k, hogy egy adott v�ls�gkezel�si m�dszer mennyire innovat�v, illetve, hogy siker�lt-e beazonos�tani �s megtartani a szervezet hat�kony m�k�d�s�hez sz�ks�ges kulcsembereket. Itt megjegyezn�m, hogy ennek elb�r�l�sa, m�g bels� r�l�t�s birtok�ban sem egyszer� feladat, nemhogy k�ls�s szeml�l� sz�m�ra.A kulcsemberek felkutat�s�ra az egyik leggyorsabb �s leghat�konyabb m�dszer a h�l�zatkutat�s. Kevesen ismerik ezt az �jszer� metodik�n alapul� m�dszert, mely emberenk�nt 8-10 egyszer� k�rd�sre adott v�laszb�l k�pes felfedni kulcsembereinket, v�lem�nyvez�reinket az inform�ci��raml�s �tj�t �s g�cpontjait, al� �s f�l�rendelts�gi viszonyokat, valamint a fluktu�ci�t er�s�t�, perif�ri�ra szorult dolgoz�kat. Mindezt egy vizualiz�lt, "inform�ci�s fa" szer� �br�n szeml�ltetve. L�ttam m�r n�h�ny ilyen f�t "kihajtani", higgy�tek el, megd�bbent� eredm�nyek sz�letnek egy-egy ilyen felm�r�s alkalm�val.K�v�ncsi vagyok, hogy a HR Oscar d�jas vezet�k milyen m�dszerre esk�sznek…�s Ti?

Az agressz�v nonkonformista f�n�k �s a rendszeret� beosztott

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.11.19. Az agressz�v nonkonformizmus teljes hi�nya azt jelenten� elm�letben, hogy nincsenek olyan vezet�k, kulcsemberek a c�gben, akik a fejl�d�s, halad�s, innov�ci� motorjaik�nt meg�j�tj�k a v�llalatot �s t�bbs�gben vannak azok, akik az �rt�keket �s hagyom�nyokat tisztel� �s elfogad� magatart�st tan�s�tanak. A fenti c�mben szerepl� lelkiismeret ig�ny, amit a szakma ink�bb b�ntudat faktornak nevez, annak az emberi sz�ks�gletnek a jelenl�t�t jelzi, hogy tudjuk-e magunkr�l azt, hogy helyesen �s igazs�gosan cseleksz�nk. Amennyiben tiszt�ban vagyunk azzal, hogy valamit helytelen�l csin�ltunk, akkor ig�nyelj�k-e a b�nh�d�st �s a feloldoz�st. El�rulok egy titkot �s megosztom az olvas�val annak a nagyon �rdekes kutat�snak az eredm�ny�t, mely szerint a vezet� beoszt�s� emberek lelkiismeret ig�nye illetve szem�lyis�gjegye nem mutat sem magasabb, sem alacsonyabb �tlagos �rt�ket az adott c�gben dolgoz� nem vezet� beoszt�s� f�rfiak �s n�k m�rt �rt�kein�l. Teh�t a kutat�sban r�sztvev� 300 ember v�laszaib�l az der�lt ki, hogy a vezet�k nem lelkiismeretesebbek, de nem is g�tl�stalanabbak, mint a nem vezet� beoszt�s� f�rfiak �s n�k.A k�rd�ses kutat�sban egy�bk�nt 11 els�dleges szem�lyis�gjegyet �s 5 m�sodlagos faktort vizsg�ltak a kutat�k, melyek a szem�lyis�g egyik r�teg�t k�pez� motiv�ci�s strukt�r�t t�rj�k fel. Az els�dleges jegyek k�z�tt tal�ljuk p�ld�ul a teljes�tm�nymotiv�lts�got, az affili�ci�s sz�ks�gletet, a dominancia sz�ks�gletet vagy az exhib�ci� faktort. A kutat�sban 100 vezet� illetve 100 nem vezet� beoszt�s� n� �s f�rfi vett r�szt �s az eredm�nyeket grafikusan �s sz�vegesen is �rt�kelt�k.Sz�momra k�t �rdekes �s szignifik�nsan kiemelked� k�l�nbs�g l�tszik a vezet�k �s nem vezet� beoszt�s� emberek k�z�tt. Az egyik a dominancia-ig�ny vagyis a m�sok feletti hatalom, m�sok ir�ny�t�s�nak �s vezet�s�nek k�sztet�se. Itt l�nyegesen magasabb �rt�kek sz�lettek a vezet�k jav�ra a nem vezet�kkel szemben. A m�sik ter�let a rend-sz�ks�glet, ami egy m�lyen bel�nk programozott elemi sz�ks�glet �s k�zvetlen k�rnyezet�nkre valamint az ismeretek, eml�kek rendj�re �s ezek eg�szbe foglal�s�ra vonatkozik. �rdekess�g, hogy a vezet�k rend-sz�ks�glete j�val alacsonyabb �tlagos �rt�ket mutat, mint a nem vezet�k �tlagos �rt�ke. Ebb�l az�rt ne vonjunk le messzemen� k�vetkeztet�seket, mert az eredm�nyek alapj�n nem jelenthet� ki, hogy valaki j�, rossz, agressz�v vagy extr�m m�don exhibicionista. Az eredm�nyek alapj�n arra kaphatunk v�laszt, hogy az egyes vezet�k hol tartanak �let�k egy bizonyos pontj�n �s seg�ti az eligazod�st �s a c�lok �tgondol�s�t. Enn�l sokkal fontosabb v�lem�nyem szerint, hogy egy ilyen kutat�s �s az ebb�l kapott eredm�nyek �s k�vetkeztet�sek be�p�thet�k azokba az egyedi szervezetfejleszt�si, vezet�fejleszt�si programokba, melyek c�lja egy hat�konyabb �s egym�ssal jobban egy�ttm�k�d� szervezet l�trehoz�sa.

A h�l�zat csapd�j�ban

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.11.26. Az elm�lt �vtizedekben k�l�n tudom�ny�g lett a h�l�zat kutat�s �s ezen bel�l k�l�n ter�letet k�pez a szervezeti h�l�zatkutat�s, anal�zis. L�tezik egy frapp�ns def�nic�, mely szerint a szervezeti h�l�zat anal�zis a szervezeten bel�li kapcsolatok "r�ntgen k�pe", amelynek a seg�ts�g�vel l�that�v� v�lik a t�nyleges szakmai �s szervezeti inform�ci� �raml�s. Mire j� a szervezeti h�l�zati anal�zis a gyakorlatban ? Egy blog maximum arra ny�jt lehet�s�get, hogy felkeltsem az �rdekl�d�st a t�ma ir�nt �s a teljess�g ig�nye n�lk�l n�h�ny fontos gyakorlati felhaszn�l�si ter�letet kiemeljek. Minden v�llalatn�l a form�lis szervezeti fel�p�t�s mellett l�tezik egy inform�lis kapcsolati strukt�ra, amely jelent�s hat�ssal van a c�g m�k�d�s�re �s teljes�tm�ny�re. A szakmai tud�s �tad�sa, az adott szervezet m�k�d�s�nek �s v�ltoz�s�nak a megismer�se. a d�nt�sek m�rlegel�se, a projektek mind olyan folyamatok, amelyek emberi kapcsolatokon kereszt�l val�sulnak meg. A szervezeti h�l�zatkutat�s abban seg�thet, hogy megtal�ljuk azokat a munkat�rsakat, akik a legnagyobb hat�ssal vannak a szervezet szakmai, szervezeti �s inform�lis m�k�d�s�re a szervezeten bel�li hat�kony kommunik�ci�ban. Egy szervezet teljes�tm�nye nagyban f�gg att�l, hogy milyen az egy�ttm�k�d�s az egyes csoportok k�z�tt �s vannak-e p�ld�ul inform�ci�s h�zagok egy c�gben. A kutat�sok meger�s�tett�k, hogy gyakori probl�ma az, hogy a 2. �s 3. szinten tal�lhat� k�z�pvezet�k, csoportvezet�k nem osztj�k meg tud�sokat a 4. �s 5. szinten tal�lhat� emberekkel. Hi�ba van szakmai kompetencia �s sz�letnek d�nt�sek, ha a szervezeten bel�li hat�kony kommunik�ci� nem m�k�dik.A h�l�zati anal�zis eredm�nyek�nt hat�konyan �ll�thatunk �ssze projektcsapatokat �s mivel az inform�ci��raml�sr�l r�szletes elemz�st kapunk, ez�rt az is kider�l, hogy kik a c�g �gynevezett v�lem�nyvez�rei, akikhez legt�bben fordulnak a t�bbiek. Pontos k�pet kaphatunk arr�l is, hogy kik lehetnek a potenci�lis j�v�beni vezet�k egy szervezetben �s azt is megtudhatjuk, hogy milyenek az �gynevezett rokonszenvi kapcsolatok. Fontos k�rd�s HR szempontb�l, hogy az �j emberek hogyan illeszkednek be a c�g �let�be. Az elv�gzett h�l�zati anal�zisek alapj�n kider�lt, hogy azok a dolgoz�k, akik nem f�rnek hozz� a tud�shoz �s nehezen vagy sikertelen�l illeszkednek be, nagyobb sz�zal�kban l�pnek ki a c�gekt�l egy �vvel k�s�bb. Azok az olvas�k, akik szeretn�k meg�rteni az eg�sz h�l�zati kutat�si folyamatot �s kiv�ncsiak arra, hogy mit jelent a kapcsolatok s�r�s�ge �s nem rettennek meg n�h�ny szakmai �br�t�l :-) elm�lyedhetnek Dr. Vicsek Andr�s m�helymunk�j�ban.

Cs�b�rb�l v�d�rbe?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.12.03. A dolog pikant�ri�ja, hogy ny�ron az �llam-b�csik er�teljesen beavatkoztak Merkel kancell�r �s Obama eln�k szem�ly�ben, hiszen jelent�s t�keinjekci�val mentett�k meg a cs�d sz�l�n t�tong� c�get. A GM okt�ber v�g�n hozta meg v�gleges d�nt�s�t az �zlett�l val� visszal�p�sre vonatkoz�an. Teljes volt a d�bbenet �s Merkel kancell�r k�r�s�re hossz� jelent�s k�sz�lt Berlinben az amerikai d�nt�s v�rhat� k�vetkezm�nyeir�l. K�vetkez� l�p�s a felh�borod�s volt �s a n�met �llam most visszak�veteli a GM-t�l az 1,5 milli�rd eur� �thidal� k�lcs�nt. A t�ved�s kock�zat�val szerintem a Merkel korm�ny technikai KO-val elvesz�tette ezt a csat�t. Legfrissebb fejlem�ny, hogy a GM �tszervez�sbe kezd �s ezt maga Nick Reilly, a GM eur�pai igazgat�ja jelentette be p�r napja. Az Opel jelenleg 54 ezer munk�st foglalkoztat szerte Eur�p�ban, ebb�l 25 ezret N�metorsz�gban �s most 9.5 ezer dolgoz�t�l fog megv�lni a GM. Ezzel szinkronban 20%-kal cs�kkentik az eur�pai termel�st. Ezzel a h�rrel a n�met szakszervezetek cs�b�rb�l v�d�rbe ker�ltek, mert a Magna �ltal meghirdetett le�p�t�sek 2 ezer f�r�l sz�ltak, ami jelent�sen elmaradt volna a most bejelentett 9 ezerrel szemben. Szkeptikus vagyok a h�rek kapcs�n mert itt nem a piac �ltal vez�relt val�di v�ltoz�smenedzsment folyamat szeml�l�i vagyunk, hanem valamilyen �tl�thatatlan �s sz�vev�nyes d�nt�si h�l�r�l, amiben a v�ls�g mellett karizmatikus �llami vezet�k, �llami t�mogat�sok, politikai d�nt�sek �s piaci trendek egyar�nt jelen vannak. Nyilv�nval� a k�rd�s, hogy mekkora r�szt v�llal ebben a le�p�t�sben Szentgotth�rd? Az biztos, hogy N�metorsz�gban el�g er�s a szakszervezet �s a n�met korm�nynak van n�h�ny �t�k�rty�ja az amerikai any�val szemben. Ki v�di meg az �tszervez�si hull�mban a magyarorsz�gi termel�st?

M�rhet�-e a szervezeti kult�ra?

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.12.10. Az internetet b�ng�szve akadtam r� az egyik legelterjedtebb m�r�si m�dszerre. K�t k�lf�ldi kutat�, Robert A Cooke, Ph D �s J Clayton Lafferty, Ph D. 1983-ban dolgozt�k ki a szervezeti kult�r�k m�r�s�nek m�dszertan�t �s rendszer�t, melyet Organizational Culture Inventory®-nak, OCI-nek neveztek el, ami magyarul Szervezeti kult�ra lelt�rt jelent.Az OCI-Szervezeti Kult�ra Lelt�r k�rd��vet az�ta folyamatosan t�k�letes�tett�k �s egy k�zkedvelt szervezetdiagnosztikai eszk�z lett bel�le. Az OCI azoknak a viselked�si norm�knak �s fel�lr�l j�v� elv�r�soknak a megismer�s�re koncentr�l, amelyek szoros kapcsolatban vannak a szervezet tagjai �ltal k�z�sen osztott n�zetekkel, hiedelmekkel. A m�r�si folyamat egy k�rd��v kit�lt�s�vel kezd�dik, ami �sszess�g�ben 20-30 percet vesz ig�nybe. A k�rd��v 12 dimenzi� ment�n vizsg�lja meg egy szervezet kult�r�j�nak aktu�lis �llapot�t �s az eredm�nyek azt mutatj�k meg, hogy az egyes dimenzi�k a szervezetet er�s�tik-e vagy �ppens�ggel fejlesztend� ter�letk�nt hat�rozhat�k meg.Az eredm�nyek bemutat�s�ra �s a visszajelz�sekre egy complex elm�leti modellt dolgoztak ki, amit Circumplex modellnek neveztek el. Ez az integr�lt modell 12 gondolkod�si �s viselked�si st�lusra �p�l �s ezeket 3 nagy logikai halmazba csoportos�tott�k. A Circumplex modellen statisztikai m�dszerekkel norm�zz�k a felm�r�s eredm�nyeit a kutat�k. A szervezet eredm�nyeit egy statisztikailag kiv�lasztott alapmint�hoz viszony�tva �rt�kelik att�l f�gg�en, hogy melyik klaszterbe sorolhat� a vizsg�latban r�sztvev� szervezeti kult�ra.A konstrukt�v kult�r�j� szervezetek jellemz�en bevonj�k a d�nt�sekbe a munkat�rsakat �s az egy�ni �s szervezeti c�lok k�z�tti kapcsolatok megtal�l�s�ra t�rekednek �p�tve k�zben a munkat�rsak �nmegval�s�t�s�ra. A passz�v-v�dekez� kult�r�j� szervezetekben fontos szerepet kap a szem�lyes kapcsolatok fenntart�sa �s mindenn�l fontosabb a biztons�gra val� t�rekv�s. Az agressz�v-v�dekez� kult�r�j� szervezetek a szem�lyes hatalom �s poz�ci� megtart�s�ra koncentr�lnak �s jellemz�ek a bels� harcok.Sz�val megkaptuk a Circumplex modellt �s akkor hogyan tov�bb. Ez a m�r�si m�dszer a fejlesztend� ter�leteket hat�rozza meg. Vegy�nk egy p�ld�t. Egy ezer f�s c�g vez�rigazgat�ja kez�ben az eredm�nyekkel azt is tudni szeretn�, hogy mi�rt ilyen a szervezeti kult�ra �s hogyan alakult �gy ki. Mik lesznek a sz�ks�ges v�ltoztat�sok, v�ltoz�sok ir�nyai. A fentebb eml�tett k�t kutat� kidolgozott egy �gynevezett Szervezeti Hat�konys�gi Lelt�rt/ Organizational Effectiveness Inventory™(OEI) ami arra ad v�laszt, hogy mi�rt olyan amilyen a szervezet kult�r�ja? Innent�l m�r csak egy l�p�s az adott c�g ig�nyeire kidolgozott szervezetfejleszt�si projekt �s elvileg adott a happy-end.Sz�momra egy megv�laszolatlan k�rd�s maradt. Nyilv�n egy ilyen OCI �s OEI j�l m�k�dik akkor, amikor p�ld�ul k�t nagy c�g f�zi�ja k�vetkezm�nyek�nt a project sikere m�lhat azon, hogy j� ir�nyba induljon el az �talakul�s. Viszont szerintem egy kritikus t�meg sz�ks�ges ahhoz, hogy ezt a m�r�si m�dszert alkalmazni lehessen. A referenci�kb�l is l�tszik, hogy j�l m�k�dhet a m�dszer nagyobb m�ret� �llami tulajdon� vagy multinacion�lis v�llalatokn�l, de nem biztos, hogy a KKV szektorban is c�lszer� alkalmazni.

Boldog �j �vet !

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2010.01.07. A j�kiv�ns�gokat kipip�lhatom �s ez�ton hivatalosan is felmentem a Hr cafe olvas�it az �j�vi fogadalmak teljes�t�se al�l. Szem�lyes meggy�z�d�sem, hogy az eltelt id�vel ford�tott ar�nyban cs�kken az elsz�nts�gunk. Sokan d�ntenek �gy szilveszter �jjel�n vagy m�snap hajnalban, hogy absztinensek lesznek az �lvezeti cikkek fogyaszt�s�ban �let�k v�g�ig. Gondolok itt az �dess�gek habzsol�s�ra, a nemes doh�nyterm�kek elf�st�l�s�re, az erjesztett italok felh�rpint�s�re �s itt be is fejezn�m :-)Neh�z dolog a change menedzsment �s gyakran k�dolva van a kudarc. J�n egy komoly n�vnapi k�sz�nt� vagy egy j� c�ges b�cs� party �s v�ge a fogadalomnak. A lejt�n azt�n nincs meg�ll�s...Elvileg most a tavalyi �v �sszegz�se k�vetkezne, de �n ink�bb koncentr�lok 2010-re �s r�viden �sszefoglalom a Hr cafe szervezetfejleszt�si horoszk�pj�t. Tavaly augusztusban azt �rtam, hogy optimista scenario szerint 2010 augusztusra elindulhat egy szer�ny n�veked�s a gazdas�gi �letben �s a v�ls�g lecseng, amire m�r sokan v�runk. Ez�ton szeretn�m meger�s�teni ezt a kiv�l� progn�zist :-) Legy�nk optimist�k ! Kitart�s hiszen augusztusig m�r csak 7 h�nap van h�tra.

A nemzetk�zi helyzet fokoz�dik!

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2010.01.22. �rdekes �s szomor� statisztika, hogy amennyiben az elj�r�si ar�nyok v�ltoz�s�t vessz�k figyelembe, akkor legink�bb az ac�l �s f�miparban, az ingatlan piacon �s a turizmusban romlott a helyzet. Stabilnak mondhat� viszont a telekom, az energiaszektor, a mez�gazdas�g.Sz�gyenletesnek tartom azt, hogy ebben a helyzetben a banki finansz�roz�si lehet�s�gek m�g mindig sz�k�lnek �s a bankok csukott szemmel n�zik v�gig a c�gek verg�d�s�t �s kiv�gz�s�t, s�t tev�kenyen r�szt is vesznek benne.Tavaly ny�ron m�g j� magam optimist�n azt rem�ltem, hogy itt a paradigmav�lt�s ideje �s a bankok, valamint az �llam b�csi beavatkozik. Ez nem t�rt�nt meg �s a bankok nem pr�b�lnak meg k�l�nbs�get tenni a fizet�sk�ptelen, gyenge l�bakon �ll� c�gek �s azok k�z�tt, akik a v�ls�g miatt ker�ltek �tmenetileg neh�z likvidit�si helyzetbe. Az igazi vesz�lyt abban l�tom, hogy tov�bbi t�bb t�zezer c�g finansz�roz�sa tov�bbra is penge�len t�ncol �s nagy k�rd�s, hogy siker�l-e nekik a piaccal finansz�roztatni magukat vagyis sz�ll�t�i tartoz�saik �t�temez�s�t megoldani. Itt m�r nem seg�t semmilyen �tszervez�s �s k�lts�gcs�kken�s. Abban az esetben, ha ezek az egy�bk�nt j�l m�k�dtethet� c�gek finansz�roz�si ment��vet kapn�nak, akkor k�s�bb fej�s tehenek lenn�nek ism�t a bankok sz�m�ra. Ellenkez� esetben ezek a c�gek is lesodr�dnak �s beker�lnek abba a negat�v spir�lba, amib�l azt�n neh�z kisz�llni.

Tan�csad�c�gek k�lv�ri�ja 2009

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2010.01.24. Ez t�rt�nt sokakkal a hum�n szolg�ltat�sok �s a v�llalati tan�csad�s egy�b szegmenseiben is az elm�lt �vben.Volt azonban, aki m�sk�nt gondolkodott �s a felszabadult id�t, energi�t �s kapacit�st olyasmire ford�totta, mint pontosabb er�forr�s allok�ci�ra, �j szolg�ltat�sok fejleszt�s�re, az �zleti folyamatok �s az emberek tov�bbi fejleszt�s�re, az m�sokkal ellent�tben sikeres beruh�z�st hajtott v�ge. Ez persze csak �gy siker�lhetett, hogy elv�gezte a h�zi feladat�t, vagyis a folyamatot saj�t maga �s a piac elemz�s�vel kezdte. Ez a l�p�s a sikerhez elengedhetetlen volt. Az m�ra bizonyoss�got nyert, amir�l a v�ls�g kezdeti id�szak�ban cikket is �rtam.Az biztos, hogy egy ilyen sikeres reorganiz�ci�s folyamatot a tulajdonosi szint� t�mogat�s mellett �sszehangolt csapatmunk�val, igen er�ltetett menetben �s nem kis anyagi r�ford�t�ssal kellett t�mogatni. Nos, ilyen egy beruh�z�s term�szete. Azok, akik ezt felismert�k �s a neh�z id�ket t�l�lt�k, azoknak gratul�lunk, azok akiknek ez nem siker�lt, azok rem�lj�k, hogy tanultak bel�le �s m�skor, m�shol kamatoztathatj�k tapasztalataikat. A k�rd�s csak az: 2010-ben �rdemes-e hozz�juk fordulni tan�cs�rt?

Ahol az inform�ci� nem csak hatalom, hanem a t�l�l�s eszk�ze is

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2010.01.15. Rom�ni�ra jellemz�, hogy ha valaki szeretne orsz�gos szinten eladni, egy orsz�gon bel�l, a nagy kiterjed�se �s a 23 milli� ember megoszl�sa miatt is, n�gy k�l�nb�z� kommunik�ci�s �s kereskedelmi strat�gi�t kell fel�p�tenie. Teljesen k�l�nb�znek az emberek Bukarest �s k�rny�k�n, Erd�lyben, Konstanca vid�k�n �s Moldov�ban is. Oly annyira, mintha k�l�n orsz�g lenn�nek. Nem ugyanazok a h�v� szavak, a kommunik�ci�, a motiv�ci�s strukt�ra �s a menedzsment kult�ra sem.Bulg�ria valamivel egys�gesebb, viszont nagyon jellemz� balk�n von�sokkal, tal�n nem annyira agressz�v t�rekv�ssel mint Rom�ni�ban, ugyanakkor homog�nebb �s kisz�m�that�bb h�tt�rrel.Szerbia egy teljesen k�l�n t�rt�net a k�zelm�ltban bek�vetkezett esem�nyek miatt is, a r�gi� m�g bevetetlen v�ra. A volt jugoszl�v orsz�gok mind nagyon karakteres �s saj�t arculattal rendelkeznek. Montenegr� orosz behat�sa, a Horv�tok nacionalizmusa, a Szlov�nek nyugatiasodott kult�r�ja nagy kontraszt.A szlov�kokra igen jellemz� a n�met behat�s, �s fontos poz�ci�v�lt�st jelentett sz�mukra az Euro bevezet�se.Nem hiszem, hogy nagyon indokolni kellene azt, hogy ha b�rki a r�gi�ban k�v�n terjeszkedni, az el�zetes piacfelm�r�s minden p�nzt meg�r. Azok, akik ezt a h�zi feladatot elv�gezt�k, a r�gi�ban sikeresek. Azok, akik ezt nem tartott�k el�g fontosnak, szinte kiv�tel n�lk�l r�fizettek.Hogy kit �rdemes ilyesmivel megb�zni? Nos mindenk�ppen olyan c�get, aki k�pes megb�zhat� forr�sokb�l inform�ci�t szerezni. Egy olyan c�get, aki m�r bizony�tott a r�gi�ban, aki tudja, hogy mit csin�l, gyors, hat�kony �s sz�ll�tja az �rt�kes inform�ci�kat. Aki k�pes a r�szletekre is odafigyelni. Hiszen a l�nyeg mindig abban rejlik.

Lean menedzsment �s a karcs� kult�ra

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2010.01.29. Kider�lt, hogy a Toyot�nak k�r�lbel�l 2-szeres a termel�kenys�ge �s 100-szor jobb a min�s�ge, mint az akkori nyugati aut�gy�rt�knak. A Lean szakmai defin�ci�ja a Toyota aut�gy�rban m�k�d� ipari “high-tech hat�kony” gyakorlatot jelenti �s a Toyota Production System szinonim�jak�nt haszn�lhat�. Halkan jegyzem meg, hogy a Toyot�nak majdnem 20 �v�be ker�lt, hogy a Toyota Gy�rt�si Rendszert (TPS) kidolgozza.Nem szeretn�k senkit elr�m�teni szakzsargon r�vid�t�sekkel �s ez�rt ne ugorjunk egyb�l fejest a Kaizen, JIDOJA, JIT,TPM,LSM-ek vil�gba.Kezdj�k ott, hogy mi a lean filoz�fia l�nyege. R�mesen egyszer�, ne csin�ljunk semmi olyat a gy�rt�s sor�n ami vesztes�get jelent a v�llalatnak vagyis arra koncentr�ljunk, ami �rt�ket teremt �s ami�rt hajland�ak fizetni a kedves �gyfelek. L�nyeges k�rd�s, hogy mit �rt�nk vesztes�gen? Az ok�, hogy ha hib�san v�gz�nk el egy feladatot, vagy selejtet gy�rtunk, az vesztes�g. A lean filoz�fia szerint viszont az is vesztes�g, ha nagyon bonyolultan, t�bb l�p�sben �s rengeteg adminisztr�ci�val v�gz�nk el egy munkafolyamatot. Vesztes�g, ha t�ltermel�nk �s felesleges k�szleteket halmozunk fel vagy �ppen sok az �ll�sid�, a felesleges v�rakoz�s.A Lean menedzsment alapj�n m�k�d� v�llalatok a vesztes�gek folyamatos kik�sz�b�l�s�vel cs�kkentik az �rt�k el��ll�t�si folyamat �tfut�si idej�t (�s a gy�rt�sban l�v� k�szleteket) �s ennek eredm�nyek�nt hat�konyan, gyorsan �s rugalmasan lehet reag�lni a vev�k ig�nyeire, ergo n�ni fog a versenyk�pess�g �s a c�gen bel�l t�keforg�si sebess�g.A lean menedzsment szerint m�k�d� v�lallatok folyamatait �gy alak�tj�k ki, hogy a lean filoz�fia a v�llalati kult�r�ba be�p�lj�n. Ez nem egy egyszeri v�ltoz�smenedzsment projekt, hanem egy v�llalat folyamatos m�k�d�se. A lean bevezet�s h�rom f� pill�r�t a JIT (�ppen id�re t�rt�n� el��ll�t�s), a JIDOKA (hiba mentes automatiz�lt m�k�d�s megteremt�se) �s az emberek bevon�sa jelentik. Csod�latos �br�kat n�zegettem �s �rtelmeztem azoknak a folyamatoknak a r�szletes le�r�s�t, melyeket a lean menedzsment bevezet�sekor a profi szak�rt�k kialak�tanak. Meggy�z�d�sem, hogy a szak�rtelem m�r n�lunk is rendelkez�sre �ll Magyarorsz�gon �s a legt�bb megrendel� megtal�lja az adott ipar�gat j�l ismer� szak�rt�ket. V�lem�nyem szerint sokkal nehezebb a hum�n menedzsment r�sze a bevezet�snek �s itt v�rezhet el a legt�bb ilyen Lean bevezet�s. Egy v�llalat teljes�tm�nye a munkav�llal�k munk�j�t�l �s az egy�ttm�k�d�s�k hat�konys�g�t�l f�gg. Ez azt jelenti, hogy akkor lesz sikeres egy ilyen Lean bevezet�s, ha minden egyes dolgoz� a Lean alapelvek szerint v�gzi a munk�j�t. Amennyiben a bevezet�s sor�n nem siker�l bevonni az ott dolgoz�k t�bbs�g�t akkor hi�ba t�mogatja a gy�r vezet�se a bevezet�st, a projekt kudarca k�dolva van szerintem. A Lean menedzsment bevezet�se annyira speci�lis szak�rtelmet ig�nyel, hogy kulcsk�rd�s olyan szakemberek bevon�sa is, akik abban seg�tenek ,hogy a dolgoz�k nagy r�sz�t siker�lj�n motiv�ltt� tenni �s bevonni a Lean filoz�fia elfogad�s�ba. Hasonl�an fontos ter�let a kommunik�ci�, hiszen mint a h�l�zatkutat�sb�l tudjuk nem mindig azok a v�lem�nyform�l�k egy c�gben, akik a vezet�i sz�kben �lnek :-) �szint�n sz�lva j� lenne hallani olyan olvas�k v�lem�ny�t, akik rendelkeznek konkr�t �lm�nyekkel a Lean bevezet�s kapcs�n vagyis akik �t�ltek ilyet �s elmondan�k �k maguk az �lm�nyeiket…

A tervezett c�gelad�s k�t lehets�ges indoka

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2009.12.17. A m�sik csoportba azok a v�llalkoz�k tartoznak, akik az elm�lt 10-20 �vben sikeres v�llalkoz�st �p�tettek fel, de nem azzal a c�llal, hogy eladj�k r�szv�nyeiket egy �j tulajdonosnak. �k azok, akik sikeresek voltak, jelenleg is sikeresek �s a j�v�ben is nagy es�llyel sikeresek lenn�nek abban a szektorban, ahol tev�kenykednek. Befektet� bevon�s�nak, illetve a c�g t�rzsr�szv�nyeinek elad�sa m�g�tt legt�bbsz�r m�s, mag�n�leti indok h�z�dik meg. Vagy �gy �rzik, hogy sz�vesen belekezden�nek valami eg�szen m�sba, esetleg gyerekkori �lmukat val�s�tan�k meg, vagy a csal�d egy�b tagjainak befoly�sa miatt lehet �rdemes megv�lni a c�gt�l. Az indok tulajdonk�ppen majdnem mindegy. Ami l�nyeges, hogy ha ebbe a csoportba tartozik, �rdemes id�t sz�nni annak a h�zi feladatnak az elv�gz�s�re, amit a tudatosan elad�sra �p�tkez� v�llalkoz�k �veken �t rendre elv�geznek �s pontosan ismerik saj�t magukat, �s a potenci�lis piaci szerepl�ket. Ez�rt azt is tudj�k, hogy adj�k el a saj�t r�szv�nyeiket. A h�zi feladat oroszl�nr�sze teh�t az elemz�s. Ahhoz, hogy az �rt�ke inform�ci�t megkapjuk, saj�t magunk �s a piac tudatos �s struktur�lt elemz�s�re van sz�ks�g. Ez a munka azonban hat�kony m�dszertant, id�t �s energi�t ig�nyel. Ez�rt ezt �rdemes olyan c�gre b�zni, aki autentikus forr�sb�l k�pes inform�ci�t szerezni �s k�pes azt struktur�ltan elemezni is.

Magyar csokornyakkend� �s a k�k strat�gia

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2010.02.12. Amennyiben a k�t legmeghat�roz�bb kultur�lis st�lusjegyet emeln�nk ki, akkor egy�rtelm�en perfekcionizmus-alkalmazkod�s csokornyakkend�nek is nevezhetj�k a kapott magyar szervezeti kult�ra modellt. J�l megfigyelhet� az eredm�nyekb�l, hogy az itthoni szervezetekben nagyon er�sen jelen van a passz�v-v�dekez� st�lus- amit z�ld sz�nnel jel�l a modell -ami teljesen elt�r att�l a t�rt�nelmi, ide�lis modellt�l, amit angolsz�sz orsz�gban m�rtek. A passz�v-v�dekez� kult�r�n bel�l domin�l az alkalmazkod�s �s a f�gg�s viselked�si st�lus. Mit jelent ez? Az �n olvasatomban azt jelenti, hogy ellen�rz�tt �s a dolgoz�k bevon�s�t elker�l� szervezetekben dolgozunk, ahol minden d�nt�st a f�n�kkel tiszt�znunk kell �s lefedni ezzel magunkat. Tipikus p�lda szerintem, hogy a kik�ld�tt emailbe min�l nagyobb sz�mmal ker�lnek cc-ben a koll�g�k ezzel is elkenve a felel�ss�get. Az alkalmazkod�s azt jelenti, hogy nagyon szab�lyk�vet�ek vagyunk, konvencion�lisak �s igyeksz�nk mindig j� benyom�st kelteni �s igyeksz�nk betartani a szab�lyokat. A magyar Circumplex csokornyakkend� m�sik v�ge az agressz�v/defenz�v szervezeti kult�ra, amin bel�l a perfekcionizmus, a verseng�s �s a hatalom viselked�si st�lus jellemz� r�nk. A perfekcionizmus itt arra a gondolkod�sra utal, mely szerint nagyon kem�nyen �s nagyon sokat kell dolgoznunk �s akkor minden j� lesz. Erre a st�lusra jellemz�, hogy nem b�znak egym�sban az ott dolgoz�k �s �lland�ak a vit�k, a verseng�s, a kritika mindenben. Kicsit elt�lozva �gy t�nhet hogy soha nem el�gedett veled a f�n�k�d �s a 120%-os teljes�tm�ny az alap, z�ro szabads�g a c�l �s ez�rt m�g senki nem fog megdics�rni. Kutat�sok szerint ez nagyon r�vid t�von lehet n�h�ny szervezeti kult�r�ban eredm�nyes, mert ki�gnek az emberek �s nem lesznek motiv�ltak.A verseng�s viselked�si st�lus szint�n nagyon er�sen jelen van, ami arra utal, hogy a gy�zni akar�s mindenek felett az �rt�k. Az itt dolgoz�k az�rt versengenek, hogy a m�sikn�l jobban dolgozzanak �s �ket jutalmazz�k meg. Ez�rt azt�n gyakran a t�bbiek ellen�ben megy a munka �s nem besz�lhet�nk egy�ttm�k�d�sr�l. Ja �s ennek k�vetkezm�nyek�nt a nyertes-vesztes elv �rv�nyes�l, nem a j�l ismert win-win helyzet.A perfekcionizmus-alkalmazkod�s szervezeti kult�r�ban m�k�d� c�gekn�l fontos a kisz�m�that�s�g �s az emberek besimulnak a szab�lyk�vet� rendbe �s nem szeretik a konfliktusokat felv�llalni. Az elm�lt 20 �v szakmai tapasztalatai, a nemzetk�zi kutat�sok alapj�n elmondhat�, hogy a „k�k” kult�r�val rendelkez� c�gek azok, akik hossz�t�von eredm�nyesebbek �s versenyk�pesebbek. Mi jellemz� a k�k kult�r�j� c�gekre? Az �gyfelek el�gedetts�g sz�ks�glete van a k�zpontban �s a szervezeti kult�r�ban a konstrukt�v st�lusok domin�lnak. Az ilyen szervezeti kut�r�ban a teljes�tm�ny, az �nmegval�s�t�s, bevon�s-t�mogat�s �s az egy�ttm�k�d�sre val� hajlam jellemz�. Az ide�lis kult�r�j� szervezetekn�l bevonj�k a d�nt�sekbe a munkat�rsakat �s az egy�ni �s szervezeti c�lok k�z�tti kapcsolatok megtal�l�s�ra t�rekednek �p�tve k�zben a munkat�rsak �nmegval�s�t�s�ra. Itt is jelen van kis m�rt�kben a piros sz�nnel jel�lt agressz�v-v�dekez� st�lus is de, sokkal visszafogottabb m�rt�kben, mint a konstrukt�v kult�ra jegyei. Mit lehet ezzel az eredm�nnyel kezdeni? Szerintem a fels�vezet�k, tulajdonosok �s a HR vezet�k azok, akik ezen v�ltoztatni tudn�nak. Nemzetk�zi szinten bizony�tott, hogy l�tv�nyos eredm�nyek �rhet�k el a konstruktivit�si dimenzi�ban �s �rdemes befektetni a kult�ra fejleszt�s�be. A HRM eszk�z�k, a kommunik�ci� �s a leadership k�pess�gek tudatos �s tervszer� fejleszt�se hozhat eredm�nyeket.K�rd�s, hogy mennyire szeretn�nk ebbe a g�rbe t�k�rbe belen�zni? Van-e �sszef�gg�s p�ld�ul a Magyarorsz�gon m�k�d� v�llalatok kultur�lis viselked�se �s az orsz�g t�rsadalmi, szoci�lis, t�rt�nelmi gy�kerei k�z�tt. T�ved�s minim�lis kock�zat�val mondom, hogy igen van.Sajnos nem �ll rendelkez�sre Circumplex model 1989-b�l, de abban biztos vagyok, hogy a gener�ci�s v�lt�sok szint�n hat�ssal lesznek a szervezeti kult�r�kra hasonl�an ahhoz, ahogy a multinacion�lis c�gek behozt�k Magyarorsz�gra a verseng�st. Hopp�, most jut eszembe, hogy a tegnapi konferenci�n, ahol ismertett�k az eredm�nyeket az is elhangzott, hogy a felm�r�sben 16 k�zszf�r�ban m�k�d� szervezet is r�szt vett �s az � eredm�nyeik nem k�l�nb�ztek szignifik�nsan a profit orient�lt c�gek eredm�nyeit�l. Erre varrjunk gombot :-) T�bb kult�rav�lt�st megval�s�t� projekt is folyamatban van Magyarorsz�gon �s ezek k�z�l a Nestl� Hung�ria �s a Nemzeti H�rk�zl�si Hivatal programja ker�lt bemutat�sra az eml�tett szakmai konferenci�n, amir�l elmondhatom, hogy tartalmas, konkr�t �s j�l fel�p�tett esem�ny volt. Egy k�rd�jel maradt a fejemben: mikor lesz l�that� a kult�rav�lt�si projekt eredm�nye az adott szervezeti egys�g, v�llalat �zleti eredm�nyeiben? Azt gondolom, hogy ez minimum 2-3 �ves t�vlat….

V�ltoz�sok h�l�j�ban

info@hrcafe.eu (hrcafe)

2010.02.18. A c�g, ahol a munkav�delmis a megmond�ember (pirossal a menedzsment, innen az �ramutat� j�r�s�val szemben cs�kken a hierarchia; s�t�tz�lddel a legals� szint)<