hrcafe.eu hírcsatorna http://www.hrcafe.eu hu
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=45 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.06.06. A WEB2-nek azonban van egy, a gazdasági szervezetre ható komoly nehézsége: a WEB2 az eddig ismert lehetséges modellektől legalább 90%-ban eltérő kommunikációs és vállalati kultúrát képvisel. Mivel olyat, ami eddig nem létezett, ezért az nem másolható, vagyis egy szervezet az üzleti folyamatainak javítását kizárólag saját maguk tudják kitalálni.Ha a fentiekkel nem is feltétlenül értünk teljesen egyet, abban biztosak lehetünk, hogy a folyamatosan erősödő, teljesen új, innovatív WEB2 filozófián felnőtt célcsoport a szervezetben dolgozó egyre több ember gondolkodását és életét befolyásolja. Ezért a WEB2, alapjaiban határozza meg az üzleti folyamatok, motivációs rendszerek, teljesítményértékelő rendszerek irányait, bármit, ami attól eltér.Erre lehet, hogy érdemes koncentrálni.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=46 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.06.09.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=9 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.06.08. A döbbenet az, hogy bármilyen kockában ugyanazt a szabályrendszert találjuk meg: az ökoszisztémát. Ugyebár az is beugrik, hogy ebben a rendszerben minden szereplő összefügg egymással és minden szereplő saját magán kívül azért is létezik, hogy mások éljenek vele, belőle, általa, és hogy a rendszerben az energia szabadon áramolhasson? Az ehhez hasonló rajzok fő üzenete az volt, hogy belássuk: egy igazán jól működő rendszerből senki nem hiányozhat, mindenkinek megvan a szerepe és köszöni, jól érzi magát. A rendszer magától működik. Nem manipulálja senki. Lehet, hogy ilyen jól működne egy vállalat is, ha a majom éppen nem akarna jaguár lenni?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=49 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.06.15.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=107 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.07.27. Az alábbi összefoglalás átlátható képet ad a telekommunikációs és informatikai piacon újonnan kialakult, különböző technikai mélységű és szélességű kompetencia-portfóliót felsorakoztató pozíciók karakterjegyeiről, azok összefüggéseiről és elhatárolódásairól.Gerő Viktorral és Csupor Erikkel, a Vatera ügyvezető igazgatóival az élő adást itt lehet megnézni és a helyfoglaláshoz itt lehet regisztrálni.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=112 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.06.31. Az első próbavásárlások az 1940-es években történtek a munkavállalók becsületességének vizsgálatára. A próbavásárlások kiértékelésére alkalmazott eszközök skálája az egyszerű kérdőívektől a teljes audio és video felvételekig terjed. Számos próbavásárlásra szakosodott cég adatai megtalálhatóak az interneten, ami lehetővé teszi lehetséges próbavásárlók regisztrálását az interneten ahhoz, hogy hivatalos próbavásárlókká válhassanak, és ezért fizetést kaphassanakA próbavásárlások leggyakoribb helyszínei a kiskereskedések, színházak, éttermek, gyorsétterem-láncok, bankok, benzinkutak, autókereskedések, társasházi egészségközpontok, és egészségügyi intézmények. A póbavásárlásokat egyre gyakrabban alkalmazzák helyhatóságok lakossági szolgáltatásainak vizsgálatára is. Itt visszatérhetsz a blog további olvasásához
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=113 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.07.31. Egy, a fenti történet esettanulmányként szolgáló megbízás során az említett tanácsadó cég a házifeladatát ismét elvégezte, most a próbavásárlás eszközével. Ennek eredménye lett a budapesti Apple kereskedők körében végzett próbavásárlásról szóló tanulmány.Egy nemzetközi szinten 100%-os projektsikerrel büszkélkedhető tanácsadó iroda módszertani leírása arról tanúskodik, hogy egy kulcsember -és/vagy vezetőkiválasztási projekt sikere azon múlik, mennyi energiát és időt szánnak a házifeladatra. A házifeladat két részből áll: először mindaddig megkérdőjelezik a megbízás létjogosultságát az ügyfél felé, amíg az igény mögött meghúzódó ok-okozati összefüggéseket nem sikerül feltérképezni, majd ezt követi a házifeladat második, szintén időigényes része, egy versenytárselemzés-piackutatási anyag elkészítése. Versenytárselemzésre és/vagy piackutatásra a tanácsadónak és az ügyfélnek is azért van szüksége, mert az ügyfél általában nem ”csak” egy alkalmas jelöltet keres, hanem a LEGJOBBAT. A legjobb kiválasztásához (is) elengedhetetlen feltétel, hogy többek közül választani lehessen. A piackutatás célja tehát a piaci résztvevők azonosítása, az ott dologzó potenciál felkutatása, a piacot jellemző személyiségek, karakterek, a motivációs struktúrák, a szakmai tudás megismerése, felmérése, feltérképezése és összehasonlítása. A tanácsadó a piackutatás során elképzelhetetlen mennyiségű tudáshoz, friss információhoz jut, vagyis megtanulja a piacot. Megtanulja a sajátosságokat, hogy kialakíthassa az ”alkalmas” és a ”nem alkalmas” fogalmak határait.Ezzel a tanácsadó elkészítette azt a házifeladatot, amitől az ügyfél a kiválasztás mellett az integrációt is sikerre viszi, illetve további olyan hasznos információkhoz jut, amely támogatja őt a jövőbeli vállalati stratégia kialakításában.A versenytárselemzés-piackutatás módszertan egyik bevált eszköze a kereskedelmi szektorban a próbavásárlás.Egy, a fenti történet esettanulmányként szolgáló megbízás során az említett tanácsadó cég a házifeladatát ismét elvégezte, most a próbavásárlás eszközével. Ennek eredménye lett a budapesti Apple kereskedők körében végzett próbavásárlásról szóló tanulmány.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=114 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.07.31. Based on the strong methodology of the firm about their key people & executive search project process the success of such a project depends on the amount of time and energy put into the homework.According to the tutorial, the homework always has two phases. The first is to challenge the client about the cause and the effect of the assignment in order to clear up the exact details of the request. The second is the most time consuming part is to prepare a competency and market research analysis.The competency and market research analysis is needed for both side because the client wants not only a good candidate but the best one. In order to be able to choose the best, you need a pull of good ones. Therefore the main focus of the analysis must be to recognize the main market players, the candidates working there, their character, motivation structure, salary level, competency level in order to be able to measure them for the best choice.The consultant must gather the most relevant and fresh information during the project in order to be able to stick on the shoulder of the candidates words like capable, unable, good, better, the best.At the end of the story both the client and the consultant are prepared to start the selection process and they are armed to integrate the selected candidate with sure success.One of the most effective tool in the retail sector to support the best result of the competency and market analysis process is the mystery shopping.Let me show you the result of one of the homeworks issued recently: Mystery shopping at Apple Premium Resellers in Hungary 2009.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=115 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.06.31. Mystery shopping began in the 1940s as a way to measure employee integrity. Tools used for mystery shopping assessments range from simple questionnaires to complete audio and video recordings. Many mystery shopping companies are completely administered through the Internet, allowing potential mystery shoppers to use the Internet to register for participation, find mystery shopping jobs and receive payment.The most common venues where mystery shopping is used are retail strores, theaters, restaurants, fast food chains, banks, gas stations, car dealerships, apartments and health clubs, as well as health care facilities. Mystery shopping is increasingly used to provide feedback on customer services provided by local authorities
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=86 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.07.05. Ez a vágta azonban nem az volt, amit a hétköznapi erőltetett menet jelent a munka világában, hanem ezúttal a lovam repített át az esőtől duzzadó, éles színekben tündöklő, szalma illatú mezőkön, miközben a késő délutáni naplemente már nyaldosta az este harangját. A békés hangulat fontos színét képviselő, levegőben terjengő erdő-illatot csak a madarak vacsora-hívó csattogásától riadt őzek szökellő vágtája törte meg madártávlatban. Az izomtól duzzadó majd tíz mázsát nyomó hústömeg mögött lüktető szívverés ritmusát szinte a fülemben hallom, miközben kettesben, teljesen egymásra utalva utazunk a fák árnyékában, teljesen összehangolt ritmusban és egymás rezdüléseire hangolódva keressük a következő lehetőséget az eresztett vágtára.Olyan telített érzés ez, ami egyszerűen már nem enged a páros közelébe semmilyen negatív gondolatot, - a külvilág teljesen ki van zárva.Ebből a különleges érzésből csak az a tény ránthat vissza a való világ talajára, hogy érzed a lovad kellemesen erősödő fáradságát és közben nem szűnő akaratát arra, hogy csak menjetek, menjetek, mindig előre…Végeredményül soha nem tudom, hogy a bennem élő gyermek fantáziáját élem meg a ló hátán, vagy tényleg egy igaz mese szereplője vagyok. Aztán rájövök, hogy ez mindegy. A fontos az az öröm és kiegyensúlyozottság, amit a ló a lovasának képes nyújtani. Egy ilyen élmény olyan lendülettel tölti fel a másnapi munkámat, amitől nem izzadságszagú a siker.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=91 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.07.12. Amikor már közeledett az indulás napja és láttam, hogy a naptárban a következő hét még mindig üres, csak akkor voltam igazán biztos abban, hogy sikerült: megyek szabira! Én voltam megbízva a családi pihenés megszervezésével és kiviteli tervezésével, amire végül emlékszem már csak 4 órám, maradt. Csütörtök délután volt és másnap indultunk. A biztos siker kedvéért a projektmenedzsment módszertan ismert eszköztárát használtam. Röpke pár óra alatt végül szem előtt tartva a projekt igazi célját, sikerült kiválasztanom a megfelelő helyszínt és az utazás megfelelő módját. A szereplők adottak voltak. Az első feladat az volt, hogy röviden megfogalmazzam mit is szeretnénk valójában? Egy érzést kerestünk, élményt, benyomást. A cél az volt, hogy egy kényelmes, nyugodt, és szép környezetben töltsünk el minél több időt együtt - a gyermekkel, az édesanyjával no meg a kutyával - közösen pihenéssel töltsünk el egy hetet. (A lovakat ez esetben nem volt szándékunkban magunkkal vinni).A kényelmes jelző kiérdemlése nehezebb feladat, ugyanis a kényelem minden szereplőt átható érzése igen összetett. Olyasmit kerestünk, ami egyszerre pihentető a szemnek, a testnek az agynak és a léleknek egyaránt úgy, hogy az érzés minél hamarabb kezdődik és minél hosszabb ideig tart. Végül ehhez a legjobbnak egy hazai 5 csillagos wellness hotel tűnt:A tapasztalatom az, hogy sport közben értékes gondolatok jutnak eszembe. Nem is csodálkozom ezen, hiszen ilyenkor mélyeket lélegzik a test és felgyorsul az agy anyagcseréje. Ezért a házon belüli mindennapos fitness terem használat igencsak jól jött. Az már csak a hab a tortán, amikor a meleg izomrostoktól duzzadó testen feszülő, verejtékező bőrt egy feszített víztükör nyugodt kéksége csábítja a kellemesen kimerítő munka után a lágy vízbe. A kezdő ugrást követő pillanatok érzése a vízfelszín alatt ahhoz hasonlítható, mintha a bőr hirtelen egy hűs koktélhoz jutna. Ezután már szinte kés a vajban az, ahogy az úszótempók lazítanak a feszülő mellkason és végtagokon. Ha még marad rá idő, az úszást követően tovább lazíthatunk egy jakuzziban, vagy a 6 különböző illattal csábító szauna egyikében. A további 22 különböző méretű, hőmérsékletű és sebességű medenceegyüttes napközben kiváló élményfürdőzésre ad lehetőséget a család minden tagja számára.Az étel minősége igen meghatározó egy olyan ember számára, mint én. Kifejezetten keresem a kulináris élvezeteket. Ennek leginkább a borok világában vagyok rendszeres művelője. Arra azonban már kevesebb alkalom van, hogy a mindennapi étrendem kellően izgalmas és újszerű falatokat is tartalmazzon. Erre talán nincs is szükség, hiszen a hétvégéből nem szeretnék hétköznapot csinálni. Ennek a hotelnek az étterme és konyhája minden reggel és este azon fáradozik, hogy a legínyencebb vendégek kedvébe is járhasson. A büfé jelleggel szervírozott reggeli és vacsora alatt tálalt elsőosztályú alapanyagokból készült, ízlésesen összeállított étel-költemények méltóak arra a környezetre, ami az étteremben fogadja a látogatót. A bútorzat a legapróbb részletekig kigondolt szín, anyag és forma, stílusban tartja a helységet minden négyzetméteren a padlótól a mennyezetig. Az étvágyat tovább gerjeszti a tudatosan kiválasztott, ember méretű, frissen vágott virágcsokrok illatának kíséretében duruzsoló, az egy légtérbe tervezett szomszéd pihenő-helységből áthalló, lágy, élő zongoraszó. érzékszervek aktív pihenése során szerzett élménycsokorhoz képest mást kell nyújtania egy szállodai szobának. A passzív pihenés talán legfontosabb kelléke az ágy. A jó ágy meghatározó része a minőségi matrac és az azt körülvevő kellemes tapintású ágynemű. Miután sikerült a családnak a szállodai ágyban fél tízig aludni, a minőség felől nem férhetett kétség. Eddig minden reggel és délután pihenten ébredtünk.Ami azonban mindennél fontosabb részlet, a környezet főszereplőjének, a családnak a harmóniája. A nyugodt ritmus és kiegyensúlyozottság, a szem, test, az agy és a lélek nyugtató élménye.Miután az ember először megtapasztalja, már soha többet nem kérdés, hogy miért kötelező a minőséget megfizetni. Az apró és a nagyobb részletek összessége tesznek képessé egy helyet és szolgáltatást arra, hogy az élményért kifizetett, igencsak borsosnak tűnő költség rövid távon is sokszorosan megtérüljön annak, aki az élményből merítkezni tud. Az én elképzelésem szerint ez a filozófia a mi szolgáltatásainknak is mindenképpen alapja. Ezért fektetünk munka közben is különös hangsúlyt a részletekre.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=97 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.07.17. Pár órával később egy komplett hangfalrendszer rendeléssel, majd pár nappal később egy MacBook Pro-val a hónom alatt jöttem ki fülig érő szájjal, talpig büszkén. Arra is emlékszem, hogy nagyon örültem, hogy nekem MacBook Pro-m van és teljes volt a meggyőződésem afelől, hogy a legjobbat választottam. (Ezt azóta is így gondolom) A Mac OS X operációs rendszer ugyan teljesen ismeretlen volt számomra, de a látványos részletek elvarázsoltak. Vásárlás után úgy éreztem, hogy csak és kizárólag Mac-et akarok használni és ezt az élményt minél gyakrabban szeretném megélni újra és újra. Nyilvánvaló, hogy az élménysorozat elindította az endorfin termelést a szervezetemben. Egy klub tagjának éreztem magam. Az Apple klubénak. Az Apple fejlesztések mögött meghúzódó filozófia és a hazai Apple közösség részesének. Akkor már tudtam, hogy Apple gépe csak annak van, aki eltökélt az erő, a hatékonyság, a szépség, a minőség, a megbízhatóság, a könnyű kezelhetőség, és a kápráztatás gyönyörködtető érzése mellett. És természetesen mindezért hajlandó és képes extra árat fizetni. Aztán egyre többet jártam vissza. Mindig beugrottam, amikor arrafelé jártam. Nem túl gyakran, de havonta többször. Idő közben egy Mac mini, és további MacBook Pro gépek elégedett tulajdonosa vagyok.Egy napon elgondolkodtam a történeten. Felidéztem a kapcsolatom kezdetét a Mac-el és minden további lépést. Rájöttem, hogy ez egy szüntelenül mélyülő kapcsolat. Egyelőre (még mindig) nagyon élvezem. Arra gondoltam, hogy ennek az érzés-montázsnak a tiszteletére interjút készítek azzal az emberrel, aki először összehozott az Mac-el, aki először adott el nekem Mac-et és akinek a véleményére Apple termék ügyben azóta is nagyon odafigyelek és a jövőben is ezt fogom tenni. Látom, mit hozott össze az elmúlt években és azt is látom, mit fizetett mind azért amit eddig elért. Azt is látom milyen ember volt és milyenné vált. Hogyan változott a személyisége és az értékrendje. Mikor és mi okozott neki örömet és miért? Mi fáj neki és miért? Egy személyiségről az álmai sokat elárulnak. Ezekről gyakran beszélgettünk.Sok mindent el lehet Róla mondani, de amikor engem kérdeznek, én csak annyit mondok, hogy az egyik legjobb kiskereskedő akivel eddig életemben találkoztam.Hallgasd meg az interjút élőben a hazai Apple kereskedelem fenegyerekével és közben tedd fel Te is kérdéseidet! Várunk a hálón 2009.07.22.-én, szerdán 14:00-kor a Forrószék élő adásán.Jó szórakozást,
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=98 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.07.17. Apple ComputerAz 1970-es években garázsvállalkozásként indult informatikai sikertörténet. Az Apple társ-alapítója, és vezérigazgatója Steve Jobs. Az Apple gépeket a világ minden táján kedvelik elsősorban stabilitásuk, egyszerű, praktikus használatuk és nem utolsó sorban esztétikai stílusuk miatt. Az Apple számára az igazi áttörést a Macintosh jelentette. A az Apple Computer folyamatosan továbbfejlesztés alatt álló operációs rendszere.Itt visszatérhetsz a blog további olvasásáhozMac OS XA Mac OS X az Apple Computer 2001-ben megjelent és azóta is folyamatosan továbbfejlesztett operációs rendszere. Szakítva a korábbi Mac OS-ek felépítésével a tízes rendszert Unix alapokra helyezték és a forráskód nagy részét a Darwin Project keretein belül nyílttá tették. A rendszer főbb változatai hagyományosan nagymacskákról kapják (kód) nevüket, melyek a 10.2-es verzió óta hivatalos névként is szolgálnak, a dobozon és marketingben is szerepelnek.2001. március 24-én jelent meg a 10.0-s verzió, azaz Cheetah;2001. szeptember 25-én a 10.1-es Puma;2002. augusztus 24-én a 10.2-es Jaguar;2003. október 24-én a 10.3-as Panther;2005. április 29-én a 10.4-es Tiger;2007. október 26-án a 10.5-ös Leopard jelzésű aktuális főverzió.Itt visszatérhetsz a blog további olvasásáhozMacBook ProA MacBook Pro egy professzionális felhasználási célra készített hordozható számítógép, melyet 2009 óta 2.4 GHz-től 2.93 GHz-ig Intel Core 2 Duo processzor hajt. Két méreteben szállítják 15.4 és 17 hüvelykes kijelzőkkel. A legújabb modell különlegessége hogy az akkumulátor akár 7 órát is kibírhat és akár 8GB DDR3 (1066Mhz) RAM-ot is képes támogatni.Itt visszatérhetsz a blog további olvasásához Mac miniA Mac mini a legkisebb jelenleg gyártott asztali Macintosh. Napjainkban (2009.07) is két változatban kapható, mindkettőnek 2.0 GHz -es Intel Core 2 Duo, processzora van, azonban az egyikben 1 GB memória és 120 GB -os merevlemez, a másikban 2 GB memória és 320 GB -os merevlemez van.Itt visszatérhetsz a blog további olvasásához
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=136 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.09.04. Mivel a munka keretet ad életünknek, meghatározza életritmusunkat, személyiségünket, a munkahely elvesztésekor még erőteljesebben szembesülünk azzal, hogy a munka a mindennapjaink fontos szervezőeleme és befolyásolja önmeghatározásunkat is. Ezért, ha elbocsátanak, munkahelyünkkel együtt identitásunk egy darabját is elveszítjük. A munkanélküliség lelkünket és egészségünket is megviseli. A munkahelyvesztés megélése egyénenként változó, az emberek többsége ezt a helyzetet nagyon nehezen feldolgozható veszteségként éli meg, egyeseknek már a munkanélkülivé válás lehetősége is komoly lelki terhet jelent. Ahogy az elbocsátásra az emberek különbözőképpen reagálhatnak, úgy arra különféle magyarázatokat is adnak. Sokan önmagukban keresik a hibát, mások külső körülményekben keresik az okokat. Mindenesetre az önismeret ebben az élethelyzetben rendkívül fontos. A munkahely elvesztése után, amikor feldolgoztuk a veszteséget, és beláttuk a helyzet visszafordíthatatlanságát, kezdjünk el azonnal új lehetőségek után kutatni. Az a lényeg, hogy mindig előre nézzünk. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy minél előbb visszakerüljünk a munka világába, és ne essünk a körülmények vagy a tehetetlenség fogságába. Az a legrosszabb, ha az elbizonytalanodás, az önbizalom, a jövőbe vetett hit elvesztése a céltalanság kialakulását eredményezi. Innen nagyon nehéz új erőre kapni. Hogyan álljunk neki az álláskeresésnek? Hol kezdjük el a munkát? Nagyon fontos, hogy az elkövetkező napjainkat tudatosan tervezzük meg, és céljainkat pontosan fogalmazzuk meg. Az álláskeresés egy célirányos tevékenység: előre meg kell tervezni, meghatározott program, időterv szerint, napi rendszerességgel, módszeresen kell csinálni, mintha munkát végeznénk. Készítsünk egy listát azoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek a nevével, elérhetőségével, akiket állás ügyben megkereshetünk. Továbbá készítsünk egy másik listát azokról a cégekről, intézményekről, szervezetekről, ahova beadhatjuk az önéletrajzunkat. Első lépésben érdemes elkészíteni egyfajta önfelmérést, hogy tisztában legyünk erősségeinkkel, gyengeségeinkkel, hogy szaktudásunk mennyire kelendő a munkaerőpiacon, mit kellene még fejlesztenünk. Ha kiderül, hogy szaktudásunk elavult, tovább kell képeznünk magunkat, de pályamódosításra is kényszerülhetünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az álláskeresés során saját munkaerőnket bocsátjuk áruba, azt el kell tudnunk adni. Ennek a célnak az elérése egy komoly marketing tevékenység, marketing kampány folytatásához hasonlítható. Szükség van megfelelő csomagolásra (szakmailag megfelelően összeállított önéletrajz, levelezési stílus, megjelenés, benyomáskeltés, interjún való viselkedés, az aktuális álláshirdetésre szabott motivációs levél), megfelelő értékesítési csatornára (regisztrálás álláskereső portálokon, feliratkozás hírlevélre). A különböző járadékokra, segélyekre, startkártyára való jogosultság megszerzése miatt, valamint a munkanélküliek jogairól és kötelezettségeiről való információk hozzáférése miatt is fontos a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség felkeresése. Itt tájékoztatás kapható a különböző ingyenes, vagy részben önköltséges, támogatott, esetleg ösztöndíjat is adó szakmai tanfolyamok indulásáról. Emellett a munkaügyi központok pszichológiai szakszolgálatai, vagy az álláskereső klubok a munkanélkülieknek hasznos tanácsokat adhatnak, pozitív példákat mutathatnak, és ismét közösségbe kerülhetnek. Végezetül fontos megjegyezni, hogy ha egy idő után a munkanélküli nem talál végzettségének, életkorának, fizetési igényének megfelelő állást, akkor az elvárásait felül kell vizsgálnia és módosítania annak érdekében, hogy visszataláljon önmagához és a munkaerőpiacra, folytatva tovább a keresést az ideális állás megtalálására. Ha az álláskeresésben módszeresek és kitartóak vagyunk, meg fogjuk találni a számunkra megfelelő állást, mert mindenkinek megvan a helye, ahol szükség van rá.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=147 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.09.17. 2009. Szeptember 23-24.-én megrendezésre kerülő Országos HR Konferencia előadói egy kerekasztal beszélgetés keretén belül osztják meg egymással ilyen irányú tapasztalataikat. Nagyon kíváncsi leszek, hogy ki az, aki munkatársfelvételnél kifejezetten figyelte az innovátor karaktert. Arról is lesz szó, hogy milyen HR rendszerekkel lehet támogatni az átfogó szervezeti innovációt, úgy mint az e-learninggel.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=142 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.09.14. Egy olyan szervezetben, ahol jól körül határolható munkaköri leírások, riportolási rendszer, helyettesítési rendszer, teljesítményértékelési és motivációs rendszer működik, ott végig követhető a szervezeten belül a formális-információ pontos útja. A hatékony munkacsoportnak lényege, hogy a folyamatban résztvevő összes résztvevő tudja hogy mit és honnan és kitől tudhat meg annak érdekében, hogy a feladatokat mindenki a lehető leghatékonyabban lássa el.Az információ természetéből adódik, hogy annak az értéke az elérhetőség függvényében változik: a kevesebbek által ismert információ értéke mindig nagyobb. Tipikusan ilyen a szervezeten belüli informális információ, amelynek fel kell tárni a forrásait és meghatározni azok szerepét, értékét is. Ez azonban már nehezebb feladat, hiszen nincs hozzá automatizmus.A szervezeten belüli információ azonban nem alkalmas mindenre. A szervezet piaci pozicionálásához elengedhetetlen a versenytárselemzés, amely során megtalálhatók az értékes piaci-információk. A HR ebben akkor tud komoly szerepet vállalni ha körültekintően kiválaszt egy olyan beszállítót, aki a versenytársak információhordozóival képes és tud közvetlen kapcsolatba kerülni, vagyis autentikus forrásból készíthet benchmarkot. Az információ forrása azonban a minőségétől függően különbözik. Hogy mikor kinek milyen információ fontos, az helytől és szituációtól erősen függ, ezért ugyanaz az információ a szervezeten belül más minőségben is megjelenik. A témával kapcsolatban 2009. szeptember 23-24.-én az országos HR konferencián egy kerekasztal beszélgetést hallgathatunk végig, ahol szakemberek számolnak be a témával kapcsolatos személyes tapasztalataikról.Kellemes időtöltést a konferencián!
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=145 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.09.15. Konkrétan nem mindegy, hogy milyen az életvitelünk, mit dolgozunk, milyen stresszhelyzeteket élünk meg a munkahelyen és a családban. Aki törődik egészségével, nem dohányzik, mértékkel fogyaszt alkoholt, rendszeresen mozog és szűrővizsgálatokra jár, jó eséllyel tovább élhet, mint aki önpusztító életet folytat. Nem értek egyet azzal a megközelítéssel, hogy az életéveket csökkentő tényezők egy része (társadalmi környezet, természetkárosító tényezők, rossz munkahelyi légkör, munkanélküliség)tőlünk független, míg a másik részét (étkezési szokások, mozgás, élvezeti cikkek fogyasztása) befolyásolni tudjuk. Az igaz, hogy sokan mókuskerékben pörgünk a hétköznapokban. Az is igaz, hogy a munkahelyi légkör, a munkahelyi stressz és az egzisztenciális nyomás miatt sokan, főleg a vezetői szinteken folyamatos stressz alatt dolgoznak. Meggyőződésem, hogy ezek között vannak olyan tényezők, amiket befolyásolhatunk közvetett és közvetlen módon. Például tudatosan is lehet olyan munkahelyet keresni, amiben jól érezzük magunkat és a work-life egyensúly működik. Az is egy döntés, ha egy agresszív főnök irányítása alatt napi 13-14 órát dolgozunk és ezért 2x annyi pénzt keresünk. Érdekes kérdések jutnak eszembe! Hogyan csökkenthetjük a stressz által bekövetkezhető betegségek kialakulásának esélyét? Érdemes-e a cégeknek munkáltatóknak rekreációs programot hirdetni vezetőknek, kulcsembereknek és vajon megtérül-e? Hogyan használható valódi célokra a cafetería rendszer? Szükség van-e egészségügyi szűrésre? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a szeptember 23-án és 24-én lebonyolításra kerülő országos HR konferencián, ahol az egyik szekcióülésen öt szakember beszélget ezekről a kérdésekről.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=148 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.05.05. „A szakmai fejlesztés megjelölésére ma már széles körben használatos innováció kifejezést 1910-ben a német Schumpeter írta le egyik cikkében a gazdasági fejlődéssel összefüggésben. Később átkerült más tudományterületekre, így a pedagógia szakterületére is, ahol a gyakorlatban megvalósult pedagógiai újítások létrehozásának, elterjesztésének gyakorlatára utal már hosszú évek óta. A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik. Az innováció nem azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makroszintű modernizációs eljárást jelent, míg innováción a mikroszinten zajló fejlesztések értendők” – foglalja össze az innováció lényegét Százdi Antal. Elearningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amikor a tananyag feldolgozásához, bemutatásához; a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az elearning szinonimájaként az online-tanulás, távtanulás, computerrel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak. Az e-tanulás csírái Magyarországon már a múlt század 40-es éveiben megjelentek. Amikor Budapesten gyakoriak voltak a légiriadók, "feltalálták" a rádió-iskolát. Az iskolákban csak hetente egyszer volt tanítás, és ott a gyerekek a rádióban feladott leckét dolgozták fel. A 60-as években az audió-vizuális oktatástechnológia előfutárai voltak Öveges professzor előadásai az Iskola Televízióban.A 70-es években a nyelvi laborokban a magnetofon alkalmazása növelte meg jelentősen a nyelvoktatás hatékonyságát. A videotechnika és a személyi számítógépek elterjedése a 80-as években már előrevetítette az oktatástechnológia forradalmi megváltozását. A nagy áttörést az Internet széleskörű alkalmazása a 90-es években, illetve a szélessávú adatátvitel megjelenése hozta az új évezred első éveiben. A digitális videó-rögzítés és a szélessávú adatátvitel segítségével az Interneten bármilyen tananyagot, bárki számára, bárhol és bármikor hozzáférhetővé lehet tenni. Ezért nyújt ideális megoldást az e-tanulás az élethosszig való tanuláshoz. A mai értelemben vett e-tanulás csak nagyon rövid múltra tekint vissza. Az első Internetes órák a 90-es évek második felében indultak. A következő képen egy összehasonlítás látható a hagyományos és e-tanulás interaktív formája között:Forrás: Don Tapscott: Digitális gyermekkor; Kossuth Kiadó, Bp. (2001)
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=48 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.06.22. Az elmúlt tíz év gazdasági fellendülésének szelében sok hajó bontott vitorlát, ki kisebbet, ki nagyobbat, a legkülönbözőbb kategóriákban. Voltak hajók, amelyek a nyílt tengerre merészkedtek, és igazán nagy halakra vadásztak. Voltak, akik fordulékonyabb, kisebb méretű hajókon lavíroztak a szélcsatornákban, és kisebb kockázatot vállalva, a partközeli vizeken vetettek hálót. Voltak olyanok is, akik mások figyelmetlenségét, vagy hozzá nem értését kihasználva - a versenyszabályokat kijátszva - motort kapcsoltak, és sikerrel jutottak ki a tenger közepére. A flottákat finanszírozó gazdasági érdekkörök egyre nagyobb és szélesebb halrajokról szóló jelentéseket kommunikálva újabb és újabb, egyre grandiózusabb beruházásokra ösztönözték a hajótulajdonosokat. Tehették, hiszen a flották méretével nőtt a halászott áru mennyisége is. A tenger gyümölcsöskosara kimeríthetetlennek tűnt, miközben a szél ereje sem látszott csendesedni.A rendelkezésre álló, képzett legénység száma közben - a növekedéssel párhuzamosan - folyamatosan csökkent. Erre azonban ekkor még kevesen fordítottak figyelmet, hiszen a halrajokat vonzó meleg áramlatok mosták a könnyebben hajózható partokat is. A legénység képzésére és a minőség folyamatos fenntartására már nem jutott idő és energia.Ma elmúlni látszik az a szél, amely még a dokkoló hajók közelében lévő faunát is megmozgatta. A szélcsendben először megszűnnek a vizeket oxigénnel dúsító hullámok, majd lassan kihűl a felszínen húzódó, gazdag halrajokat vonzó meleg áramlat is. A legénységgel túlterhelt vitorlások fehér lótuszvirágként pihennek egymás mellett az állóvízben. A hálókivetés már hiába való. Az értékes áruért mélyebb vizeken kell halászni. A feladat hirtelen megváltozott. Azon túl, hogy a felszín alá merüléshez teljesen más eszközökre – sok esetben más méretű és eltérő funkciójú hajókra - van szükség, a legénységnek tudásban és felkészültségben is más kihívásokkal kell szembenézni. A tenger közepén rekedt legénység azt is tudja, hogy nem elég a hajóraktárakat tele tömni, de ahhoz, hogy a romlandó áru értéke megmaradjon, azzal a partra is ki kell jutni.A mancsaftok árgus szemekkel várják a kapitány döntését. Az idő egyre múlik. A feszültség a bizonytalanság érzésével együtt csökkent a motiváltság, és csappan meg a lojalitás. Ahhoz, hogy a kulcsemberek ne hagyják el hajót, és lépjenek át egy másikra, a kapitánynak nemcsak jó, de a többség számára szimpatikus döntéseket is kell hoznia. Bármit is dönt, cselekedni kell.A rutinos és tapasztalt kapitány tudja, hogy a verseny szélcsendben dől el. Az menekülhet meg és végül nyerhet, aki először fogja ki a szelet. Az elkényeztetett és képzetlen legénység állóvízben nyilvánvaló túlsúlyt jelent, ami nem növeli az amúgy is túlméretezett hajók esélyeit. A feladat tehát átgondolni és kitalálni a megfelelő stratégiát. Lesz, aki csak súlyokat dobál ki, hogy elkerülje a végső katasztrófát, és a maradék munícióval túléljen, míg ismét élénkül a szél. Lesz, aki gondol arra is, ha eljön az idő, ki fogja partra juttatni a hajót. Lesz, aki inkább feláldozza a nagy súlyt nyomó, csillogó hajódíszeit a hiányzó kompetenciák megszerzésére. És lesz olyan is, aki csak vár, és nem csinál semmit.Az állóvíz pozitív hozadéka az önvizsgálat és a felkészülés lehetősége. Amíg szél volt, nem akart senki megállni egy rövid időre sem, hogy átgondolja a stratégiáját, mert félt, hogy lemarad. Amikor ismét lehet haladni, az optimális méret és súly, a jó minőségű és kellően feszes vitorla, illetve a képzett és motivált legénység számít.Aki arra használja a szélcsendet, hogy átvizsgálja hajóját, megerősítse a gyenge pontokat, és felkészítse, illetve motiválja a legénységet, az nem csak túlélhet, de nyerhet is.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=75 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.04.15. A legelső és legegyszerűbb web2.0-ás eszköz a blog (internetes napló) rendszereket támogató megoldások.Ezután érkeztek a közösségi oldalak, Magyarországon legismertebb az iwiw. Manapság pedig egyre jobban terjednek az információt megosztó internetes eszközök, ahol nem e-mail formájában adunk hírt, hanem egy egyszerű web2.0-ás eszközzel. Az információt megosztó eszközök közül az utóbbi fél évben a leggyorsab felfutást a twitter web2.0-ás eszköz érte el.A twittert közösségi mikroblog-ként is hívják. Olyan eszköz, ahol bárki tud saját személyes felületet létrehozni (blog), majd ismerősőket megjelölni (közösség, mint iwiw) és információkat megosztani. A twitter rendszerében 140 karakterben lehet "elmondani" a gondolatokat, hasznosnak tartott információkat stb. A twitter fejlesztői lehetőséget adtak, hogy bárki tovább fejlessze a szolgáltatás, minél több weboldalbe beépíthetővé tették, így a legnagyobb médiacégek (cnn, mtv, bbc) is nap mint nap használják a gyors információ átadásra. (Ma pl. a Jackson halála miatt a jacko szóra le is állt a twitter a túlterhelés miatt)A twitter elsősorban a gyors információ szerzésre és átadásra érdemes használni, Chatként való használat esetén a "közösség" hamara megunja a twitter "oldalunk" látogatását.Twitter használata:- 140 karakterben oszt meg azon gondolataidat, amit a közösség számára is hasznosnak vélsz- A megosztásban használt oldalakra mutató linkeket- Naponta (hetente) 2-3 bejegyzés is elég lehet- Olyan embereket is bejelölhetsz, akiket nem ismersz, de az írásaiból következtetve érdemes "követni"A twitter alapja az, hogy csak akkor kapsz folyamatos értesítést mások hasznosnak tartott információiról, ha a te twitter oldaladat összekötöd az övével, azaz elkezded követni. Illetve ha te is hasznos információkat (oldalakat, híreket stb.) osztasz meg, akkor téged egyre többen fognak követni. Egy idő után kialakul az a közösség körülötted akiktől folyamatosan és azonnal kaphatsz információkat arról a dolgokról, melyek érdekelnek. Pl. ha Hr-es vagy, akkor érdemes minél több Hr-esnek a twitter oldalát követni, és az információkat "megtudni" tőle. Amennyiben te is továbbadsz hasznos információkat, akkor téged is elkezdenek követni.A twitterben fontos tudni, hogy nagyon nehéz reklámozni, mivel ha túl sok reklámot ömlesztünk a követőinkere (közösségünkre) akkor egy gombnyomásra leszakadhatnak tőlünk, így elveszítjük vagy az információ forrásunkat, vagy a leendő ügyfelünket.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=159 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.09.29. A beszélgetést azzal a kérdéssel indította Szelecki Zsófia moderátor, hogy a résztvevők szerint valójában mennyit törődnek az egészségükkel a munkavállalók és mit tehetnek a munkáltatók azért hogy ebben változás történjen. Nyilván nem véletlenül hívták meg a szervezők a résztvevő HR igazgatókat, mert egyértelmű volt a válaszokból, hogy ezeknél a cégeknél példaértékű a dolgozók egészségének védelme, megőrzése. Dr. Sonkodi Balázs, az Oxivit egészségügyi szolgáltató cég ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudás alapú tőke befektetésben élenjáró cégeknél a HR menedzsment új feladata az egészség védelme, hiszen ezekben a cégekben a rizikófaktorok között előkelő helyen áll az egészség témája. Ennek köszönhetően ezek a cégek a versenyképes kompenzációs csomagjaikba beépítik az egészségvédelmi juttatási elemeket is, mint pl a rendszeres egészségügyi szűrések.Bohács Bernadett az Ericsson HR igazgatója azt emelte ki, hogy az egészségről már akkor szükséges beszélni, amikor még nincs szó betegségről. Az Ericsson olyan skandináv kultúrát képvisel, ahol nagyon figyelnek arra, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat a munkahelyükön is. Az egész az iroda kiválasztásával indul és itt kiemelten fontos számukra, hogy zöld környezetben dolgozzanak és lehetőleg stressz mentes legyen a munkavégzés helye. Rendszeresek a magyarországi vállalatban az egészségügyi szűrő programok és saját üzemorvosuk van. A cégben mérnökök és fejlesztők dolgoznak és az innovatív ötletekhez segítséget nyújtanak azzal, hogy akár napközben is kikapcsolódhatnak a dolgozók a helyi játékteremben. Itt akár csocsózhatnak is az alkalmazottak feltéve, hogy a teljesítményükre pozitívan hat és az elvárt eredményeket hozzák. Évente tartanak sportnapot és az egész cégre jellemző, hogy a munka-magánélet egyensúlya kiemelt szerepet kap. Az Ericsson büszke arra, hogy az ott dolgozók időben fejezik be a napi munkát és jut idejük a családi életre is. Bohács Bernadett szerint hosszútávon jobban teljesítenek azok, akik kiegyensúlyozott életet élnek. A Kürt HR igazgatója, Gergácz Lili arról beszélt, hogy az emberi természetből fakadóan hajlamosak vagyunk akkor menni orvoshoz, ha már baj van és sokan nem szánnak időt a prevencióra. Ebből következően ha a HR házhoz hozza a szűrést, akkor ezzel időt és energiát takarít meg a cég és a munkavállaló és az a tapasztalatuk, hogy ezzel a lehetőséggel mindenki szívesen él. A Kürt esetén egy valódi tudásalapú cégről beszélhetünk, hiszen az emberi erőforrás a legnagyobb értékük, amit nagyon óvnak a cégben. Ennek érdekében közös sport eseményeken vesznek részt. Az ott dolgozók számára külön helységet biztosítanak sportolásra, ahol például asztali tenisz és csocsó áll rendelkezésre. Munkahelyi masszázst biztosítanak a cégben dolgozó fiatal informatika szakemberek számára. Ezen kívül külön orvosi szobát biztosítanak a helyi egészségszűrések elvégzésére. A rendszeres szűrések eredményeit természetesen bizalmasan kezelik. Gergácz Lili szerint ezeknek a programoknak is betudható, hogy a létszám 60%-a már 8 éve a cégben dolgozik. Hajdú Krisztina a svájci tulajdonú és csepeli székhelyű ATEL erőmű HR vezetője szerint a Munkavállalók kisebb része maga is figyel az egészségére, de a többséget a HR osztálynak kell ösztönözni, hogy foglalkozzon magával. Krisztina szerint a munkáltatóknak fontos kommunikálni az éves szűrés fontosságát és ez bizony a HR feladata. Az ATEL három telephelyén 86 fő dolgozik és az egészség védelme érdekében próbálnak integráltan mindenkinek egyforma juttatást nyújtani. Nagyon érdekes példákat hozott fel Hajdú Krisztina a specifikus juttatásokra. Ilyen juttatás a mini fitnesz terem, amit műszak előtt és után használhatnak a dolgozók vagy a 10 perces relaxációt szolgáló babzsák használata a mini irodában. Az ATEL-ben az általános integrált juttatások részét képezi például, hogy idény gyümölcsöket és külön C vitamint ingyen kínálnak a dolgozóknak. Nagyon kedvelik a dolgozók a mobil masszázs szolgáltatást, ami kéthetente 15 perc kikapcsolódást jelent és ez prevenciós szolgáltatásnak számít. Ezen kívül szűrőnapot tartanak az ATEL-ben negyedévente. Fontos különbség a többi céghez képest, hogy a cafeteria bizonyos elemi nem választhatók, hanem kötelezőek.(komplex szűrés és egészségpénztár) Természetesen ez a sajátosság a dolgozók érdekeit szolgálja, ugyanakkor ezt nem lehetett a szervezetre ráerőltetni. A HR sikerének könyvelhető el, hogy egy hosszú és jól felépített kommunikáció eredményeként a dolgozók elfogadták ezt a céges javaslatot. A szűrésre munkaidőben kerül sor és házhoz jön a szűrővizsgálat, tehát minden sokkal egyszerűbb. Hasonlóan a többi céghez, akik részt vettek a kerekasztalon a sportnap itt is része a juttatásnak. Jung Zsuzsanna a Sanofi/Chinoin HR igazgatója szerint náluk az egészség védelme szinte már etikai kérdés, hiszen az egészségügyi szektorban tevékenykednek és a Sanofi cégcsoportban a közös jelszó az egészség. Ez stratégiai kérdés és nem lehet az államra várni, hogy az majd megoldja a problémát. A munkáltatóknak rendkívül fontos a prevenció és ez mindenkinek a saját érdeke. Jung Zsuzsanna külön kiemelte az „Egészség Charta” dokumentumot, amit több, mint egy éve írt alá 46 vállalat és az egyik kezdeményező a Chinoin volt. Ez a charta 25 ezer dolgozót érint és az aláíró munkavállalók kötelezettséget vállaltak arra, hogy az abban leírtakat betartják. Tekintettel arra, hogy több, mint 2 ezer fő dolgozik a cégben öt különböző telephelyen ez számos kihívást jelent a HR számára. Nagyon nehezen oldható meg, hogy mindenki ugyanolyan szintű juttatást kapjon és ezért nem egyforma juttatási csomagok léteznek. Jó példa erre, hogy például a Chinoin-ban is a dolgozók idénygyümölcsöt kapnak ( almát) de vannak olyan speciális területek, mint az orvoslátogatók, akik ebből nem részesülhetnek mert állandóan úton vannak. A Chinoin-ban fontos szempont az is, hogy a dolgozók egészséges menüt kapjanak ebédre, de arra is gondot fordítanak, hogy tájékoztassák a dolgozókat az egészséges táplálkozás fontosságáról. Külön kihívás egy ekkora cégben, hogy olyan országos szintű egészségügyi szolgáltatóval működjenek együtt, aki a szűréseket az ország különböző pontjain található telephelyeken képes elvégezni.A beszélgetés utolsó részében Dr.Sonkodi Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a szűrések ismétlése és a mért adatok rendszerezése és elemzése. Balázs szerint Magyarországon semmilyen elemzés nem történt és ezért az Oxivit egy olyan országos informatikai fejlesztést valósított meg, amiben az orvosok egy egységes platformon tanulmányozhatják és elemezhetik a szűrések eredményeit. Európai benchmarkok szerint a dolgozók 15% tartozik a magas egészségrizikójú csoportba. 25 %-a a dolgozóknak közepes és 60% alacsony egészségrizikójú csoportba tartozik. Általában a dolgozók 2-4%-a kerül át a magas rizikó státuszba évente. Szelecki Zsófia záró kérdésére, mely szerint megtérül-e az a pénz, idő és energia, amit a cégek az egészségvédelembe fektetnek egységesen igennel válaszoltak a résztvevők, ami nem meglepő és a kommunikációra valamint a dolgozóknak történő visszacsatolás fontosságára hívták fel a hallgatók figyelmét. Döbbenetes volt hallani Jung Zsuzsa záró szavait, aki szerint elegendő megtérülés az, hogy évente több rákos megbetegedésre derült fény a házhoz jött szűrési programoknak köszönhetően és kell-e ennél jobb bizonyíték?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=175 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.10.19. Ajánlások„Első ránézésre a coach felelőssége ijesztően nagy. Hiszen nem akárkik, hanem működő vezetők támogatását vállalta. Úgy tűnhet, ’okosabbnak kell lennie az okosaknál’. Komócsin Laura saját esetei bemutatásával is bizonyítja, hogy nem kell mindentudóvá válnia. Elég, ha arra vállalkozik, hogy coacholtjának empatikus problémamegoldó társa lesz. Ebben a kapcsolatban az a legjobb támogatás, ami nem több ennél, de nem is kevesebb. Az egybegyűjtött módszertani ötleteken túl ezt a tudatos hozzáállást is megismerheti az olvasó.” F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, coach„Ebben a könyvben a coachok és a coachingszemléletű vezetők a témával kapcsolatos rendszerező, áttekintő ismereteket, érdekes esetleírásokat olvashatnak, melyek eddigi tapasztalataikat megerősíthetik, tudásukat bővíthetik, de talán ennél is fontosabb annak megértése, hogy a coachingfolyamatban vállalt személyes felelősségük tudatában úgy tervezzék meg a beavatkozás módját, hogy az a coachingtól elvárt eredményességgel záruljon.”Dr. Csentericsné Arnold Zsuzsanna HR-vezető, Magyar Nemzeti Bank„Komócsin Laura könyve könnyed és elegáns rendszert ad mindazoknak, akik a coachingot választották hivatásuknak vagy csak érdeklődnek a téma iránt. A teljes körű nemzetközi elméleti kitekintést remekül ellenpontozzák az esetleírások, melyek szemléltetik és a gyakorlatba ültetik át a piacon ma fellelhető módszereket és eljárásokat.”Bedecs Andrea kiskereskedelem igazgató, MOL„Átfogó, hiteles, közérthető és gyakorlatias. Ami így együtt különösen nagy erény coaching témában. Aki elolvassa ezt a könyvet, egyszerre vágyik arra, hogy coachingszemlélettel vezessen és egy profi coach támogassa. Mi kipróbáltuk, működik! ”Sekerka Orsolya fejlesztési igazgató, Pannon„A könyvet VALÓDI kézikönyvként, mindennapi munkaeszközként ajánlom mindazoknak, akik fejlődni kívánnak, vagy akik mások fejlesztését tűzték ki célul (legyen az akár a beosztottjuk, a tanítványuk, a megbízójuk… vagy a saját gyermekük).”Móriczné Zvornik Csilla humánerőforrás- és KEM-igazgató, Magyar Televízió Zrt.„Bátor könyv. Üdítően gyakorlatorientált. Örülök, hogy ebben a mi elidegenedő világunkban van, aki még nyitott a tudásmegosztásra, amit elkerülhetetlenül szükségesnek tartok munkánk még hitelesebb, még magasabb színvonalú végzéséhez. A könyvet ajánlom mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik, és önmagát is szeretné jobban megismerni.”Vásárhelyi Judit tanácsadó és coach„Komócsin Laura kézikönyvét sokak és sokat fogják forgatni. A coachok és coachingszemléletű vezetők a módszerek magyarul eddig el nem érhető tárházát találják meg benne. A fejlődni vágyó olvasó pedig nemcsak problémáira ismer az esetleírásokban, de azokat a módszereket is megismerheti, amelyekkel ezekre megoldást találhat. Mindennapos használatra ajánlom fejlesztőknek és fejlődni vágyóknak!”Györgyi László PhD, a Budapest Bank volt üzletátalakítási-minőségi igazgatója„A könyvet egyaránt ajánlom kezdő és tapasztalt coachoknak, hiszen akinek ’sorvezetőre’ van szüksége és egy-egy olyan ötletre, gyakorlatra, amit még nem próbált, annak is segítségére lehet. Élvezetes, könnyed fogalmazása mellett különösen értékes az a humánum, ami az eseteket áthatja és aminek a coachingban jelen kell lennie.”Dr. Palotai Gabriella pszichiáter és executive coach„A legtöbb szakmai témát boncolgató könyvvel az a bibi, hogy a szerző bizonyítani akarja saját kompetensségét, s elfeledkezik az olvasóról, aki – ha szakmai könyvet vesz is kézbe – élményeket akar, s nem száraz tudást. Komócsin Laura könyvének ez a legnagyobb értéke számomra: színes, élvezetes, izgalmas ismeretekhez juttat; közérthetően fejleszt.” Koczó Ildikó felelős szerkesztő, Manager Magazin „Komócsin Laura könyvében nem is az az érdekes, hogy egy coaching során milyen sokféle eszközt lehet bevetni, hanem hogy a lényeg mindig ugyanaz: a vezetők személyisége és vezetői képességük akkor fejlődik a legtöbbet, ha nem szembe dicsérik őket, hanem egy objektív külső megfigyelő őszintén, egyenesen és egészen konkrét kritikákat mer megfogalmazni. A könyv sok érdekes esetleírásának tanulsága számomra ez volt.”Fekete Emese rovatvezető, Figyelő„Komócsin Laura könyve a legjobb pillanatban jelenik meg, hiszen éppen most van rá szükség. A könyv nagy erénye sok más ilyen tárgyú kiadványhoz képest, hogy a hazai viszonyokra alkalmazza a nemzetközi tapasztalatokat és módszereket. Kezdő és gyakorló coachok egyaránt sokat profitálhatnak belőle.”Peredi Ágnes újságíró, Népszabadság
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=176 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.10.22. Az idei Personal Hungary 2009. október 27-28-ig rendhagyó módon a SYMA csarnokban kerül megrendezésre. Ez az évről évre egyre több és egyre érdekesebb tartalommal tűzdelt esemény kezd a HR szakma meghatározó rendezvényévé válni, illeszkedve az Európa szerte -Stuttgart, Bécs, Moszkva, Zürich, Köln, Barcelona, Genf- rendezett Personal szakkiállítások sorába. A tavalyi szakkiállítás jelentőségét 124 kiállító cég, és 3200 regisztrált szakmai látogató bizonyítja. Jó szórakozást!
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=189 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.11.13. (a KSH adatai szerint 2004-ben az összes foglalkoztatott munkavállaló 2%-a dolgozott ebben a formában), annak ellenére, hogy kétségkívül rejt előnyöket mind a munkáltató mind a munkavállaló részére. A munkáltató költségeket tud ezáltal megtakarítani (ami növeli a versenyképességet), a munkavállalóknak pedig szélesebb rétege juthat jövedelemhez (gyermeket vagy más családtagot gondozók, mozgáskorlátozottak, vagy akár olyanok, akik párhuzamosan több munkaadónak szeretnének dolgozni munkaidejüket saját maguk beosztva).Bár többféle szempontból aggályos lehet a távmunka (munkajog, adóügy, ergonómia) és törvényileg is limitált a szabályozás (Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelyik törvénykezés útján vette át az európai keret-megállapodást. A 2004. évi XXVIII. sz. törvény módosította a Munka Törvénykönyvét, és beiktatott egy új X/A szakaszt „A távmunkavégzésről” – Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Távmunka Tanács: Tanulmányok a Távmunkáról 2006), mindenképpen szükséges a lehetőségeket felmérni, hogy olyanoknak is biztosítsunk jövedelemforrást ezekben a nehéz időkben, akik a megszokott formában nem tudnak munkát végezni.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=199 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.11.23. ... a professzor két előadást is tartott aznap: Az első előadás szélesebb közönséget szólított meg, ezért általánosabban közelített a FLOW-hoz, ahogy az előadás prezentációjából is látszik, illetve a prezentációt személyes előadásával is megtámogatta az Uránia Filmszínház telt házat adó közönsége előtt. A professzor kizárólag üzletemberek számára tartott egy második, kiscsoportos prezentációt, ami a FLOW üzleti alkalmazását mutatta be közelebbről szemléletes példákat hozva a nagyvilágból. Csíkszentmihályi Mihály professzor ezen az előadáson azt is megmutatta, hogy nem felejtette el a Magyart.Kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánok!A star wars-fun professzor szavaival élve: „may the flow be with You”
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=214 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.12.16. A legfrissebb történet egy neves magánklinika főorvosával esett meg, aki hat fő orvost foglalkoztat, három asszisztenst és egy recepcióst. Folyamatos beruházásigénye a kopó alkatrészként kezelhető orvosi eszközöknek van. Az ingatlan saját tulajdon. A klinika egy jól menő magán vállalkozás.A történetet mesélő partnerem egészségmegőrző okból egy magánklinikára jár speciális kúrára. Ezen a héten azonban halaszthatatlan dolga akadt és röviddel a megbeszélt időpont előtt kénytelen lemondta a találkozót telefonon keresztül az orvos asszisztensén keresztül. Annak ellenére, hogy ez első alkalommal fordult elő ilyen eset, erre reagálva a kúrát végző főorvos és egyben a vállalkozás tulajdonosa átvette asszisztensétől a telefonkagylót és magából teljesen kikelve panaszolta, hogy már mennyire unja, hogy mindenki lemondja a kezeléseket, végül nagyon kikérte az esetet magának. Azt közben nem vette észre, hogy azonnal elveszítette az ügyfelét. Aznap valószínű, hogy többeket is.Nem ő az egyetlen. Sokan eddig is növekedtek, versenytársaikat maguk mögött hagyva a magabiztosság nyugodtságával álltak ellen a kritikus idők viharainak. Hirtelen azonban nem tudnak mit kezdeni azzal, ami végül a begyűrűző események hatására ügyfeleiket és ezen keresztül őket is érinti. Hit és Kitartás!
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=221 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.01.04. Sokszor hallottam már, hogy a kisgyerek mennyi törődést, energiát igényel. Panaszkodtak ismerős anyukák, hogy mellette a lakás rohan, semmire sincs ideje stb. Ez szinte közhely. De a közhely csak addig az, amíg mi, pasasok a saját bőrünkön nem érezzük meg ennek valós terhét. Rá kellett jönnöm, hogy a kisbabáról való mindenperces szülői gondoskodás egy szeretetteljes főállás, ami mellett minden más tevékenység csak másodállás lehet. Legyen az a háztartás vezetése, bevásárlás, takarítás bármi. Én megpróbáltam a saját főállásomat, munkámat hazavinni és a kisbaba nevű főállás mellett pár napig párhuzamosan végezni. Két nap alatt több stresszhatás ért, mint a munkahelyemen bármikor szokott. Ügyféllel tárgyalok? Kislányom biztos, hogy akkor bukja le a vállamat, ami rácsorog a telefonra is. Kollégákkal egyeztetek e-mailben? Komoly sportértéke van egy kézzel gépelni és a szövegre figyelni, közben a másik kézzel meg gyereket tisztába rakni. Bár a nagyobbik lány kórházi ápolása miatt át kellett alakítanom a hét elejét, de két tárgyalást fizikai lehetetlenség volt lemondani. Időre kell mennem, de a gyerek etetési ciklusai majdnem átfedik az időpontot? Hiába tervezel időráhagyással, a kis komisz még gügyögni is alig tud, de akkor kezd el veled szórakozni, hogy játszik az evéssel. Egyből érzi, hogy te sietsz. Még szerencse, hogy az öltönyt nem vettem fel előre, mert még egy tisztítót is útba kellett volna ejtenem…Summa summarum, rákellett ébrednem, hogy mi, dolgozópasasok visszavehetnénk munkahelyi leterheltségről valópanaszkodásaink során, hiszen gyakran észre sem vesszük a párunk szájszegletében meghúzódó gúnyos mosolyt: miről beszélsz te hapsikám?Hölgyek, megemelem kalapomat Előttetek!
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=611 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.10.06. Ma éppen hazafelé sétáltam, mikor tekintetem jóval a horizont fölé kalandozott. Megálltam és gyönyörködtem az őszi lombkoronákban. Teljes színpaletta volt, mi elém tárult: harsány zöld, rozsdába hajló, meggybordó levélhalmok rezegtek az alig érezhető őszi szélben. Innentől szememet nem tudtam lejjebb vinni, visszakényszeríteni a kihívásokat jelentő fővárosi járdára. Szinte szálltam, érzetem, hogy szívem kinyílik és szinte kicsordul a boldogságtól. Pedig semmi extra nem történt: egyszerűen csak jelen voltam, s szinte egy meditatív állapotba kerültem ettől.Igen, a jóga, a meditáció, egy-egy szép természeti jelenség sokat segít abban, hogy megéljük az adott pillanatot. Viszont van egy nagy bökkenő: a jelen és jövő, azaz mi relatív időfogalmunk.Minden ember kiteljesedett, változatos és szeretetteljes életre vágyik, legyen az kalandokban bővelkedő, vagy romantikus. Szeretnék bőségben, jólétben, szakmai elismertségben fürödni. Mindig újabb és újabb élményekre, tárgyakra, pozíciókra vágyunk. Vágyunk tárgyai elérésük után csak ideig- óráig okoznak örömöt, az irántuk érzett lelkesedés hamar lelankad, főként ha akár egy aprócska zavaró esemény közbelép. Tény, hogy az új mobil, csillogó számítógép vagy az álomautó fél év múlva avítt, a hőn áhított pozíciót bármikor megfúrhatják, s ágyunk is kihűlhet. Így építjük fel szépen életünket, hosszabb távon a karmánkat. A buddhizmus különféle módszereket ajánl a karma oldásához, mint a meditáció vagy maga a dharma tanításai. Gyakorló buddhisták tudják, hogy ezek a meditációk, gyakorlatok sokszor még nagyobb káoszt idéznek elő a mindennapokban. Ez a tisztulásnak köszönhető: a gyakorlatok során az energiapályák újraélednek, felszínre hozva sok–sok elraktározott, elnyomott élményt, zavaró érzelmet. Olyan ez, mint amikor a koszos ruhákat a mosógépbe tesszük, s először a nagyon piszkos víz fog távozni. A következő mosóvíz már tisztább, majd egyre tisztább víz távozik. Valami hasonló következik be a tudatban a meditációk során. Ez viszont – mint már korábban írtam-, elég hosszadalmas folyamat. Sokszor elég sziszifuszi munkának tűnik: nemhogy kevesebb lenne a probléma, hanem több; mintha csak a mindennapi koszt mosnánk le, s közben ott ordít a szennyeskupac. Minél többet takarítok, annál több a szutyok. Ez azért van, mert közben tudatosabbá válunk, s felismerjük a napi, vagy éppen évek alatt felhalmozott kosztermelést. Másrészről, mi nyugati emberek türelmetlenek vagyunk, s legnagyobb ellenségünknek az időt tekintjük, attól félünk, lemaradunk valamiről. És különben is, hol van nekem jelen formámban 40-50 évem a megvilágosodásra? Miért nem lehet azonnal? Miért nem lehet ledobni a karmát, mint egy rossz köntöst? Következő életemben is csak vergődjek? Háááát…. mi ez, ha nem a földi siralomvölgy?!Jó hír: van módszer, ami felturbózza a takarítást, amivel még buddhisták gyorsítópályára tehetik a meditációt.Dr. I.H. Len „meggyógyított” egy egész őrültek házát Hawaii-n, csupán azzal, hogy önmagába merült. Ez a módszer nem volt más, mint a helyiek ősi módszere a hoppolás. Ennek lényege az empátia másikkal és önmagunkkal szemben. A hoppolás során megnézzük, hogy az adott zavaró helyzet tulajdonképpen miért is zavar. A kétirányú empátiának köszönhetően megnézzük és megértjük a másik fél viselkedését, s annak mozgatórugóit. Másik oldalról pedig megnézzük, hogy azt mi hogyan éljük meg, miben zavar bennünket. A sajnálom, kérlek bocsáss meg, szeretlek, köszönöm – „mantrát” ismételgetve elérjük a teljes megbocsájtást, mely azonnali tisztulást, mondhatni karma-oldást okoz. A korábbi frusztráció megszűnik, s helyette a megbocsátás és elfogadás szeretetteljes érzése tölti ki minden sejtünket, ugyanis felszínre kerülő negatív érzelmek pozitív energiává transzformálódnak. Erről az Éj Királynőjének bosszúáriája jut az eszembe: a haragból, dühből a zenetörténelem egyik legbriliánsabb dallama született meg. Az a jó ebben a gyakorlatban, hogy egy-egy ilyen oldás nemcsak napokra, de hetekre is kihat. Folyamatos alkalmazásával a hétköznapok során is tudatosabban élhetjük életünket. Könnyebben felismerhetjük és megnevezhetjük zavaró érzelmeinket, könnyebben megfogalmazhatjuk mi is a bajunk és mit szeretnénk. S ha még mellé szedjük a „szeretetcseppeket”, a nagyszerű hazai találmányt, akkor nemcsak rezgés(boldogság)szintünk emelkedik meg, de életünk is gyökeresen megváltozik: feljebb lépünk a tudatosságunk lépcsőjén. Ennek óhatatlan folyománya a felelősség nagyobb mértékű vállalása. Egyszer csak elfogynak a külső okok. Nem lesz hibás a másik kolléga, a szomszéd, a szülők, vagy a társadalmi környezet. Világossá válik, hogy senki nem akar és nem is tud bántani bennünket. Jó vagy rosszkedvünk, boldogságunk vagy nyomorúságos sorsunk, sikerünk vagy kudarcunk egyetlen forrása nem a külvilágban keresendő, hanem belül, saját tudatunkban.Ideje takarítani … ? nem buddhistáknak is javaslom a nagyszerű nyugati tanító Láma Ole Nydahl előadásait csütörtökön Veszprémben, pénteken Budapesten.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=264 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.02.08. A könyv 100 menedzser nem átlagos hétköznapját mutatja be. 100 olyan menedzserét, akiket a szerkesztőség határoz meg. A cél az, hogy az írók napjai érzelmekkel telítettek legyenek: találkozunk stresszes és kihívásokkal teli, kompromisszumokkal, félelmekkel, célokkal, örömökkel tarkított szerzők élettapasztalatával, élményeivel. A válogatást közösen végezzük, a felelős szerkesztő “a vétójoggal is ellátott” Koczó Ildikó.A projekt kommunikációjához felhasználjuk a WEB2 technológia vívmányait és közösséget alkotunk az IWIW-en, a facebook-on és a LinkedIn-en, valamint a twitteren is. A webes kommunikációban az ISTi támogatja a projektet.Miután a kampány során több száz anyag beérkezett és sikeresen kiválogattuk a 100 legjobb írást, megindítjuk a könyvet promótáló őszi rendezvényt. E rendezvény kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a 100 szerző megismerje egymást, illetve az üzleti élet más jelentős személyei is megjelenjenek. A legjobbnak ítélt 3 (vagy 5) esszét kiválasztjuk és az est csúcspontjanként kihirdetjük.Összességében úgy gondoljuk, hogy a a könyv átlépi a szociális határokat és ívet húz vezetők, beosztottak, elit és tömeg, jómódúak és kevésbé tehetősek között. Egyszerre szórakoztat és vezetési módszertanokat, “legjobb gyakorlatokat” oszt meg az érdeklődőkkel. Ezáltal jelentős érdeklődésre tarthat számon akár az üzleti világban, akár a könyvesboltokban új olvasmányokat keresők között. Ezentúl a könyv jelentős lépés az online és a klasszikus könyvpiac üzleti együttműködésének és támogatásának új megközelítése felé.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=355 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.04.13.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=356 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.04.14. Nem kétséges, hogy a férfiak és nők más-más módszereket alkalmaznak egy probléma megoldásánál. Egyes tulajdonságjegyek – úgymint az empátia, a kompromisszum-készség, az emberi kapcsolatok fontossága, – amelyek hozzásegítik a vezető beosztásban dolgozókat, hogy sikeresebben tudjanak együttműködni az üzleti partnerekkel és beosztottakkal, a nőkben sokkal hangsúlyosabban vannak jelen. Ugyanakkor belátható, hogy egy magasabb pozícióban sokkal többre van szükség, mint az, ami az evolúció során megadatott nekünk. Ahogyan a női báj vagy a férfias agresszió hozzásegíthet nőt vagy férfit egy munka megszerzéséhez, hosszú távon egyikük sem tud majd megbirkózni a feladattal járó kihívásokkal. Habár hosszasan lehetne még sorolni a nemekre jellemző képességeket, de végső soron mindig az eredmény, a munka gyümölcse a legékesebb bizonyítéka az ember rátermettségének, nem pedig a választott módszer és fortély.Egymástól teljesen függetlenül, arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokkal néz szembe munkája során egy női vezető, szinte mindannyian meggyőződéssel vallják, hogy ugyanazon dolgokkal mint egy férfi vezető. Szakmailag ugyanúgy helyt kell állni, és annyi erőfeszítést kell belefektetni, amennyi szükséges ahhoz, hogy a vállalatot előre vigyék. Ilyen tekintetben tehát nincs különbség. Azonban, a munkaidő végezte után egy nőnek feleség és anyaszerepben továbbra is felelős döntéseket kell hozni, így valószínűsíthető, hogy neki összességében többet kell tennie férfikollégájánál azért, hogy sikeresnek mondhassa magát. Függetlenül attól, hogy milyen pozíciót tölt be, egy dolgozó nő egyik legnagyobb kihívása a professzionális és privát életeinek összehangolása, a kettő közötti egyensúly megteremtése. Ahogyan a megkérdezett üzletasszonyok is mondják: nincs egyetemes recept. Többjük azt állítja, hogy kompromisszumot, azaz áldozatot követel a kemény munka a magánélet rovására, de van olyan vélemény is, hogy minél sikeresebb szakmailag egy nő, annál sikeresebb lesz a magánéletben.Sok interjúban a megkérdezettek állítják, hogy nem érzékelnek diszkriminációt a megfelelő munkaerő kiválasztásánál. Saját cégük munkahelyük gyakorlata valamint a külföldi tapasztalataik is alátámasztják, hogy sok más országokkal ellentétben Bulgáriában nem számít, hogy az állásra jelentkező nő vagy férfi, csakis a szakértelem. Habár a bolgárok is erősen autoriter – és ezáltal férfiak által uralta – rendszerben éltek több évtizeden át, a jelek szerint megtartották a szocialista érából a női munkaerő egyenlő megítélését. Ha valóban ez a helyzet, akkor ez a fajta esélyegyenlőség szellemiségében jóval megelőzi az emancipáltabb nyugati dolgozó társadalmat és valóban követendő példát állít. Kissé árnyalja a képet azonban az, hogy ott is van férfiak által dominált szakma, valamint a fiatal női munkavállalóknak kevesebb esélyt adnak, félve jövőbeli családalapítási terveiről. Mindez nem jelenti az, hogy ne lenne változás.Végső soron akár Bulgáriában, akár Magyarországon vagy bárhol a világban, érdemes megfogadnunk, amit az egyik interjúalany, Elena Marinova megfogalmazott: „az üzleti világban nincs különbség a nemek között. Azt kell észben tartanunk, hogy mindannyian elsősorban emberek vagyunk.”
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=353 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.04.08. Egy szakmai lapban olvasom, hogy az egyik gyors éttermi lánc elegáns kávézóiban a férfi alkalmazottak száma alig 10%. A 33 kávézó 200 alkalmazottja között mindösszesen 17 férfit találunk. A legfiatalabb női alkalmazott 17 éves, míg a "legidősebb" is csak 40. Két fővárosi üzlet teljes női személyzettel büszkélkedhet.Ez nemcsak hazai sajátosság,pl. Csehországban is a hölgyek vezetnek. A kávézókban számos kisgyermekes anyuka, vagy diák dolgozik részmunkaidőben, rugalmas időbeosztásban. Ennek vajon mi lehet az oka?Paszicsnyek Enikő a kávézóláncvezető kávészakértője szerint ez nem a véletlen műve. A hölgy baristákat figyelmesebbnek, empatikusabbnak tartják, akik jobban odafigyelnek a vendég igényeire. A hölgyek több dologra tudnak figyelni egyszerre, s otthon melegét hozzák be a kávézóba. Ezen elgondolkodtam, gyorsan átpörgettem tapasztalataimat. Eddig egy üzletben találtam férfi baristát. Rá azért emlékszem, mert az amúgy édes karamellfrappé élményét igencsak megkeserítette: kb. 10 percet vártam míg előkerült, takarított egyet, majd ezzel a kézzel készítette el a frappét. Mindezt megkoronázva, jól megfogta a szívószál pohárból kilógó végét. Majd csodálkozott, mikor kivettem, és újat vettem.Még anno az egyetemen munkapszichológia órán hangzott el, hogy a hölgyek jobban bírják a monotonitást, ergó alkalmasabbak az egyhangú szalagmunkára. Izgága teremtés lévén ezt nehezen tudtam elképzelni. Amikor az egyik nagy multi gyártóüzemében dolgoztam megvilágosodtam e témában is. Rendszeresen mutattuk be dolgozóinkat a céges újságban. Az egyik sori dolgozó lány szép sportsikereket ért el, így adta magát a téma: ő lesz a hónap sztárja. Az interjú során kolléganőm bedobta a kérdést: „Mit tennél, ha megnyernéd a lottó ötöst?” A lányka mosolygott: „ Továbbra is itt dolgoznék, szeretem a munkámat.” Csodálkozva néztünk, de hát ez egy unalmas, sori munka! Mire ő: „A kezem teszi amit kell, de a gondolataim szabadok.” Lám, mégis igaza lett a tankönyveknek.Önök szerint vannak még tipikus női és férfi szakmák?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=330 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.03.12. Vicces lehetett a helyzet kívülről nézve. Reggel frissen ébredve ezen jót is szórakoztunk, de aztán rájöttem, hogy talán jobban tenném, ha nem venném ilyen könnyedén ezt a testi jelet, hanem tudatosítanám és figyelnék arra, amit a testem mond nekem. Vagyis fáradt, lassabb tempót kér.Szerencsére péntek van, így hétvégén lesz lehetőségem pihenésre, de azt hiszem, hogy ennél tudatosabban kell a jövő hetemet megterveznem, akár újraterveznem, mert kezdek kimerülni. És nem csak nekem van magamra szükségem a privát időmben, hanem a családomnak is rám. Hogy velük (is) legyek, hogy mosolygós, élettel teli, türelmes legyek.Értettem, vettem az adást! Szerencsére ez csak apró, figyelmeztető jel volt. De vajon hányan szaladunk az újabb és újabb izgalmas (vagy néha muszáj) feladatok után nem figyelve arra, hogy hol van az egyensúly és mennyire használjuk ki magunkat....De tényleg, hol van a határ és Te miről tudod, hogy éppen hol állsz?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=339 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.03.24. Mivel nyakig ültem egy tudásmenedzsment projektben és a hozzá tartozó szervezetfejlesztésekben, így szülés előtt két héttel adtam át a stafétabotot. A szülést követően még kb. negyed évig hívogattak, aztán szépen kikoptam a munkatársak tudatából. Annak ellenére, hogy ez picit rosszul esett, mégis örültem: találtak valakit, aki megfelel, másrészről teljesen lányomra tudtam fókuszálni.Lányom kétéves volt, amikor felettesem megkeresett. Kérte, hogy gondolkozzunk közösen a visszatérésemről. Pár beszélgetés után megegyeztünk az új munkakörben és a munkaidőben. Így lettem marketing-kommunikációs vezető 4 órás rugalmas munkaidőben. Először távmunkában, otthonról dolgoztam. Mindig is csodálkoztam, hogyan tudnak az anyák otthon dolgozni, vagy éppen tanulni, miközben a gyerek is otthon zsizsikel. Elmondom: sehogy. Vagy úgy, ahogy pár bölcsis anyuka is teszi: míg a gyerek bölcsiben van, addig anya dolgozik, bevásárol, háztartást vezet vagy éppen magával foglalkozik. Ha a kicsi is otthon van a helyzet nem volt könnyű, mondhatni mission impossible. Ha leültem a gép mellé, vagy telefonáltam, azonnal jött a jogos észrevétel: anyu ne dolgozz, ne telefonálj, rám figyelj! Így maradt az este és éjszaka a munka ellátására, holott apuka is tépett már sorszámot.Noémi 2,5 évesen bölcsibe ment én pedig végre az irodába. Így minden a helyére került: munka napközben, gyerekezés délután, este olvasás és alvás éjszaka. S hogy mire elég a 4 óra? Jóformán semmire és mégis mindenre. Megtanítja az embert hatékonyabban dolgozni, legyen szó időbeosztásról vagy éppen delegálásról. S a legfontosabb: megtanul az ember lánya végre nemet mondani mások lepasszolandó majmocskáira.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=343 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.03.26.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=361 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.04.17. Felettesemmel vesszőfutásba kezdtük: keresni az utódot, átadni a feladatok nagy részét. Egyedül a szervezetfejlesztési papír- és háttérmunkák maradtak nálam a feladat- és helyismeret végett.A prágai napok meghatározott napirend alapján teltek: reggeli a férjemmel, kis jóga, rövid séta a ház körül, majd munkablokk. 3-4 óra egyhuzamban. Aztán gyors ebédfőzés, nagyobb séta vagy olvasás a parkban (természetesen Anna Kareninát, mint a várandós nők 90%-a) , nézelődés atörténelmi belvárosban. Ezután újabb munkablokk, majd átvedlés desperate housewife-ba és vacsora az este 7-8-kor hazatérő férjjel. Hosszas esti beszélgetések, eszemcserék a kulturális különbségekről, a munkamorálról és -stílusról. Sajnos ez utóbbiakban mi magyarok alulmaradtunk a csehekkel szemben. Ott élve érthetővé vált a gazdasági mutatókban is megjelenő előny.Munka könnyen ment, hála a technika vívmányának: VPN-kapcsolat, Skype. A home office-ban haladni is lehetett, nem csörgött a telefon, nem voltak kizökkentések. Először hálisten, majd 1-2 hét múlva sajnos. Hiányzott a nyüzsgés, a kollégákkal való személyes kapcsolattartás, a sokszor nyűgnek tűnő mitingek. Mivel fix határidők voltak (főként a szülés napja), és kéthetente-havonta személyesen is egyeztettem felettesemmel és utódommal, így nem fenyegetett az otthoni munkavégzés réme, a megcsúszás. Hogy mi volt legjobb benne? A gyerkőc a pocimban valamint a szabadság. Azzal és akkor foglalkozni, amikor megjön az ihlet, és félretenni az egeret, amikor feltöltődés kell. Mi volt nehéz? Erről a jövő héten írok.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=384 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.05.19. A sok kis pavilon lufikkal és játékokkal fogadta a gyerekeket és a játékos kedvű felnőtteket. A körülöttünk kerekesszékesek próbáltak haladni az akadálymentesítettnek nem éppen mondható sóderrel felszórt úton, én pedig tétován álldogáltam. Próbáltam segíteni, de megköszönték, mondván egy kis lökéstől is könnyen kizuhanhatnak a kocsiból ezen a talajon. Feszengtem, miközben nagyszínpadon az előadó éppen a próbálj meg lazítani refrénű Hofi klasszikus énekelte. Ez ám a szinkronicitás! Ekkor rájöttem arra, hogy lányom mennyire szerencsésebb helyzetben van, mint én voltam anno. Ő már beleszületett egy olyan társadalomba, olyan világba, ahol láthatóak is a különbözőségek, és nem valami szörnyű titkolnivaló, ha valaki különbözik a nagy többségtől. Ratkó-unokaként első németországi tartózkodásom során rácsodálkoztam a sok kerekesszékesre, vagy az oltások mellékhatásaként végtaghiányos felnőttekre, akik vidám és teljes életet éltek, a strandon önfeledten játszottak, akadálymentesen tudtak közlekedni, megbecsült munkavállalók voltak és senki sem bámulta meg őket. Svájci tanulmányutamon egy Waldof-iskolába kerültem, ahol sok Down-szindrómás, oxigénhiányos kisgyerek volt. Tanácstalanul álltam és nem tudtam mit és hogyan kell csinálni, miközben a svájci hallgatók szeretettel és együttérzéssel dédelgették, vigasztalták a kicsiket vagy éppen tették helyre a randalírozókat. Igazi minestrone-leves szindróma volt: álltam és iszonyú kínosan éreztem magam ott. Abban a helyzetben én voltam a "fogyatékos". Ekkor tudatosult bennem, hogy a múlt rezsim a szocialista embereszményével az elfogadás, különbözőséghez való viszonyulás terén is milyen szociális-érzelmi lemaradásokat, károkat okozott. Mivel nem integrálták a speciális képességű állampolgárokat atöbbségi társadalomba, így nem is volt lehetőségünk a velük való interakciókra. Nem tanultuk és tapasztaltuk meg, hogy ők is ugyanolyan emberek mint mi: valamiben jobbak, valamiben gyengébbek. Lányom három hónapos kora óta jár úszni. Az úszóiskola egyben gyógyúszó iskola is, s a speciális fejlesztési igényű apróságoknak nyújt sok-sok segítséget. Ebből mi is profitálunk. Noémi így rendszeresen találkozik az átlagos fejlődési ütemtől többé-kevésbé eltérő babákkal; együtt játszanak és úszás után egymás uzsonnáját közösen fogyasztják el. Neki természetes, hogy különbözőek vagyunk. S hogy ez így is maradjon, nekünk felnőtteknek nagyon-nagy a felelősségünk. Minden szinten.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=370 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.05.01. Bekapcsolom a home-office üzemmódot beépített lelkifurdancs funkcióval, dolgozni kéne, határidő sürget, meg különbenis ne érje szó a ház elejét, hogy a kismama megint lóg. Jó lenne gyerekkel lenni, állatkertbe, mozdonymúzeumba, bábszínházba menni, hamár itthon vagyok VELE. Menetfelszerelés bekészítve: sima programra enni- és innivaló elegendő. A céges nap már komolyabb előkészítést igényel. A munkamegbeszéléses napokra a csomagban már helyet kapnak a játékok, a könyvek, kifestők (tollakat és szövegkiemelőt a kolléganőktől kunyizunk, az otthoni az nem jó). Végül a jollyjoker: iphone Tinkerbell és Chuggington appz-ekkel felturbózva – mindez a munkatársak legnagyobb örömére. Cserébe az aranyköpések garantáltak. Vészhelyzetben lehet szervezni babysittert. A Megoldás: a Nagyszülők! Szerencsénk van, Mami önként és boldogan bólint, ha gyerekfelügyeletről van szó. Ez a legszerencsésebb megoldás, ami csak létezhet. Szülők nyugodtak, hogy a gyerekre a legmegbízhatóbb, legszeretőbb bébicsősz vigyáz, és akit a gyerek is imád. Mindeki elégedett, anya-apa nyugodtan dolgozhat. Férjem jó szokása szerint külföldön bonyolította a cég ügyeit, míg én itthon határidős feladataimon dolgoztam altatás után, késő éjjelig. Nagyszülők pedig brilliroznak, kihasználják az unokával töltött perceket. Ők már tudják, hogy a gyerekek gyorsabban nőnek és válnak le, mint azt a szülők hiszik. Így lesz minden nap egy életreszóló élmény: a kedvenc étel készítése az aprósággal együtt, végnélküli lovacskázás papi hátán, a kedvenc mese olvasása századszorra is. Jaj neked, ha kimarad egy betű is!Az év 365 napból áll, ennyi alkalmam van, hogy megköszönjem édesanyámnak, nagyimnak, sőt apukámnak is, hogy mindig ott voltak mellettünk, jóban-rosszban önzetlenül, aggódnak értünk és gyermeikeinkért. Ez nem sikerül mindig, nem ölelelem meg minden nap őket. Nem fejezem be beszélgetéseinket szeretlekkel, mint ahogy azt az amcsi filmeken látom. Pedig megtehetném. Holnaptól nekiállok. A többit szóban, Anyu.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=374 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2009.04.16. Nászút fázis: Beszédes elnevezés… A kezdeti időszakban szinte csak a "szépet és jót" látja az ember, az emberek kedvesek, az épületek szépek, az ételek fantasztikusak…Tárgyalási fázis: Néhány hét múlva az újdonság hatása elszáll és a mindennapi problémák éreztetik hatásukat.Beilleszkedési fázis: Fél év, egy év múlva napi rutinokat, problémamegoldó sablonokat alakít ki magának az ember és az élet visszatér a normál kerékvágásba.Amikor azt hinnék túl vannak a nehezén, a hazautazás alkalmával, jön a fordított kulturális sokk, mely alkalmával újra átéli a fenti fázisokat.A tárgyalási fázis a legkritikusabb. Ennek végeredményét illetően három csoport alakul ki:Elutasítók csoportja: Akik nem tudnak beilleszkedni, az új környezetet annyira elfogadhatatlannak találják, hogy az egyetlen kiutat a hazautazásban látják. (60%)Elfogadók/Adoptálók: Ők a "ló tulsó oldala" annyira sikerül beilleszkedniük, hogy saját identitásuk is idomul a környzethez, gyakran egy életre letelepszenek a vendégországban. (10%)Kozmopoliták: A vendégország pozitív értékeit úgy teszik magukévá, hogy közben saját személyiségük nagyban nem változik. Sem az elutazás, sem a hazatérés nem okoz gondot számukra. (30%)
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=379 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.05.11. Jómagam megszállott zenerajongóként, egy már ezerszer hallott régi kedvenccel kapcsolom ki a külvilágot, hogy kreatív közeget teremtsek, majd egy megfelelő nehézségű feladattal váltok FLOW állapotba. Ha munka-magánélet balance magteremtése a feladat, a bevált receptem a jazz (Dizzy Gillespie, Dave Brubeck, Duke Ellington, … ) és "advanced barkácsolás" :). Mindig is csodálattal töltött el, hogy egyetlen fa rönk a mester emberek keze alatt hogyan alakul letisztult használati tárggyá. (Ezen a ponton hadd hajtsak fejet az apósom előtt, aki egész életét ennek szenteli.) Az alkotás ezen fajtáját igazán nemes feladatnak tartom, főleg, ha akinek készítem nem más mint a lányom.Az előző projekt egy homokozó volt, az aktuális, egy kerti lombház-kuckó. A feladat legegyszerűbb megoldása, ha az emberfia berongyol egy "barkács-hiperbe" és megveszi készen, majd összeszereli és telepíti mint egy IKEA bútort. Ennek is meg van a maga bája, de ennél én tovább mentem. A második lehetőség, ha kiszerkeszti papíron, leszabatja ugyanitt és némi utómunkálat után helyezi végső helyére a kertben. Persze én ennél is tovább merészkedtem és egy fűrésztelepről indítottam…[Aki kíváncsi, hogy hogyan készül egy igazi "munka-magánélet homokozó" ne hagyja ki a következő sorokat. Akit csak a konklúzió érdekel ugorja át ezt a részt: … a fűrésztelepen rámutattam egy rönkre és megkértem, hogy vágjanak belőle meghatározott méretű szélezett deszkát. Hazaúton a zsákmánnyal még beugrottam csavarokért és festékért egy kis családias barkácsboltba. A műhelyben gyalulás, durva csiszolás, finom csiszolás, méretre vágás, illesztések kivágása, furatok mélyítése, élek lekerekítése. A festés: 1., 2., 3. réteg hétközben munkából hazaérve több napon át tartott…]… és összesen kb. netto két nap alatt eljutottam oda, hogy egy "lapraszerelt" homokozóval rendelkeztem. A következő hétvégén a "telepítést" már a család bevonásával végeztem. A lányommal és a feleségemmel kézlenyomatot és egyéb üzeneteket készítettünk egy időkapszulába, amit a homokozó tégla alapja alá ástam el. (Vicces lesz majd kiásni évek múlva egy kertrendezés alkalmával.) Ezután úton homokért a tüzép felé, beugrottam az egyik közeli hiperbe, ahol apró játékokat és műanyag dobozokat vettem. Hazaérve a hat darab dobozt feltöltöttem a játékokkal és egymásra mutató kincses térképeket mellékeltem hozzájuk. Miután elhelyeztem őket a gödörben, még a lányom aludt, a délután a 2! köbméter homok behordásával telt. Mire felébredt már indulhatott is a homokozó avató party, amire jó előre meghívtuk a barátokat, persze csemetéstül. Még a gyerkőcök az első "Itt áss!" feliratú zászlótól szisztematikusan feltúrták a homokozót, addig a felnőttek borozással és beszélgetéssel múlatták az időt.Szép nyári hétvége volt, jól sikerült kerti mulatsággal. A mai napig mosolyra fakaszt az érzés mikor a teraszról lenézek a kertben a homokozóra és elgondolkozom: Egy darab fa és némi homok, megfelelően tálalva, mekkorát billenthet a munka-magánélet egyensúlyán és persze az ember önbecsülésén. Egy hibát azért elkövettem: a dobozok egyikébe hirtelen ötlettől vezérelve sípokat tettem. Kedves olvasó. Ha az eddigiek alapján kedvet kaptál egy hasonló projekthez, fogadd meg tanácsom és gyermek kezébe ne adj sípot, főleg ne ötöt! :)Nálatok mi a következő projekt?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=397 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.05.28. Igen, a munkahelyi stressz… Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület adatai szerint Magyarországon minden ötödik munkavállaló szenved stressz okozta tartós betegségektől. Melyek a munkahelyi stressz fő forrásai? Közöttük jól ismertek a mennyiségi túl- vagy alulterhelés (túl sok, vagy túl kevés munka), a kedvezőtlen munkafeltételek, a munkafolyamatok túlszabályozottsága, túlórázás, több műszak, a gyakori változások, a szoros időkényszerben történő munkavégzés, a fizikai igénybevételből eredő fáradtság, a hibázás költségei, a döntéskényszer, felelősségvállalás, a munkakörnyezet fizikai jellemzői. A munkahelyi stresszkeltő megterhelések egy része az egyénnek a szervezetben betöltött szerepéhez kötődik. Gyakori jelenségek a szerepek kétértelműsége, a dolgozóval szemben támasztott ellentmondásos követelmények, a túl nagy vagy túl kevés felelősség, a karrierfejlődés visszásságai, a vezetői beosztásból adódó problémák, a „munka-alkoholizmus.” Csoport- és szervezeti szinten stresszt okoz az összetartás hiánya, a rossz munkatársi kapcsolatok, a kellemetlen szervezeti légkör, a felettes vezetési stílusa, az elégtelen ellenőrzési rendszerek, az állások és fizetések bizonytalansága stb. Egyre nagyobb megterhelést jelentenek a jövőbeni változások már ma érzékelhető hatásai, a munkaerőpiac és munkaszervezés átalakulása, az ügyfél-igényekhez való alkalmazkodási kényszer, a vezetés fokozódó eredmény-centrikussága. Ezekhez hozzájöhet még a szervezeten kívüli, de a munkavégzést befolyásoló stresszhatásokról, mint amilyenek például a családi vonatkozásúak, a személyes meggyőződésből adódóak, vagy a költözés, közlekedés nehézségeivel összefüggőek. Hogyan hat a munkahelyi stressz az emberre? A hosszú ideig fennálló, túlzott mértékű stressz rombolóan hathat lelkünkre, viselkedésünkre: depressziót, kiégést, szorongást idéz elő, romlik a teljesítmény, káros viselkedésformák jelentkeznek. Stresszállapotban a testben is változások következnek be, rövid- és hosszútávú hatások érvényesülnek. Súlyos, krónikus elváltozások jönnek létre, csökken az immunrendszer működése, megbetegedések alakulnak ki. Ne részletezzük most a lehetséges tüneteket és betegségeket. Maradjunk az indító példánál, a szívritmuszavarnál.Mit jelent a szívritmuszavar? A szív négy szívürege közül a felső kettő a két pitvar, az alsó kettő pedig a két kamra. Minden szívösszehúzódás esetén két szívverés történik, az egyik a pitvar, a másik a kamra által. Ezen ütések segítségével a szív egy perc alatt mintegy öt liter vért keringet a szervezetben. Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha az előzőekben vázolt tevékenység valamilyen módon eltér a normálistól, ami jelenthet gyorsabb vagy lassabb szívverést egyaránt. Így például feltűnő, ha a szív kalapál, össze-vissza ver. Néha viszont úgy érezzük, hogy kimarad egy-egy szívverés. Ezt azért érezzük így, mert az első szívverés túl gyenge ahhoz, hogy elegendő vért pumpáljon az erekbe, ezért a másik nagyobb erővel érkezik, és a két szívverés közt eltelt idő hosszabbnak érzékelhető – mintha kimaradna egy-egy ütés.Egyes emberek felfigyelnek rá, hogy ritmuszavaruk van. A szívdobogásérzés azonban igen nagy egyéni változatosságot mutat. Vannak, akik egyébként is érzik a szívdobogásukat, bal oldalán fekve pedig a legtöbb ember érzi ezt.A ritmuszavarok következményei lehetnek teljesen ártalmatlanok, de lehetnek akár életveszélyesek is. A kórkép súlyossága nem feltétlenül áll szoros kapcsolatban az észlelt tünetek súlyosságával. Egyes életveszélyes ritmuszavarok egyáltalán nem okoznak tüneteket, más, egyébként veszélytelen formák viszont súlyos tüneteket produkálnak. A háttérben levő szívbetegség természete és súlyossága gyakran fontosabb, mint maga a ritmuszavar.Ha a ritmuszavar károsítja a pumpafunkciót, gyengeséget, csökkent fizikai munkavégző képességet, szédülést, ájulási hajlamot és ájulást eredményezhet. Ájulás akkor fordul elő, mikor a szív olyan rossz hatékonysággal pumpál, hogy nem képes a megfelelő vérnyomást fenntartani.Ha e panaszok gyakran jelentkeznek, ez figyelmeztető jel. Sajnos azonban tünetek hiánya esetén sokáig észrevehetetlen maradhat a probléma. Gyakran az EKG vizsgálat sem mutatja ki a fenyegető veszélyt.Mi a reális veszély? Miért veszélyes a szívritmuszavar?A válasz kegyetlenül egyszerű. A szívritmuszavar hirtelen szívmegálláshoz vezethet, ami azonnali beavatkozás hiányában hirtelen szívhalált eredményez. A hirtelen szívmegállás a szívben fellépő elektromos zavar, amely megakadályozza a megfelelő szívverést. Az ennek folyamán a kamrák remegéseként megnyilvánuló jelenség kamrafibrilláció néven ismert, ez képtelenné teszi a kamrákat arra, hogy vért szállítsanak a testbe. A szív inkább remegéssel, mint normális szívveréssel reagál. Az agyba történő véráramlás olyan mértékűre csökken, hogy az áldozat másodperceken belül elveszti az eszméletét és összeesik. Ha sürgősségi kezelésre nem kerül sor, a halál általában bekövetkezik.Mindenki veszélyben lehet! A hirtelen szívmegállásnak általában nincsenek egyértelmű figyelmeztető jelei. Gyakran azokat érinti, akik átélték a hirtelen szívmegállás korábbi epizódjait, a szívrohamot vagy a keringési elégtelenséget, de lesújthat olyan emberre is, akinél nem áll fenn semmiféle szívproblémával kapcsolatos kórelőzmény.Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus tragikus halála kapcsán a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány közös sajtóközleményt adott ki. Ebben közlik azt a megdöbbentő tényt, hogy Magyarországon naponta 70 (évente 26.000) honfitársunk szenved hirtelen szívhalált. A hirtelen szívhalál bekövetkeztében ritkán van esély azonnali emelt szintű sürgősségi ellátásra (klinikai halálon értjük azt az időintervallumot, kb. 4-5 perc, amíg azonnali beavatkozással a visszafordíthatatlan agyi károsodás megállítható). A fiatalkori szívhalál minden kórtani előzmény nélkül a mai világban egyre gyakoribbá vált. A felnőttkorba érve, 30 – 40 éves kortól fő oka a koszorúér betegség. A beszűkült koszorúereken átfolyó vér fizikai vagy lelki terhelés, stressz esetén már nem biztosít megfelelő oxigénellátást a szívizomzatnak. A vérellátását nélkülöző szívizomzatból pedig halálos ritmuszavar indul ki. Ez legtöbbször kamrafibrilláció, kamraremegés. Ilyenkor a szívizomzat máskor oly csodálatos rendben működő sejtjei össze-vissza, egymástól függetlenül kezdenek működni, aminek következtében a szív pumpafunkciója elégtelenné válik, ezért keringésmegállásról van szó. Sokszor a hirtelen szívhalál a szívinfarktus első tünete, az infarktus során elzáródó koszorúérben megáll a vérkeringés, mely akár másodperceken belül kamraremegést, hirtelen szívhalált okozhat.A szívinfarktus az esetek több mint felében a sokszor már előrehaladott koszorúér-betegség első jele, a szívinfarktus pedig kezdődhet azonnali halállal is. A koszorúér-betegség tünetei ugyan sokszor enyhék vagy félrevezetőek, de a fáradékonyság, időszakos szegycsontáji fájdalmak, légszomj egyaránt utalhatnak jelenlétére. Ha a szív- és érrendszeri kockázat magas, vagy a fenti tünetek jelentkeznek, a betegség időben kideríthető. A szív- és érrendszeri kockázat elemei: magas vérnyomás, dohányzás, magas koleszterinszint, férfi nem, stress, cukorbaj, hasi típusú elhízás, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend, családi hajlam az érbetegségekre.Mi a teendő hirtelen szívmegállás esetén?Az előzőekben hivatkozott közlemény szerint négy percünk van arra, hogy a megálló keringést eredményesen újra tudjuk indítani. Ezután visszafordíthatatlan agyi károsodás alakul ki. Minimálisak a 10 perc után megkezdett újraélesztés esélyei. Haladéktalanul végre kell hajtani tehát azokat a műveleteket, amelyeket túlélési láncnak neveznek.1991-ben az Amerikai Szív Társaság (AHA) közzétette állásfoglalását a következő címmel: „A hirtelen szívmegállás túlélésének fejlesztése: a túlélési lánc koncepció.” Az AHA által meghatározott Túlélési Lánc azokat a kritikus műveleteket ábrázolja, amelyeket megkövetel az életet fenyegető vészhelyzetek – beleértve a szívroham, szívmegállás, stroke, légúti elzáródás – kezelése.A túlélési lánc elemei a segélyhívás, az alapszintű újraélesztés, a korai defibrillálás és a mielőbbi szakellátás. Az újraélesztés részei a légutak szabaddá tétele, mellkas-kompressziók és befúvásos lélegeztetés. Laikus által végzett újraélesztés esetén a mellkasi kompresszió önmagában, lélegeztetés nélkül is segíthet. Fontos tudni, hogy a fent említett kamraremegést csak arra alkalmas elektromos áramütéssel, defibrillációval tudjuk megszüntetni. Az újraélesztést a mentők megérkezéséig, vagy az egyre több nagy forgalmú helyszínen telepített automata külső defibrillátor (AED) alkalmazásáig kell folytatni. Így a hirtelen szívhalál eredményesen kezelhető, a beteg akár évtizedeket élhet ezt követően.A fenti problémák sürgető követelményeket támasztanak az újraélesztés és defibrillálás oktatása területén. Az Európai Parlament már javasolta a nagyobb közterületek, mint például vasút- és metróállomások, repülőterek és stadionok felszerelését életmentő automata defibrillátorokkal. A fejlett országokban az újraélesztés oktatása a tananyag része. Nem állhat mindenki mellett egy orvos, legtöbbet a hirtelen szívhalál esetén a legközelebbi képzett laikus segíthet azzal, hogy értesíti a mentőket, végzi az újraélesztést és alkalmazza az újraélesztő készüléket (AED-t), ha a közelben az megtalálható.Hol kívánatos és indokolt ilyen életmentő készülék kihelyezése? Nem csak ott, ahol sok ember megfordul. Bárhol, ahol a mentő megérkezése öt percen túl várható. Ahol a rizikófaktorok, stresszhatások fokozottan érvényesülnek. Bármely munkahelyen.Napjainkban az egészségtudatos magatartást tanúsító vállalatok és intézmények egyre inkább felismerik a munkahelyi stressz káros hatásainak súlyát és megteszik a szükséges lépéseket a megoldás érdekében.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=413 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.06.20. Ádámka, a maga 5 évével, kék szemével és szőke hajával Noémi lányom számára a FÉRFI. Ez már az első alkalommal kiderült, amikor Ádámka megjelent a váróban és olvasni kezdte a kartoték szekrényén lévő betűket és számokat. Lányom, aki addig az ölemben pihegett, hirtelen felpattant. Végre valaki, aki szintén ismeri a számokat és betűket! És még jó pasi is. Több se kellett, a kisasszony a következő pillanatban már Ádámka anyukája mellett ült és falatozott a kisfiú uzsonnájából. A kontrollon a helyzet csak fokozódott: régi ismerősökként üdvözölték egymást, bújócskáztak, számoltak, rohangáltak és falatoztak. Amikor egy újabb kisgyerek szeretett volna csatlakozni a kis kompániához, egyszerűen elzavarták. Ott és akkor csak a jelen, és annak önfeledt játéka volt. Ádámka nem egyedi jelenség, bölcsiben ott van Bene, Andris, Dudi és Ambrus. A játszótéren, Balázs, András és számon tartani is képtelenség. Ami állandó, az a jelen, a MOST megélése, az önfeledt játék, szórakozás, s ehhez mindig akad megfelelő játszótárs.Gyakorló buddhistaként ekkor jött a felismerés: gyermekem az állandó mostban van. Minden percet megél, átél. Az érzelmek és gondolatok csak jönnek-mennek, nincsen bűntudat a múlt és nincsen aggodalom a jövő miatt. Ez a boldog, önfeledt gyermekkor talán eltart az iskoláig. Onnantól jön az állandó jövő miatti stressz: holnap dolgozat, felelés, jövő héten fellépés, egy hónap múlva verseny – készülni, készülni a holnapra, a jövőre. A ma, a most élménye eltűnik, s majd egész felnőtt korunkban azon leszünk, hogy ezt a MOST-at újból megéljük - és nemcsak a kishalál pillanatában. Vágyunk rá, hogy végre belefeledkezhessünk a jelenben, a pillanatnyi élménybe, hogy az beszippantson bennünket, feledtetve a múltat és jövőt.Egy ilyen pillanatról írt Nagy-Hegyi Richárd blogbejegyzésében, mely arra inspirált, hogy megkérdezzem kreatívunkat. Jó pár hónapja álltunk neki egy közös, kreatív projektnek, de valahogy nem is haladtunk és nem is kaptuk tőle azt a színvonalú munkát, amit már megszoktunk. Szünetet rendeltem el. Majd 2 hónap elteltével újra megkerestem egy nagyon precíz kreatív brieffel: gondoljuk újra a projektet. Két hét múlva egy csodát kaptunk tőle. Fókuszcsoport a kreatív brief kulcsszavait mondta vissza. Döbbenten néztük a vezetői értekezleten előadott prezentációját. Mindenkinek leesett, hogy itt valami új történt, valami más kezdődik. Amit látunk, az nemcsak szép, harmonikus, hanem több: egy életérzés, amivel minden munkatársunk azonosulni tud.Mivel egy kerületben lakunk az egyik tárgyalás után hazavittem, s közben kérdeztem, hogyan született meg ez a képi világ. Elmondta, hogy mindig talál a corporate brandbook-ban egy olyan formát, amibe belekapaszkodhat. Ezután órák hosszat játszik a formával. Ha megakad vagy elfárad, szünetet tart, majd ha kedve tartja folytatja. A kreatív folyamat része az izgalmi szint emelkedése. Ahogy egyre izgatottabb, úgy lép egyre magasabb, alkotó rezgésszintre és ennek arányában formálódik, fejlődik a koncepció, míg azt mondja: kész, ez az! Ez a FLOW. Az önfeledt pillanat, a MOST, amikor az alkotó és alkotás egy és ugyanaz. Ami kint, az bent.Teremtés történik.Tovább játszottam a gondolattal, hogyan lehet megélni a MOST-ot és kizárni a múlt és jövő eseményeivel kapcsolatos érzelmeket. Láma Ole Nydahl azt mondja, engedd a tolvajt az üres házba. Na jó, de hogyan? Hogyan tudok eltávolodni a számomra kellemetlen helyzetektől, emlékektől, a jövőn való rágódástól? Hogyan lehet MOST-ban élni? Véletlenek nincsenek, kezembe került Dr. David R. Hawkins Erő kontra erő c. könyve. Kulcs a tudatosság: arra figyelni, arra fókuszálni, ahol és amiben vagy. Ráhangolódni a cselekvésre, a látott-hallott, olvasott élményre, melyet a megnyílás és az energiaszint növekedése követ. Eltűnik ekkor az ego, s előjön a valódi, felszabadult, önfeledt és korlátok nélküli én. Nincsenek kérdések, nincsenek kérdőjelek és nincs szükség külső megerősítésre egoprotézisre. Ekkor eltűnik a dualitás, nincsen jó vagy rossz és nincsenek miértek. Minden van, és úgy van, ahogy annak lennie kell. A másik olyan, amilyen; és te már nem akarod az elképzelésednek megfelelőre színezni. Mindezt a gyerek ösztönösen tudja. Az evés az evés, a játék az játék, a tánc az tánc. Ő nem ítél, hanem elfogad olyannak, amilyen vagy és feltétel nélkül szeret. Nem követeli, hogy változz meg, legyél, szebb, jobb, okosabb. Neki úgy vagy jó, ahogy vagy. Csak vele légy, amikor kéri. Úszik az árral és boldog.Akkor most kinek is kell tanulnia?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=481 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.07.22. Mi a különbség a meditáció és a relaxálás között?Egyik szembetűnő különbség például a testtartás vagy meglepő módon a mozgás, ugyanis vannak aktív, mozgásos meditációk is. A legfontosabb különbség a szem elől rejtett. Míg a relaxáció fő célja az elme és a test lecsendesítése, lenyugtatása, ezzel energiák felszabadítása, addig a meditációnál egy trükk történik. Lefoglaljuk az elmét és ezzel szabadjára engedjük a tiszta tudatot.Sokan a buddhizmust valamiféle politeizmusnak gondolják, látva a sokféle női és férfi buddhákat, kedveseket és félelmeteseket, egyedülieket vagy párukkal ölelkezőeket (képen Gyémánt Tudat és partnernője szerepel) egyaránt. Ezek a formák azonban nem istenek, hanem a tudat különféle megjelenési formái. Az elmének készülnek, s arra valók, hogy meditáció közben azt lefoglalja: „Itt van ez a csinos csaj, vagy ez az atletikus pasi! Nézd meg jól! Hogy néz ki? Milyen ruha van rajta? Miket tart a kezében?” S az elme mazsolázgat. Közben mondjuk a mantrát, morzsoljuk az „olvasó” gyöngyeit, vagy egy tornagyakorlathoz inkább hasonló borulást végzünk. Test, beszéd és elme szinten le vagyunk (az elménk, az egónk ) foglalva. S ekkor végre szabad a tudat.Nincsen idő, minden élmény, érzelem, gondolat felolvad, eltűnik. Nem rágódunk a múlton – minek, hisz megváltoztatni már nem tudjuk, bűntudattal lenni végette felesleges. Egy dolgot tehetünk a múlttal: tanulni, okulni belőle.Nincsen jövő. Miért is lenne? Nem a jövőben élünk, hanem MOST. Minek aggódjunk a jövő miatt, hiszen még nincs itt.Mi fog történni? Bármi, aminek a magvát MOST ülteted el. A jövőd attól függ, milyen vagy most. Nyitott, kezdeményező, bátorító, bizakodó? Ha igen, akkor céljaidra fókuszálva azok fognak megvalósulni. Sértett, haragos, lemondó, közömbös-közönyös? Akkor bizony nem a céljaidra fókuszálsz, s nem is itt vagy, hanem még a múltadban dagonyázol.Ez a meditáció célja, hogy a tiszta tudatot minél gyakrabban engedjük ki az elme, az egó mögül, s ne csak meditáció során, hanem a mindennapokban is. Ez hosszú távon egy erőteljes személyiségfejlődést eredményez.A rossz hír, hogy bizony nehéz. Nehéz megtartani ezt a fajta tudatosságot, főként egy feszült, pörgős munkahelyi pillanatban. Nehéz megőrizni a stabilitást, amikor mindenki pörög, s benne van egy pozitívnak nem minden esetben nevezhető érzelmi spirálban. Nehéz elfogulatlannak maradni, s az eseményeket kivülről, filmként szemlélni.De nem lehetetlen.A következő posztomban erről írok. Hogyan lehet a tudatosságot megtartani valamint, buddhista alapgyakorlatok nélkül is MOST-ban élni.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=497 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.08.04. Amikor megkérdezték őket, hogyan is alakult ez ki, akkor az egyik válasz az volt, hogy minden döntés kérdése. ÉN döntöttem, hogy halat fogok árulni. ÉN döntök nap, mint nap, hogy most jól vagy rosszul kívánom magam érezni. Ekkor jön a fókusz.Ha alapvetően jól szeretném tölteni az (munka)időmet, akkor ez az érzés, cél fogja meghatározni a napomat. Ha rossz napot szeretnénk, akkor bizony minden egyes pillanatban azt fogom lesni, hogy hol van valami „disznóság”, ami elveszi a kedvemet, vagy éppen kibe köthetek be. Mindkét út és annak eredménye garantált. Viszont nem mindegyik jár együtt az aktív jelenléttel.A halpiacos srácok példája jól mutatja a pozitív célkitűzéshez kapcsolt jelenlétet. Tudatosítom mit szeretnék, és mindig arra irányítom a figyelmemet, amit csinálok.A negatív elvárásoknál is megvan az erős fókusz, mégsem beszélhetünk jelenlétről.Miért?Ahhoz, hogy igazán pocsékul érezhessük magunkat a múltban, annak vélt sérelmeiben kell dagonyázni. Ilyenkor jön a harag, a düh, ami a lehető legnagyobb luxus. Megjelenik az önsajnálat, mások okolása, bűnbakkeresések, a mi lett volna-elképzelések: „- Ha ezt a Galuska-Galagonya-Galambom megérhette volna!” – De nem érte meg!”Rossz érzések másik tipikus megjelenési területe a jövő. Jól rácsavarodunk egy problémára, beleéljük magunkat az esetleges –minél szörnyebb-, végkifejletekbe, és szinte élvezzük, hogy szenvedünk. Tehát, amikor a múltban vagy a jövőben tobzódunk, akkor nem biztos, hogy jajdejól érezzük magunkat. Megfordítva, akkor érezzük igazán jól magunkat, amikor az ITT és MOST-ban vagyunk. Amikor átéljük a pillanatot, csak az létezik: a tiszta történések, „ahogy a dolgok vannak”, s nincsenek érzelmek, képzetek, koncepciók.Munka? Magánélet? Egyensúly? Itt? És pont most? Lehetőleg mind együtt? Állandóan potyognak az emailek, csöng a telefon, kollégák jönnek adhoc igényeikkel és még a főnök is jól leteremt, hogy miért nem haladok tempósabban. Otthon a gyerek csak magának követel, és apukának is kéne egy kis simogatás.Általános nehézség, hogy a meditációban megtapasztalt csendet, tiszta tudatot hogyan lehet átvinni a mindennapok pillanataiba. Meditációt követően ugyanis hamar visszatérhet a hétköznapok rossz érzése: fusztráció, elkeseredettség, harag, közöny. Azaz, újra kizökkenünk a jelenből. Ilyenkor legjobb módszer, hogy távolságot tartsunk, és úgy nézzük érzelmeinket, mintha a moziban egy filmet néznénk. Lássuk csak mi van most!Most éppen ideges vagyok. Izgulok, mert attól tartok, hogy nem fogom befejezni HOLNAP (!) időre a munkámat. Villámcsapásként ér a felismerés: még el sem kezdődött a holnap, de már koncepciókat gyártok, szinte ráállítom magam, hogy nem fog sikerülni. Huhhh, ez gáz. Mi kellene ahhoz, hogy megnyugodjak? Tudni, hogy végezni fogok, meg tudom csinálni. Mi kell ahhoz, hogy megcsináljam? Készítsünk egy gyors listát. Hé, hát minden feltétel adott! Amikor eljön a feladat elvégzésének ideje, átveszem, hogy mit szeretnék csinálni, hova szeretnék eljutni. Ezzel az alig egy perces koncentrációval máris a jelenbe viszem és ott is tartom a gondolataimat. Nemcsak, hogy elkészülök, de még élvezem is az alkotás folyamatát.S mi volt a kezdő lépés? Az, hogy empatikusan közelítettem saját magamhoz. Odafigyeltem magamra, az érzéseimre. Felismertem zavaró érzelmeimet, szükségleteimet, majd bíztam, s megtapasztaltam saját énem lehetőségeit. S a végén elégedettség töltött el, hogy sikerült, megcsináltam!OK, de mi van, ha van valami a múltban, amin nem tudok átlépni és folyton visszarángat? – Folyt. köv.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=525 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.08.29. Jelentem van. Nyaralás alatt az új, megszokottól akár többszáz kilométerrel távolabb lévőközeg minden megnyilvánulási formája csábítólag hat: rá kell figyelni, rá kell csodálkozni. Ilyenkor teljes elménkbe, lényünkbe szívjuk a természeti vagy épített környezet minden apró elemét, csodáját. Mivel megnyílunk ezen jelenségek felé, így egy magasabb rezgésszintre lépve minden pillanatot jelenként, élő MOST-ként tapasztaljuk meg. S mint korábban írtam, a MOST-ban nincsenek zavaró érzelmek. Az elme nem „agyal”, nem gondolkodik, nem gyárt elméleteket: meg van etetve. Közben a tudatos én csendben mosolyog, végre önmaga lehet. Egy ilyen alaphangulatban, azaz egy emelkedett rezgésszintű állapotban sokkal nyitottabbak vagyunk partnerünk felé is. Társasága újra érdekes, állandó mosolygás és jókedv leng körül bennünket. Este jobban esik az összebújás, reggel az ébredés. Könnyebb beszélgetni komolyabb dolgokról, az esti naplemente, s egy pohár finom bor, a tenger halk zúgása vagy a kabócák ciripelése szinte giccsesen ideális háttér a megnyíláshoz, önmagunk és mások megismeréséhez. Szerelem-szeretet. Ez az az érzés, amitől olyan sok mindent várunk. Azt hisszük, hogy akkor jó, ha minél intenzívebb, adott esetben fáj is: fizikálisan a kedves hiánya, vagy a szavak metsző pengéje. Azt véljük, hogy csak akkor vagyunk teljesek, ha a másik is ott szuszog mellettünk. Félemberek vagyunk, ha nincsen párunk. Ha meg van, akkor ez sem jó benne, az sem jó, s királyfiból/lányból idővel rút varangy lesz. Valóban egy érzésről van szó? Valóban csak akkor igazi, ha sajog, fáj és intenzív? Valóban minden királyi lényből béka lesz? NEM. Az én olvasatomban a szeretet nem érzelem, hanem egy élethez való általános hozzáállás. Arról szól, hogy elfogadom a másikat olyannak, amilyen. Elfogadom azt, hogy van saját akarata és nem azt teszi, amit ÉN szeretnék. Ugyanis itt a góc: azért szenvedünk mert a másik nem úgy cselekszik, ahogy azt mi elvárjuk. Nem a valóságtól szenvedünk, hanem azért, mert a valóságról alkotott elképzelésünk teljesen más, mint maga a valóság. Mit tehetek? Felismerem párom viselkedésében saját magamat. Csak azokat – az általam jónak vagy rossznak vélt-, tulajdonságait tudom meglátni, amely bennem is megvan. Igen, a társ az aki a legnagyobb segítséget nyújtja az életünk, látásmódunk fejlesztéséhez. Felismerem, hogy nem azért tesz számomra fájdalmas dolgokat, mert bántani akar, hanem azért, hogy ezzel segítse a gyógyulásomat. Amennyiben alkalmazom „dinamikus igazság” módszerét is, azaz tudatosan és szándékosan minimum két hétig egy olyan tulajdonságára koncentrálok, amit leginkább szeretnék benne (és magamban) megtapasztalni, akkor előbb-utóbb pl. a skandináv típus is megcsillantja latin lényét (Buzz Lightyearhez hasonlóan). Természetesen mindezek ellenére vannak olyan helyzetek, hogy a legnagyobb elfogadás és megértés ellenére sem megy együtt. Általában mindenütt, de leginkább a hálószobában. A különféle női és férfimagazinoknak és műsoroknak köszönhetően elég széleskörű elvárás- és elképzelés halmazzal rendelkezünk, hogy milyen az ideális szeretkezés. Egy pompás csipkeszett vagy ötletes jelmez feldobja kapcsolatunkat, hiszen végre elbújhatunk valaki más mögé és eljátszhatjuk a tökéletes szeretőt. Ezzel egyre jobban eltávolodunk nemcsak partnerünktől, de saját magunktól is. Hiába a pornósztárokat is megszégyenítő jelenet, belül üresség marad még a sokadik alkalom után. Mégis, mi a baj? Miért nem jó az, aminek nagyon jónak kéne lenni? Azért, mert nem az események közepében vagy. Azt nézed mit kellene csinálnod ágyban és azon kívül. Elméd bizonyítani akar, s örömet követel. A szeretet viszont akkor érzi igazán jól magát, ha szabadon adhat és elfogadhat. Legegyszerűbb, ugyanakkor mégis legnehezebb gyakorlat, hogy tíz percig öleljük partnerünket. Tíz perc elsőre kevésnek tűnhet, de amikor már a második percnél mocorgunk, már soknak tartjuk. Tíz perc magunkra és a másikra. Hallgasd partnered szívdobbanását, végy vele egy ritmusban levegőt, erre koncentrálj, ekkor eltűnik a főnök mélje, vagy a sárga csekk… hallgass és légy jelen. Ölelj, érezd a közöttetek kialakuló forró és áramló energiamezőt. Lehet, hogy meglepő jelenségeket veszel észre, lehet hogy elementáris erővel tör rád egy érzés. Eltűnik a tér is az idő, csend és béke színre, ami szavakkal nem írható le. Partnereddel viszont tudod, hogy most mélyen megosztották egymással lényeteket, s ez a speciális valami egy új lehetőség kezdete. A közös nyaralás ezért is közkedvelt és hatékony eszköze a párterápiának. Az egy másik kérdés, hogyan tudjuk az emelkedett rezgészintet a hazautazás után is fenntartani. Ebben segít egy nagyszerű, ősi hawaii technika, melyről a következő bejegyzésemben írok. PS: A feltöltött kép egy buddhista thangka, mely ábrázolás egyszerre jeleníti meg a férfiúi aktivitást és női bölcsességet, ezzel jelképezve a tudat egységét és teljességét.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=537 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.09.03. A lányomról kiderült, hogy igazi kis szittya :) A lovarda bejáratánál gyakorlatilag kibökte és le nem vette a szemét Babáról, akivel rögtön nagy barátok lettek és azóta nem is hajlandó másik lóra ülni, ha ő ott van. Látni őt sétálni azzal a hatalmas állattal, ahogy elfekszik rajta a torna alatt, simogatja, nagyon kedves emlék. Teljesen megnyugodott, szinte eggyé vált a lóval. Ilyenkor nem válaszol semmilyen kérdésre, csak lovagol. Átadja magát az érzésnek. Irigylem ezért kicsit, de persze nagyon örülök, hogy ilyen élményt tudok neki adni. Bánom, hogy városi gyerekként nekem ez kimaradt.Másik hasonló előítéletemet is rajta keresztül sikerül átértékelnem. Nem tartottam túl sokra a balett táncot. Elismertem hogy nehéz munka lehet, de nem igazán értettem. Aztán persze elvittük a leányzót táncolni… Látni azt, hogy egészen kis korban mit adhat ez egy csemetének, hihetetlen felismerés volt számomra. Az, hogy a napi mozgás szükségletét nagyban kitölti egy-egy ilyen alkalom, hogy milyen játékosan lehet egészen apró gyerekeket összetett mozgásra késztetni, ugyanakkor fegyelemre nevelni és meg is dolgoztatni és hogy mennyi mindent hoz haza ezután magával. Gondolok itt főleg arra, hogy érezhetően felgyorsult a mozgás koordinációjának fejlődése, új barátokra és új hobbira tette szert. Szóval rá kellett jönnöm, hogy a balett az egyik legkeményebb és legösszetettebb fizikai elfoglaltság, amit játszva művelni lehet.Mitől is munka-magánélet poszt ez a mai? Azzal, hogy lovagolni kezdtünk, kiegyensúlyozottabb lett a lányom, ezzel együtt a feleségem is. Azzal, hogy balettozni kezdtünk, kevesebb energia marad estére és a mindennapokban is egyszerűbb az élet. Ami részemről hasznos hozadéka, hogy az idő velük, tartalmasabban, kiegyensúlyozottabban telik.(Ha valaki kedvet kapott a fentiekhez, szívesen ajánlok egy bevált alternatívát lovaglásra. Puritán körülmények között, bár de kedves, hozzáértő kísérőkkel Rákosliget határában. Illetve balett oktatásra gyermekek vagy felnőttek részére egyaránt javaslom ezt a helyet, ahol szakképzett diplomás balettmester-gyermek pedagógus foglalkozik a táncolni vágyókkal.)Kíváncsi vagyok, nektek mi vált be a mindennapokban?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=547 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.09.09. Régebben már velem is előfordult, hogy éreztem igen kellemetlen heves szívdobogással, nehézlégzéssel járó rosszullétet. Ijesztő volt és úgy gondoltam, hogy szükséges orvosi konzultáció, hogy tisztázódjon a rosszullétem oka. Mint utólag a szakorvosi vizsgálatok során kiderült, nem állt szervi probléma a háttérben és semmiféle gyógyszeres kezelést nem javasoltak. Akkor mi ez, mit tegyek, hogyan éljek, hogy ne forduljon elő, mert ez az érzés nagyon félelmetes? ,,Ez pszichés rosszullét. Életmód változtatás szükséges.” – a válasz tömör, érthető volt, mely rengeteg újabb kérdést hozott elő bennem. A negatív leletek megléte megnyugtató volt számomra, de az akkoriban átélt panaszaim, melyek gyakran előjöttek a mindennapi élet folyamán, arra ösztönöztek, hogy mélyrehatóbban foglalkozzak ezzel a témával. Kíváncsi lennék arra, hogy ki volt már hasonló helyzetben, akár orvoshoz fordult a probléma miatt, vagy pusztán csak utána olvasott az esetleges okoknak? Szeretném, ha megosztanátok átélt tapasztalataitokat.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=557 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.09.15. "Ideas worth to spread" azaz kicsit suta fordításban terjeszteni való ötletek címmel indították útjára 1984-ben a TED (Technology Entertainment and Design) kezdeményezést, mely pontosan ezt tűzte zászlajára. Az idő előrehaladtával és a technika fejlődésével lehetővé vált, hogy ezeket az előadásokat élőben is elérhetővé tegyék az interneten, így egyre nagyobb nézőközönség kísérheti figyelemmel a rendezvényeket.A kezdeményezés hátterében egy non-profit csoportosulás áll, melynek jelmondata valahogy így kezdődik: "Szenvedélyesen hiszünk abban, hogy az ötletek képesek megváltoztatni hozzáállásokat, életeket és végezetül az egész világot. Egy olyan elszámolóházat építünk, mely szabadon elérhető tudást és inspirációt közvetít a világ legelismertebb gondolkodóitól, valamint egy kíváncsi emberek alkotta közösséget akik kapcsolatot létesíthetnek az ötletekkel és egymással."Szép gondolat. Nagyban hasonlít ahhoz, amit a HR Cafe tűzött zászlajára. Ezért is örültem annak, hogy végre Magyarországon is elérhetővé vált a TED eszme. Ugyanis TEDx néven utat nyitottak individuális (értsd: TED szellemben de nem a TED által rendezett lokális) rendezvények életre hívására. TEDxDanubia néven immáron második alkalommal rendezik meg Magyarországon ezt az eseményt.Az elgondolás, az eszme és az előadók is foglalkoztatnak, emellett érdekel hogyan is készítik a TED-et Magyar módra? Hogyan dolgozzák fel azokat a témákat mint: - Miként lehet az üzlet egyszerre hatékony, profitábilis és jó… Egyáltalán mit jelent az, hogy jó a 21. század kontextusában? Fontos-e ez a kérdés, s ha igen, hogyan nyúljunk hozzá?- Hogyan működnek a bizalommal és az együttműködéssel kapcsolatos attitűdjeink, normáink, mintáink, társadalmi intézményeink, s az ezzel kapcsolatos megértést, kreativitást és innovációt helyezik a középpontba. - Mit jelent a „zöld”… Mit jelenthet, túl a környezetvédelmen, túl a megóváson? Mit jelenthet akkor, ha összefüggő rendszerekben, ökoszisztémákban gondolkodunk? Milyen lehetőségeket tartogat, ha egy modern, magasabb életminőséget jelentő, előre mutató életfelfogásban és életstílusban gondolkodunk?Szóval mi ott leszünk és körülnézünk. Te is jönnél? Van egy jó és egy rossz hírem:A rossz: lejárt a regisztrációs határidő.A jó: elintéztük, hogy a HR Cafe olvasói (és csak a HR Cafe olvasói!) szombatig még regisztrálhassanak, ennek azonosítása érdekében fontos, hogy a "Honnan hallottál a TEDxDanubiáról" rovatba írd be, "HR Cafe".Ott találkozunk? (!)
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=575 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.09.23.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=585 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.09.30. Simon Cohen előadásával kezdődött az est, aki ifjú titánként magasra tette a lécet, előadásmódjával és lendületével rögtön megalapozta a hangulatot. Hogy mi is az az etikus média és miért lett ő nagyon hamar a PR egyik meghatározó szereplője világviszonylatban, megtudhatjátok a vele készült riportból (angol).Ha már etikusságról beszélünk. El tudjátok képzelni, hogy a bankotok évente megmondja mennyit keresett rajtatok, vagy hogy pontosan látjátok, hogy a betéteiteket mely vállalkozásba fektették és éppen hogyan teljesítenek, sőt ha tetszik ami készül a pénzedből, lemondhatsz a betéti kamatokról, hogy a vállalkozásnak csökkenjenek a hitelkamatai? Ráadásul mindezt transzparens módon. Többek közt ezt kínálja az első Magyar Közösségi Bank. Egyik alapítójával, Lang Andrással beszélgettünk.Innováció és társadalmi felelősségvállalás? Benkő Gabriellával beszélgettünk az Ashoka nemzetközi civil szervezet magyarországi élharcosával.Hol találkozik a zene és a természet? Hogyan transzformálható ebbe a FLOW? Összegyúrható-e Harcsa Veronika három zenekara egy formációba? Ki inspirálja őt? Többek közt erről faggattuk a művésznőt.Gondolkodtatok már azon, hogy a tengerben úszó makréla raj egyedei honnan tudják, hogy merre kell menniük, egyáltalán, hogyan hangolják össze mozgásukat? Egy seregély raj, hogyan koordinálja magát? Egy délről hazafelé tartó madár rajban ki követ kit? Az ELTE és az MTA biológiai és fizikai kutató tanszékének közös kutatását vezető Dr. Vicsek Tamás többek között ilyen jelenségek miértjeit kutatja. Az állatvilág megértése ugyanis olyan mindennapi problémák megoldásához visz közelebb, mint például a tőzsdei portfóliók alakulása, vállalatok működése hátterében meghúzódó informális hálózatok működése vagy a éppen dugók kialakulása. Dr. Vicsek utoljára a Deltában adott interjút, még Kudlik Júlia idején ezért nagyra értékeljük, hogy megtisztelt minket az idejével, ezúton is köszönet érte.Az idő rövidsége miatt most őket tudtunk megszólaltatni, de hamarosan további előadókat csábítunk a forrószékbe, többek közt Mányai Csabát a rendezvény főszervezőjét is. Te kitől kérdeznél szívesen az előadók közül még?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=613 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.10.08. A defibrillátorokról Az egyes életveszélyes szívritmuszavarok egyetlen hatásos kezelése az úgynevezett defibrillációval, vagy más néven elektromos energia szíven keresztüli átvezetésével történik. Történetét tekintve már az 1700-as évek vége felé különböző értekezések születtek a témában, de főként misztikus szemlélettel, mely szerint az ,,elektromosság halottakat képes feltámasztani”. Az elektroterápia az 1850-es évek után szolgált ténylegesen valódi kutatók témájául. Állatkísérleteket folytattak, melyben az elektromos áram és a kamrafibrilláció közti ,,kölcsönhatásokat” figyelték meg. Az 1880-as években John MacWilliam, skót orvos megállapította, hogy elektromos és kémiai ingerekkel is kiváltható a szív kamraizomzatának fibrilláló állapota, valamint a fibrillációban elektromos energia hatására visszaállhat a normális szívritmus. 1936-ban egy nagyon fontos megfigyelés született, mely hozzájárult a magas szintű újraélesztés fejlődéséhez. Carl Wiggers élettankutató javasolta, hogy kombinálják a mellkasi kompressziókat és az elektromos kezelést. Javaslatának alapjául szolgált megfigyelése, mely szerint a manuális szív-kompresszió javítja a defibrillálás esélyeit. Bár ezt még gyakorlati szinten csak jóval később alkalmazták, de elismerhetően forradalmi megfigyelésnek bizonyult az újraélesztés tudományában. Az 1930-as évek végén Carl Beck szívsebész megépítette az első defibrillátort, amit a műtőjében szerelt fel. 1947-ben sikeres, protokollra épülő beavatkozás után megszületett a ,,klinikai defibrilláció” fogalma, mely Beck nevéhez fűződik.Felhasznált irodalom1. Dr. Rudas László: A defibrilláció története. Újraélesztés – Resustitatio Hungarica 2007/2. V. évfolyam 2: 43-44. A rohamos ütemű technikai fejlődésnek köszönhetően, az orvostudományban is különféle módszereket fejlesztettek ki mind az újraélesztés, mind a defibrillálás tekintetében. Defibrillátor készülékek a mai klasszikus értelemben véve kétfélék lehetnek. Megkülönböztetünk manuális és automata (AED) defibrillátorokat, melyek külső defibrillátorként szolgálnak. Az orvostudományban használnak továbbá belső úgynevezett Intracardialis Defibrillátor (ICD), ami a mellkas bőre alá beépített defibrillátorként üzemel. Laikus szinten, feltehetően számos kérdés övezi a témát.Mi a különbség tehát?Bizonyára látott már mindenki defibrillálást, melyet a Vészhelyzet c. vagy egyéb közkedvelt ,,életmentős” sorozatban alkalmaztak. A szakemberek által használatos manuális defibrillátorokat az automatától megkülönbözteti a kompetenciaszintű felhasználása. Az erre szakosodott szakemberek (orvosok, mentőtisztek, egyéb sürgősségi betegellátó személyzet) kézi vezérléssel képesek működtetni azt. A leadandó sokk energiája beállítható, látható EKG görbe kijelzése mellett végezhető az újraélesztés. Ezek a készülékek természetesen (típustól függően) egyéb funkcióval is rendelkeznek. Az Országos Mentőszolgálat eset-, valamint rohamautóin használt többfunkciós készülékek a manuális defibrilláció mellett alkalmasak folyamatos monitorozásra, automata vérnyomás-, hő-, oxigén saturáció- (vér oxigéntelítettség) mérésére, valamint nyomtatható EKG diagnosztikára is.Ezzel szemben az AED – (automata vagy félautomata) defibrillátor használatának nincs ,,szakértőségi” igénye. Szakvégzettség nélkül, megfelelő képzés után bárki használhatja. A készülék - típustól függően – különböző mértékben támogatja az újraélesztőt: hangutasításokkal, grafikus ábrákkal, az újraélesztés minőségének visszajelzésével. Előre kalibrált energiaszinteket használ a sokk leadásakor. Automata készülék esetén figyelmeztetés után sokkot ad le, félautomata készülék esetén javaslatot tesz a sokk gombnyomással történő leadására.Mindent összevetve, a defibrilláció elve minden esetben azonos. Életveszélyes szívritmuszavar kialakulásakor, felismerve azt, elektromos energiát közöl a szívizom sejtjein keresztül, amely képes megszüntetni a fennálló kaotikus szívritmust, normalizálva ezzel az összeomlott keringést. Tény, hogy a technikai fejlődés elérhetővé tette az életmentéshez nagy százalékban nélkülözhetetlen AED (automata külső defibrillátor) elterjedését, vagyis közfelhasználhatóságát. Napjainkban minél több intézményben helyezik ki ezen készülékeket, annál inkább nő az esély arra, hogy a hirtelen szívhalál tragikus kimenetele elkerülhetővé váljon.Van valakinek tapasztalata ebben a témában? Használ már valaki ilyen gépet? Esetleg ismertek olyat aki ennek köszönheti az életét? Várom az élményeiteket!
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=615 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.10.19. Az egyszerűbb döntés a szakképzési hozzájárulás volt, ugyanis a cégnél mindenki jól beszél angolul, de szeretném ha egyrészt erről kézzelfogható papírral is rendelkeznénk másrészt, ne csak jól, hanem választékosan és profin beszéljék a nyelvet. A logikus döntés így a felsőfokú szakmai "C" nyelvvizsga volt mint célkitűzés azoknak a kollégáknak akinek még hibázott ez a plecsni. A választásom egy patinás cégre esett. Mivel ez itt nem a reklám helye, annyiban emlékeznék meg róluk, hogy bármikor szívesen ajánlanám őket, bármelyik barátomnak, vérprofi munkát végeztek.Nekem ez volt az egyik legjobb befektetésem ebben a témában. Nektek mi?Ami az innovációs járulékot illeti, véleményem szerint a legjobb döntés amit vezető hozhat ha hálózatkutatásba fekteti. Cikkeztünk már róla korábban Vicsek András tolmácsolásában, de más olvasni és más látni. A lehetséges 20 dimenzióból egy alap kutatás 7-et tartalmaz. Ennek segítségével olyan tipikus problémák megoldásához jutunk közelebb, mint pl: hatékonyságnövelés, kulcsemberek beazonosítása, fluktuáció csökkentése, tudásmenedzsment, motiváció, innováció... Egy óra időráfordítással, egy héten belül!Mivel ezek a módszerről sokat nem mondanak el, megkértem Andrást, hogy amellett, hogy esettanulmányokkal támogatjuk meg közösen a témát, beszéljen is róla a forrószékben. Hogy addig is fogalmatok legyen arról mit is tud ez az eszköz hadd hozzak egy analógiát.Olyan ez mint az orvos számára az MRI. Pontosan megmutatja a "gócpontokat", azaz a beavatkozás helyét. Emiatt a módszer, gyors, pontos, hatékony, ezáltal az ebből kapott diagnózisra épülő akcióterv is eredményesebb.Nehéz objektív szemnek lenni, ha megcsapott a szele. A következő bejegyzésemben összeállítok egy esettanulmány csokrot, András iránymutatása alapján, hátha titeket is elgondolkodtat. Ha elolvastátok, mondjátok el nekem: Szerintetek mire lehet okosabban költeni innovációs járulékot?Update: Néhány kép a konferenciáról, hamarosan érkezik a többi videó is.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=631 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2010.10.16. Mind a h’oopononopononak, mind a Buddhizmusnak, mind korunk nagy misztikusának Tollenak két, gondolkodásunkat alapjaiban megrengető üzenete van a ma embere számára:- mindenért, ami az életedben megjelenik, ami jó vagy rossz, amivel szembesülsz, amivel konfrontálódsz, ami miatt szenvedsz, azért te vagy a felelős. Az életedben mindenért te vagy a felelős.- téged senki sem tud és nem is akar bántani. Sem szülők, sem a kedves, sem a főnök, kollégák, sem az Ószövetség büntető és áldozatot követő vagy az Újszövetség az áldozatot meghozó és ezáltal híveibe bűntudatot tápláló istene.Azaz a menny és a pokol a homlokunk mögött vagy bordáink között helyezkedik el, aszerint, ki hogyan nevezi: lélek, szív vagy éppen tudat.Buddhizmus alaptézise, hogy van szenvedés, ez pedig a nem tudásból, tudatunk nem ismeretéből fakad. Vajon mi miatt szenvedünk? A valóságtól vagy a valóság és az arról alkotott elképzeléseink nem egyezősége miatt? Tele vagyunk koncepciókkal az ideális munkahelyről, főnökről, feladatról; kapcsolatról az ideális partnerrel az oldalunkon. Aztán amikor a mindennapok rádöbbentenek, hogy hülye az egész kollektíva, pocsék a munka és a kedves is egy genetikai hulladék, akkor nagyon szenvedünk. Felelőst önmagunkon kívül keressük. A kapcsolatunk a partner miatt nem működik, a munkahelyen csupa kontraszelektált hülye van, csak én vagyok a meg nem értett zseni és különben is a kormány –akire nem én szavaztam!-, tehet mindenről. Buddha természetesen azt is kimondja, hogy a szenvedésnek van vége. Erre adta tanításait, gyakorlatait, melyek a mindennapokban jelentősen hozzásegítenek bennünket a felelősség felismeréséhez. Egy ilyen alaptanítás az ok és okozat összefüggése: korábbi cselekedeteink adják jelenünket, s most, a jelenben ültetjük el azokat a magvakat, hogy a jövőben jól vagy éppen cudarul fogjuk magunkat érezni. Teljesen mindegy, hogy ki mit csinál, teveled mit tettek, te mit tettél- az eseményekre adott tényleges és érzelmi reakciód folytán leteszed azt a sínpárt, amelyen az események továbbrobognak.4 vs 96A tudomány abból indul ki, hogy teljes személyiségünket tekintve annak mindössze 4%-val vagyunk tisztában. A többi 96% tudattalan tömeg. Olyan generációs minták, egy komplett „tudástár”, amelyet családunk (vagy akár mi magunk előző életeink során) szépen felhalmoztunk. A csontvázak ott sorakoznak a szekrényben. Amikor hatalmába kerít bennünket egy zavaró érzelem, vagy valaki először látott ismeretlen iránt zsigeri ellenszenvet érzünk, akkor ez a tömeg tör felszínre. Ez énünk azon elfojtott része, amelyet a hoppolás során megidézünk.A hoppolás során dr. Lin meggyógyított egy egész bolondokházát, csak azzal, hogy magán alkalmazta a gyakorlatsort. Felismerte, hogy minden és mindenki egy. Tudomány idővel bebizonyította a tükörneuronok jelenlétét, s ezzel „világossá” vált a misztikus mondat: ami fent az lent, ami bent az kint. Dr. Lin ebből a tételből indult ki. Minden egyes betegénél megnézte, melyik az a saját, tudattalan része, amellyel a külvilágban – itt elmebetegekkel !-, szembesült. Egy-egy betegen hosszú órákat, olykor napokat is meditált, így gyógyítva a külvilágot azzal, hogy saját magát gyógyítja. Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menniKönnyen sejthető, hogy a hoppolás nem egy sétagalopp. Olyan, mintha a nyúl üregébe mennénk, amelyről fogalmunk sincs, hogy mennyire mély, és mi mindent tartogat számunkra. Bemegyünk, majd egy konfliktusoldás után sugárzóan kijövünk. Csend és béke van, itt és most. Teljesség és szeretet. Majd jönnek a visszazökkentős hétköznapok, s amikor szükségét érezzük újra hoppolunk.A lelki síkon feloldott blokkkok azonban megjelennek a materiális világban, akár testi tünet, akár egy hoppolt személlyel kapcsolatos viszony változásában. Minden felszínre kerül, akár akarjuk, akár nem, nincsen megállj. A hadvezér mellől eltűnt a hárítás várfala, a tagadás bástyája. Eltűntek a düh gyalogsága, a harag lovassága, a bosszú ágyúi. Felszívódott az önsajnálat pajzsa, elkopott a tehetetlenség vértje. Fegyvertelenek vagyunk. Óhatatlan is be kell látnunk, hogy minden velünk történt eseményért felelősséget kell vállalnunk. Nincsen más alternatíva. S ott ülünk a semmi közepén. Kitakarítottuk a múlt szennyesét, s így nincsen abból fakadó jelen vagy jövő. Nincsen semmi, csak mi vagyunk a jelenben. Felismerjük, hogy életünk már nem lehet a régi. Ez a mindent kitöltő üresség teljessége akár félelmetes is lehet, mert mi lesz ezután? Az, amit ezzel a tapasztalattal és tudatos szemlélettel elvetünk. Ahogy a tibeti közmondás mondja: nem kell bőrrel bevonni a világot, elég ha cipőt húzol.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=716 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.01.11. Korábbi bejegyzéseimben arról írtam, hogyan tudunk felelősséget vállalni magunkért: döntéseinkért,szavainkért, tetteinkért. Bemutattam a hoppolást, a meditációt, az ok-okozat összefüggését, a MOST megélését, de írhatnék Marshall Rosenberg-féle együttműködő kommunikációról is, mint gerincoszlop-visszaépítő módszerről.Most pár szót ejtenék a politikai korrektségről, mely Mesterem, Láma Ole Nydahl szerint civilzációnk rákfenéje.Gondolom, most többen felkapjátok a fejeteket, ahogy annak idején tettem én is. Mi a baj a politikai korrektséggel? Mi a baj azzal, hogy nem négerezünk, hanem feketéknek és afroamerikaiknak nevezzük őket. Mennyivel szebben hangzik a speciális nevelési igényű gyerek, mint a fogyatékos!Ezzel egyetértek magam is.A probléma viszont ott kezdődik, ahogy ehhez a terminológiához és a mögötte megbúvó jelenségekhez állunk.Amikor a politikai korrektség nevében nem azt mondjuk és nem azt tesszük, amit gondolunk, hanem ahogy azt - gondoljuk-, a környezetünk elvárja. Félünk attól, hogy ha nem az elvárásoknak megfelelően teszünk, beszélünk, akkor a környezetünk elfordul tőlünk, kiközösít. S mi az, amitól leginkább rettegünk? Hát a szerethetőségünk elveszítésétől. Ezt sulykolják belénk születésünktől fogva: szeretlek ha ezt-azt-amazt megteszel (értem), szeretlek ha a kedvemre teszel!A szeretetlenségtől, kiközösítéstől, s ezáltal a magánytól való félelmünkből adódóan nem merünk kimondani személyes, munkahelyi problémákat, nem merünk véleményt formálni bizonyos társadalmi-politikai kérdésekben. S ha jobban megnézzük, a politikai korrektség nemhogy csitította volna az ellentéteket, de még jobban felszította. Bebújunk a biztos, komformista álarc a politikai korrektség mögé. Közben mélyen, legbelül vihar tombol a valódi érzelmi viszonyulás és a védekezés apropójából kimondott szavak között feszülő ellentét miatt. S ebbe bele lehet halni, de minimum belebetegedni - s ezt már nemcsak az Új Germán Medicina mondja csak ki.David R. hawking A Valódi ÉN hatalma c. könyvében a következőket mondja:“Rengeteg ellentét, viszály és szenvedés forrása korunk ‘politikai korrektségre’ törekvő irányzata, amely képzeletbeli ‘jogokon’ alapul. Valójában nem létezik olyasmi, amit jognak neveznek, csupán a társadalom képzeletében. A világegyetemben semminek sincsenek semmiféle ‘jogai. A ‘jogok’ korszaka a kötekedő sértettség hozzáállásához, az összeütközés kereséséhez, viszálykodáshoz, az elkövető és az áldozat fogalmához, a ok-okozati összefüggések téveszméihez és bosszúálláshoz vezet. Mindez az életünk tapasztalatáért vállalt személyes felelősséget helyettesíti, pedig csak annak a szintjét elérve juthatunk el a becsületességhez.” (David R. Hawking: A Valódi ÉN hatalma, Édesvíz Kiadó 2007)Felelősségvállalás az, hogy minden helyzetben azt mondom, amit valóban godolok és azt teszem, amit valóban tenni szeretnék. Nem hallgatok el dolgokat, csakhogy mást meg ne bántsak. (Mit is jelent az a mondat, hogy “nem akarlak megbántani”? Azt, hogy lám, ilyen puhány alak vagyok, veled takarózom, ahelyett, hogy kiállnék a véleményem mellett.)Mondom, amit mondani szeretnék, felvállalom és kimondom az amögötti érzelmeimet, valós igényeimet és szükségleteimet. Amint magamról beszélek, máris nem a másikat bántom. A szavak lehetnek ablakok vagy falak... mi döntjük el, hogy melyik legyen.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=730 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.02.14. A Michigen Egyetemen dolgozó Lee és kollégái kísérleteik során bebizonyították, hogy a döntés utáni kézmosás a döntést helyességét megkérdőjelező kételyeinket is képes elmosni, s ez az egyszerű tevékenység mintegy a döntésünkben megerősít bennünket.Nem minden esetben van lehetőség kezet mosni, ezért találták ki a az ügyfél/páciens/kliens által aláírandó nyilatkozatokat.Írásom aprópója két banális történet, mely az elmúlt időszakban esett meg velem.Jó két hete beriasztott a gázcirkó CO-mérője. Mivel férjem sem bátor buherátor, én sem vagyok műszaki szaki, így eszembe sem jutott, hogy a CO-mérőket 5 évre kalibrálják, és szimplán cserélni kéne. Nos, első pánikomban felhívtam a gázügyeletet. Hiba volt. Kijöttek, lezárták a kazánt és közölték, hogy a cirkóval ugyan nem egy légtérben lévő konyhai elszívót azonnal ki kell kötni vagy lereteszelni vagy kazán cserélni. (Egyébként öt éve pont ők hagyták jóvá a rendszert...) Megjegyzem, olyan kazánunk van, ami CO visszaáramlás esetén azonnal leáll. De ez nem számít, ők nem vállalnak semmiért felelősséget. Ők azonnal leplombálták a kazánt, mindezt 12ezerért. Aztán kijött a vilanyszerelő, levágta a villásdugót, majd felhívtam megint a főgáz diszpécserét, hogy elszívó kikötve, szeretném elindítani a fűtést. Megint kijött a két szaki, mértek, írtak, majd újabb 12ezerért levágták a plombát. Majd aláírattak velem egy nyilatkozatot, hogy csak ilyen és ilyen típusú konyhai elszívót fogok használni és mindenért én viselem a felelősséget. Ők semmiért, csak majd kiszámlázzák a két kiszállást. Amikor ezt elmondtam, egy gépész ismerősömnek csak nevetett. Igen, ez megy a Főgáz minden alól kibújik, és semmiért sem vállal felelősséget. Nos, ez a semmi nekünk alaphangon 50ezerbe került (kétszeri kiszállás, villanyszerelő és az új CO-riasztó). Gyermekem egész nap hányt, mind a házi, mind kedvenc homeopata doktornénink a kórházat javasolta kiszáradás megelőzése ellen.Etse 6-kor fel is vettek bennünket. Először szétdurantották Noémi kézfejében az eret a branül beültetése során. A gyerek már 10 perce feküdt a vizsgálón és hősiesen nyelte könnyeit, amint az egyik néni kis könyökvénáján dolgozott, mint új alternatíván, míg a másik a kézfejben eltűnt tűt próbálta kiszedni.A sürgősségin két nagyon beteg baba volt már bent, hozzájuk képest a lázas-hányós gyermekem Makk Marcsi volt. Végülis túléltük az éjjel-nappal szemünkbe világító lámpákat, az éjszakai rosszulléteket, a hajnali 6 órás ébresztőt, majd 11-ig vártunk a vizitre. Gyermekem szemmel láthatóan jól volt, ugrált az ágyon, lepkehálóval kellett elkapnom, nemcsak ivott, de már eszegetett is. Homeopata dokinénink természetesen már reggel 8-kor hívott bennünket, majd javasolta, hogy ha ilyen jól van, felesleges bent vergődni.Természetesen a kórházi orvos nem így gondolta. Miután kiosztotta a másik két baba anyukáját, én voltam a soros alkalmatlan, gyerekhez nem értő szülő. Hiába van jól a gyerek, jók az eredmények, majd talán másnap délután haza is mehetünk.Igazán hálás vagyok a segítségükért, de ha minden OK, akkor miért maradjunk még?Mert ez a szakmai eljárás, és így jár az OEP támogatás a kórháznak ... de itt nyitott ajtó van, azt csinálok, amit akarok, zárójelentést nem kapok, ha baj lesz, ők vissza nem vesznek, de nyilatkozzam, hogy mindenért én vagyok a felelős.Még szép. Az életemért, a döntéseimért, a gyermekemért felelős vagyok.A sztori egyébként megosztotta a környezetemet. Férjemen kívül, nem sokan értettek egyet a döntésemmel.Hogy mertem hazahozni, mit hazardírozok? Miért nem bízok az orvosban?Ez nem (csak) bizalom kérdése.Ahogy dr. Mendelsohn írja a Gyermekorvos nélkül című könyvében, senki más sem ismeri jobban a gyereket, mint az édesanyja. A körzeti orvos is az első időszakban havonta, később csak az éves sztátuszvizsgálatokon látja, no meg ha van valami időközben. Ezzel szemben az anyuka, azaz én már 5éve - azóta, hogy beköltözött a pocakomba és ezzel az életünkbe-, ismerem. Magzati kora óta ismerem a bioritmusát, tudom mit eszik szívesen, és mit nem. Tudom, hogy milyen színű a bőre és milyen szagú a lehellete a láz különböző stádiumában, s hogyan esik le magától a láz egy spontán izzadás után, s hogyan alakul ki, majd múlik el a nátha. Ezt a házi gyermekorvosunk nem tud(hat)ja. A kórházi, aki akkor látja először még kevésbé, hisz még kérdezni sem kérdez, csak utasít. A homeopátiás orvosunk már igen, mert mindezekről alaposan kikérdezett, lévén így lehet az alkati szert pontosan meghatározni.S, hogy miért szeretem a homeopátiát?Samel Hahnemann egy pontos, precíz ember volt, aki minden pácienséről és minden kutatásáról részletes leírásokat hagyott maga után. Ahhoz, hogy a kezelést, az alkati szert az orvos megállapíthassa, alaposan ki kell kérdeznie a pácienst. A páciens oldaláról együttműlködést igényel, s a kedves beteg szinte rákényszerül a pontos, alapos megfigyelésre, tudatos odafigyelésre. S ez pedig megintcsak az önismerethez vezet.Megbetegedtél?Nézd meg, milyen kofliktusod volt előtte! Milyen érzéseid vannak? Kimondtad már őket valaha, vagy megpróbálod mélyen elásni, s abban reménykedsz, hogy valahogy felszívódnak? Esetleg pont sikerült feloldanod egy konfliktust?S hogy, miért kerültünk kórházba?Konfliktust oldottam, mépgpedig elég intenzíven, s a mátrix összeomlott. Erről majd a következő bejegyzésemben olvashattok.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=737 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.02.23. Teljes munkaidő, nagy kihívások, s mindeközben dolgozok magamon, emelve a rezgésszintemet.Megismerkedtem a Mátrix energetikával - kvantumtudat technikával, mely kitűnően megtámogatja a hoppolást, EFT-t, azok eredményét tartósabbá, elmélyültebbé teszi. Míg a hoppolás alapfeltétele, hogy ki kell mondani fájdalmas, vagy éppen alantas gondolatokat, addig a mátrixnál elegendő a konfliktus felidézése és mehet máris a tisztítás. Azonnali oldást jelent, mely nemcsak emócionális, de fizikai szinten is megkönnyebbülést, javulást hoz. Nos, a hétvégi kurzuson, legalább 10-15-ször kaptam és adtam oldást, ami felért egy tavaszi nagytakarítással. Érdekes élmény a mátrixhullám megtapasztalása, azaz a hiedelmek, zavaró érzések rendszerének leomlása, mellyen párhuzamosan a fizikális erő is elhagyja az embert, a lábak rogyadoznak, fáradtság uralkodik el felettünk. Olyasmi, mint a buddhizmus - abban az értelemben, hogy koncepciótlan dologról akarunk koncepciókban beszélni. Nem megy. Nem lehet. Nem is kell érteni, csak egyszerűen engedni, hogy megtörténjen. A kétnapos tréning után teljeslelassulás következett be nálam. A lélek megy az útján szabadon, míg az egó lemaradt és nem tudja ezt hova tenni. Csak néz, csak bambul és fogalma sincs mi van körülötte és miért lát mindent másként.A mátrix tréning rengeteg oldása szépen hámozta le a felszíni rétegeket, s ezzel a mélyből újabb tartalmaknak adott szabad utat. A kitisztult helyébe, újabb megoldandó régi konfliktusok léptek. A tisztítás szépen a felszínre hozott mindenféle korábbi elfojtást, fel nem dolgozott érzelmet, mely fizikai fájdalom formájában manifesztálódott. Konkrétan rosszul lettem, menni nem tudtam, amikor bizonyos épületek mellett haladtam el. A legfurcsább az volt, hogy a pozitív emlékű helyeken is kifejezetten negatív érzéseim voltak. Ez lehetetlen, hogyan írhat egy érzelem felül egy másikat? A kettőnek függetlennek kell lennie egymástól! Hogyisvanez? Nem láttam jobb megoldást, mint egy újabb hoppolás elvégzését, mátrix tanfolyam után alig 48 órával. Hatalmas felismerést,egyfajta mini-megvilágosodást hozott, s új megvilágításba helyezte az itt és most megtapasztalását. Végre, a Mátrix utáni 3. napon jól voltam. Az öröm kb. két napig tartott, amikor is jött egy magas láz, benáthásodás, makacs köhögés, mely ágyba parancsolt. A legszebb az egészben, hogy a gyereken is jelentkeztek ezek a tünetek. Az Új Medicina szerint a gyerek 10 éves korig az anya rezgéseivel egy, így ő is úgy érzi magát, azaz viszonyul a világhoz, ahogy az anyuka. Egyértelmű, hogy az oldások eredményeként nálam jelentkező tisztulások megjelentek a gyermekemen is. Szóval mi is történt? A GNM/Új Medicina szerint egy fel nem dolgozott, mély konfliktus már kezdett elváltozásokat létrehozni a szervezetemben. Miután ezt a konfliktust sikeresen feloldottam, így megindult az elváltozások helyreállítása, mely a láz ésnátha formájában távozott. Érdekes és új megtapasztalása és megértése a betegségnek. A kórházat azért kihagytam volna ... de valahogy mégis egy érdes és jó kaland volt. A legjobb benne az volt, hogy minden percben együtt lehettem a kis Szeretetcsomagunkkal. S megint csak azt mondom, a legjobb dolog anyukának lenni. S, hogy mi is az Új Medicina? Írok még róla...
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=751 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.04.07. Idestova már tíz éve vettem részt először Marshall Rosenberg nevével fémjelzett erőszakmentes kommunikációs szemináriumokon. Szerelem volt első hallásra: olyan könnyűnek, egyszerűnek, természetesnek és hatékonynak tűnt, akár Jónai Hava, akár Rambala Éva vagy maga Marshall tartotta. Ott voltam az Egyesület az Együttműködő Kommunikációért alapításakor, szerveztem kurzusokat munkatársaimnak. Lelkesedés hatalmas volt. Aztán lecsengett, mert értek kudarcok: “a fene egye meg nem működik!”, "olyan mechanikus ez a 4 lépés és nem is tudom mindig alkalmazni"! Rámszóltak, hogy hagyjam már ezt a "zsiráfnyelvet, mert olyan idegesítő". Így, amikor tavaly ősszelegy tanfolyamon előkerült, feltörtek bennem a korábbi kudarc emlékei, s teljes gőzzel szabotálni kezdtem ("ez nem megy"), majd egyszer csak megadtam magam. Csináltam, s mitöbb élvezni is kezdtem ezt a fajta beszédet, aminek a lényege: az (ön)EMPÁTIA. Az empatikus hallgatás nem azonos a szimpátiával! Nézzük meg a különbséget egy banális példán!Tegyük fel, hogy a parkban sétálva azt látod, hogy a párod is szerelmesenandalog, de nem te vagy az oldalán. Ilyenkor elég változatos reakciók születnek, a kiváncsi szemek nagy örömére. De az is lehet, hogy a lelki összeroskadás eredményeként szakrendelőkben köt ki a delikvens. A sérelmet elszenvedő a környezetétől a legkülönfélébb válaszokat kapja: a partnereszidalmazásán túl egészen a "te vagy a hibásig". Ez mind szimpátián alapuló válasz.Szimpátia lényege, hogy a hallgató vagy átveszi a mesélő hangulati állapotát, annak érzelmeit, vagy éppenséggela látottak/hallottakolyan emocionális reakciókat váltanak ki, hogy a hallgató csak mondja a magáét. Ez minden, csak nem segítség. Aki nyomorultul érzi magát, annak meghallgatás, jelenlét kell, se nem észosztás. Szimpátia olyan, mint amikor beugrunk a verembe esett mellé, s onnan nézünk felfelé segítséget várva, ahelyett, hogy kötelet dobnánk, s felhúznánk. S mi a kötél? Az empátia! Amikor empatikusan hallgatunk másokat, akkor megtartjuk az energiaszintünket, azaz kellő távolságot tartunk magunk és a másik érzelmei között, úgy, hogy a figyelmünk mégis partnerünkön marad. Ahogy Láma Ole mondja: beengedjük a tolvajt az üres házba. Jelen vagyunk, hallgatunk, visszakérdezünk, pontosítunk és összefoglalunk. Gyakorló EMK-sok már nevén nevezik a beszélő érzelmeit, s megnézik hogy az érzelem mögött mely fontosság, szükséglet szenved csorbát. Az empatikus hallgatás nagy lehetősége, hogy nem kell tanácsot adni, okosságokat mondani, vigasztalni, megmagyarázni. Ugye, micsoda megkönnyebbülés? Mitől más az EMK mint a ventillálás?Addig, amíg csak valaki mondja a magáét az érzelmei megnevezése és fontosságai kimondása nélkül, kiengedi a gőzt, ugyanakkor ézelmileg elszigetelt marad. Az önempátia lényege, hogy kimondjuk érzelmeinket és nevén nevezzük szükségleteinket, tudatosítjuk és felvállajuk jelen helyzetünket. Amikor az Új medicináról olvastam, akkor rájöttem, hogy az empátia az egész élet egyik alappillére. S hogy miért? Megtudhatod a következő írásomból.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=766 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.05.23. Például Kicsi Lányom szobája atomtámadás utáni állapotot vett fel a takarítás után pár órárával:1.lépés: Noémi, amikor benézek a szobádba s ez a iradatlan rumli fogad a friss takarítás után, 2.szóhoz sem tudok jutni. Bosszúság, döbbenet van bennem!3.Nekem fontos a szép környezet, hogy a lakás, ahol élek tiszta és rendezett legyen. Nagyon sokat dolgoztam, hogy rend legyen, s az is fontos, hogy a munkámat megbecsüljék, értékeljék. 4.Kérlek mondd meg, hogy most azonnal rendet tudsz-e tenni?(5. Igen Anya - s megy máris pakolni és pikkpakk gyönyörű rend van.) Kicsit mechanikusnak tűnik, de az életben gördülékenyebb, közvetlenebb, s meglepő módon hatásos.Olyannyira, hogy 4,5 éves lányom mesteri szinten űzi. Elkövettem azt a hibát, hogy nem kérdeztem meg mi legyen a vasárnapi ebéd. Értelemszerűen nem akarta megenni az ételt, s helyette mást akart:-Anya, bennem csalódás van, mert fontos nekem hogy megkérdezzenek. Ígérd meg most, hogy máskor meg fogod kérdezni, hogy mit szeretnék ebédre enni!Anyósom ekkor mondta, hogy ezt a kérést képtelenség nem teljesíteni. A módszer tökéletesen működik kisebb frusztrációk, kellemetlenségek illetve a nekünk panaszkodóknak visszajelzés szintjén. Dühös embernél jobb azonban, ha nem használjuk, hanem inkább elmegyünk egyet fagyizni, mire megjövünk ő is megnyugszik. Ami viszont csodálatos a módszerben, az, hogy intenzív gerincvisszaépítő/megerősítő mellékhatása van. Ugyanis, amint megfogalmazom érzéseimet és kiállok a fontosságaimért egyszerűen képtelenség lesz hantázni, s ami még jobb másokat megbántani. Hiszen nem róla/róluk beszélek, hanem magamról, arról, hogy ott abban az adott pillanatban hogyan is érzem magam. Szó sincsen szemrehányásról, vádaskodásról, csakis az érzelmeimről és fontosságaimról, s arról, hogy a jelen rózsásnak nem mondható állapot helyett mit szeretnék megélni. Buddha szavaival élve: beengedem a tolvajt az üres házba, azaz azáltal hogy észreveszem érzéseimet, azon nyomban tudatosítom, hogy ez hogy ez az érzelmi állapot csak MOST van. Az érzés így nem válik tartóssá: ahogy megjelent a térben úgy fel is fog oldódni. S mivel kiállok a fontosságaimért, így nem kell mást mondani, mint amit gondolok vagy tenni szeretnék. Nem kell szépíteni, nem kell mismásolni. Meg lehet mondani az igazságot. Nem kell a politikai korrektség álarca mögé bújni, hogy másokat ne sértsünk meg, miközben a gombóc ott nő és dagad a torkunkban... Semmi mást nem csinálok, csak engedem az érzelmeimet megélni, kihúzok magamból pár tüskét azaz empátiát adok magamnak. Ezzel a GNM által emlegetett érzelmi elszigetelődést szépen feloldom, s teszek egy újabb lépést a testi-lelki egészség felé.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=770 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.06.01. Minap egy buddhista barátommal úgy döntöttünk, hogy beülünk a plázákban található étteremlánc helyi kirendeltségébe. A felszolgáló hölgy készségesen odajött, s lazán letegezett bennünket. Valahogy nem állt rá a nyelvem, így következetesen visszamagáztam a továbbiakban. Láttam, hogy ez nem igazán tetszett neki. Barátommal lelkesen beszélgettünk, munkahelyi megtapasztalásokról, sikerekről, humoros helyzetekről, amikor megérkezett az innivaló. A nagy magyarázás hevében az egyik üveg felborult, s kiömlött a benne lévő gyümölcslé. Tárgyalópartnerem segítséget kért, mire a hölgy már pikírten állt neki a feltörlésnek: "Na, ezt meg hogyan sikerült kiborítani?" Kisvártatva megérkezett a rendelt étel is, ami egy szóval siralmas volt. Újból hívtuk a hölgyet, hogy a másik étteremben nem ezt a minőséget (kinézet, állag, íz) kaptuk. Mire ő emelt hangon megjegyezte, hogy a franchaise minden éttermében más a választék. Lassan fizetésre került a sor, ahol már kifejezetten hangos és durva volt velünk. Ez volt az a pillanat, amikor vettünk egy nagy levegőt: vajon mit sugárzunk ki, hogy ez a válasz? Vajon mi van bennünk, hogy ő ezt a tükröt mutatja? Feldobtam a labdát, csináljunk a helyzetre dupla empátiát! Azaz első lépésben hogyan érezzük magunkat a felszolgáló reakcióit látva. Szépen összeszedtük: döbbentek, csalódottak, tanácstalanok, frusztráltak, dühösek, értetlenek,elutasítottak.... Aztán mi lenne a fontosságunk: a figyelmes és kedves kiszolgálás, a minőségi, szép és ízletes étel élvezete, az elfogadás, a segítség, a tanácsadás. Most nézzük meg, mit érezhet a lány! Nos, itt aztán egymás szavába vágva gyűjtöttük össze, miként is érezhette magát, amikor látta a mi reakcióinkat. Vajon mely fontossága szenvedett csorbát? Gyűlt itt is a lista. S mi lenne neki jó? Mit szeretne ehelyett? Mi tenné őt boldoggá, elégedetté? Mondtam volna a magam földhözragadt ötleteit, de barátom belehúzott az egyik legnagyobb buddhista Miután a gyakorlatban jól kimelegedtünk, megkönnyebbülve, elégedetten indultunk el. A felszolgáló hölgy nekünk háttal állt, s köszönésünkre sem reagált. Titokban bíztam benne, hogy az utánunk jövő vendégekkel már kedvesebb lesz. Eltelt 2-3 nap újra összefutottunk megbeszélni tennivalóinkat egy gyors ebéd keretében. Az egyik éttermünkbe mentünk be, ahol be is álltunk a sorba, kiválasztva a nekünk tetsző menüt. Ekkor viszont a chef úr érkezett, aki mondta, hogy meglepetése van számunkra. Kísérletező és vendégül látó kedvében volt, így egy kis extra előétellel és friss desszerttel lepett meg bennünket csak úgy. Tárgyalópartnerem szóhoz sem jutott, ahogy én sem. Csak meresztettem a szememet, hogy vajon mivel édemeltük ki ezt az ötcsillagos kiszolgálást. Újabb két napomba telt míg leesett: amikor a morcos felszolgálólány helyzetét kielemeztük, s ezáltal megértettük, együttérzést tanusítottunk irányába, majd minden jót kivántunk neki, annak a gyümölcse érett be pár nap múlva. Megkaptuk azt a figyelmes, kedves és minőségi kiszolgálást, ami előzőleg hiányzott. Igaz nem ott és nem akkor, hanem térben és időben másutt, de a lényeg az, hogy megkaptuk, amikor a feltételek összeálltak. Számomra ez egy újabb csodás bizonyítéka volt az empátia gyógyító erejének, s annak, hogy a Jóisten/Univerzum/Teremtő/Buddhák nem ért magyarul, csak “regzésül”.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=778 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.06.23. Bizonyos szituációkban szükségszerű is a maszk viselése, hiszen a munkahelyen, egy tárgyaláson, vagy éppen egy állásinterjún szerepet játszunk, „meg kell felelni” Maszkot viselünk tehát mindannyian. Kérdés az, hogy ezt a maszkot mikor és ki(k)nél vesszük le. Szeretteink körében merünk-e azok lenni, akik valójában vagyunk?„Akkor alakul ki szerepkonfliktus, ha valami miatt az ember nem tud megfelelni a szerepeinek.” - olvasom Csabai Dorina Eszter blogjábanRendben, de mi van akkor, ha meg tudunk felelni szerepeinknek, azonban egy-egy készségünket csak az egyik szerepünkben tudjuk kiélni, holott vágyunk arra, hogy más esetben is megélhessük az(oka)t? Melyik énünk, arcunk az igazi?Az alapkérdés, hogy kellenek-e szerepek vagy önmagunknak kell lenni minden helyzetben?
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=783 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.06.29. Az utóbbi időben kísérletképpen egyre spártaibb berendezkedésem a számítógépen. A fizikai asztalomon is általában csak az aláírásra váró papírok vannak - szerződések, számlák, stb. -, illetve a laptop, egy növény és a névjegykártyák, minden mást folyamatosan kidobok. A Cikkeket, papírokat, újságokat. Mindent. És az a vicces, hogy amióta ezt csinálom, nem szembesülök azokkal a problémákkal, amiket ezek a tárgyak okoznak. Felesleges információ, felesleges vizuális hivatkozások dolgokra, amikkel nem akarok foglalkozni. A gépen is ebbe az irányba mentem el, a minimumot követem. Az asztalomon csak azok az alap-programok vannak, amiket kizárólag napi szinten használok:Omnifocus feladatkezelésreOmnioutliner emlékeztetők írására és mindenféle dokumentum - pl. szerződések, prezentációk - előkészítésérePhotoshop grafikai munkákraChrome böngészésreA virtuális asztalt egyetlen dologra használom, oda mentegetek le néha fájlokat, időszakosan, de azonnal, legkésőbb este elteszem a helyére, vagy a Temp nevű mappába átteszem, ahonnan ha biztosan nincs rá szükség, akkor kukába kerül és végleg megszabadulok tőle.Persze több program van még a gépemen, amit időnként használok: keynote, pages, numbers, illustrator, textmate, transmit, transmission, de ezek közül egyik sem olyan, amire minden nap szükségem lenne, ezeket spotlight-ba beírva szoktam előhívni.Van saját egyszerű mappa-rendszerem, amit használok, ide teszem be a munkákkal kapcsolatos fájlokat.Az egyik tanulsága és előnye ennek a rendszernek, hogy amit nem látok, az nem fáj. Minden, ami jön és fontos, azt becsatornázom az Omnifocus-ba, ahol feladatként várja a maga kis idejét, amikor foglalkozni kell/akarok vele. Az életben és a munkában az egyik legfontosabb dolog, amivel rendelkezel, a fókusz és a figyelem. Meg kell védened, ápolgatnod kell, táptalajt kell biztosítani neki egy olyan világban, ahol ikonok ugrálnak, üzenetek bukkannak fel, fájlok és digitális üzenetek milliárdjai bombáznak. Mivel mindenki abban érdekelt, hogy rá figyelj, ezért ezt a harcot neked kell megharcolni. Az én technikám a teljes letámadás. Próbálok mindent kizárni és csak azzal foglalkozni, amit én magamnak megjelöltem. Kissé drasztikus, de nekem bejön.A hitvallásom az, hogy vagy a rabszolgája leszel az információáradatnak, vagy pedig az irányítója. Ha az utóbbit választod, azért minden szinten meg kell harcolni. Irodában, asztalon, levelezőben, feladatkezelőben, fájlokkal, emberekkel, ami bizony sokszor fájdalmas, de megéri!
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=792 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.07.20. Amikor először kezdtem foglalkozni feladatkezeléssel, azt gondoltam, hogy a megfelelő programra van csak szükség, hogy a technikámat tökéletesre fejlesszem. Több évnyi gyakorlás után rá kellett jönnöm, hogy ez sokkal inkább szokások és gyakorlás kérdése, semmint technológiai probléma, mégis technológia nélkül sokkal nehezebb a szokásokat kialakítani.A jó szokások kialakítása az életünk legfontosabb és legkevésbé tudatos szegmense. Egyfajta rutin kell ahhoz, hogy az ember a feladatok döntő többségét feljegyezze bárhol és bármikor, hogy ez működőképes legyen, kell az okostelefon, ahol egy gombnyomással lementhetők a beérkező feladatok. Amíg ez nem volt, mozgásban nem tudtam rögzíteni a feladatokat, a rendszer rögtön használhatatlanságig sérült. A gépen ugyanez igaz a gombnyomásra előhívható feladatbeviteli ablakkal, amelyik bármilyen munkafolyamat során előhívható, majd eltüntethető és visszatérhetünk az éppen folyó munkához. Az ilyen apró segédeszközök szerepe hihetetlenül nagy, ha egy napi szinten használható modellt akarunk kialakítani. Az utóbbi időben két területen változtattam erőteljesen a feladatkezelés módszertanomon.Használd a heti tervezést - még akkor is, ha elsőre nem túl biztatóKorábban heti tervezést sem csináltam, mint utólag kiderült, azért nem, mert nem volt megfelelő technika a feladatok áttekintésére. Mióta az Omnifocus-ban implementálták a heti előrejelzést - együtt megjelenítve a naptárammal -, teljesen megváltozott az idővel kapcsolatos gondolkodásom. Korábban minden feladat be volt projektek szerint rendezve, aztán minden beesett aznapra, amit tudtam megcsináltam, amit nem, az ment következő napra. Viszonylag frusztráló modell. A heti tervezéssel most új irányt indítottam el, a héten egyszer megtervezem a következő hetemet, átnézem a projekteket, hogy mivel mit kell csinálni, hogy haladjon, minden felsorolt feladatot beosztom a hét 5 napjára, a többit átteszem következő hétre. A feladatok elvégzésével kapcsolatban mindig optimista vagyok, illetve a napi folyamatok során számtalanszor esnek be új dolgok, amiket le kell kezelni, még akkor is, ha ezeket is elteszem valamikorra, el kell végezni, így érdemes viszonylag nagy lukakat hagyni a hétre, hogy rugalmasan lehessen mozogni.Konkextusokat a belső korlátok kezelésére kell használniMindig is problémám volt a kontextusok értelmezése, ezek azok a fizikai korlátok, adottságok, amik behatárolják, hogy mit tudunk elvégezni. A David Allen GTD könyv viszonylag régi, egy olyan világban készült, ahol a fizikai korlátok erőteljesen számítottak, hogy hol vagyunk éppen, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a munka elvégzéséhez. A saját életemre - és sokan vannak manapság így - ezek a korlátok egyáltalán nem érvényesek, mivel minden munkához szükséges eszköz - gép és telefon - nálam van szinte állandóan, semmi értelme nincs a kontextusok ilyen kezelésének és emiatt sokáig nem is használtam őket. Minek adjam meg kontextusnak, hogy Iroda, ha egyszer, nem csak az irodában dolgozom és lényegében nincs semmiféle relevanciája.Nemrég azonban végre az egyik blogban egy működőképes modellt találtam arra, hogy mire érdemes használni a kontextusokat. A belső korlátok kezelésére. Mik ezek a belső korlátok? Bár a belülről erőteljesen motivált emberek közé tartozom, vannak szituációk, hogy nem vagyok képes bizonyos feladatok elvégzésére. Ebéd után, agyhalott állapotban semmi értelme komolyabb szövegeket írni, vagy tervezni, mert az egész csak kínszenvedés lesz. Máskor érzem, hogy az agyam száguld, ezeket az órákat érdemes arra használni, hogy olyan dolgokkal foglalkozzam, amik kreativitást igényelnek. Az optimális munkavégzés egyik legfontosabb feltétele, hogy mindig az éppen aktuális állapotunkhoz passzoló munkát végezzük, a kontextusok megadása a feladatok besorolásánál erre jó. Az adott feladat akkor legyen a szeműnk előtt, amikor agyhalott állapotban vagyunk, vagy akkor, ha a kreatív maximumon?Néhány fizikai korláthoz kapcsolódó kontextust használok csak ezen túl, a munkatársaknak delegált, vagy velük megbeszélendő feladatokat személyre szabott kontextusokba teszem, illetve az emailhez, telefonhoz és netbankhoz kötött feladatokat is külön gyűjtöm, mert ezekhez kell egy eszköz - szoftver - és tipikusan csoportosítva szeretem őket végezni.Végezetül meg kell jegyezzem, hogy bár sokan nem értik a hozzám hasonló GTD fanatikusokat, számomra ez egy olyan mankó, ami képessé tesz arra, hogy sokkal hatékonyabban kezeljem a feladataimat és minél tovább csinálom, David Allen-t annál inkább a 20-ik század egyik legfontosabb gondolkodójának látom, aki a sok humbug üzleti könyv mellett a 21-ik századi munkavégzéshez szinte elengedhetetlen eszközt adott a kezünkbe.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=794 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.07.19. Eddigi posztjaimban elég egyértelmű, mindenféle misztikumot nélkülöző, napi szinten alkalmazható hasznos tudati játékokról írtam. Most viszont Malagán belecsöppentem a színtiszta tradícióba. Én, aki eleve mindenféle rítust, liturgiát tisztes távolságból szeret tudni.Délután 5 óra körül értünk a benalmadenai Megvilágosodás sztúpához, ami pompázatos látvány. Egyrészt a település látványa üdítő: szűk, kacskaringós andalúz utcák, fehér házikókkal, szélben ringó pálmafák, színes folyondárok ragadják el a képzeletünket. A tenger felé magasodó dombon ragyogó fehérségében s égbe vesző arany sapkájávalott áll délcegen a sztúpa. Az épület hatalmas, s hűvös gyomrában tágas meditációs terem várja a Dharma követőit. Ekkor már alig lehetett megfelelő helyet találni, a tűző nap ellenére minden valamirevaló, ceremóniára jó rálátást biztosító szeglet elkelt, egyedül a fő közlekedőfolyosók maradtak szabadon.A hivatalos program este 7-kor kezdődött, amibe belefér a menetrendszerinti min. fél órás késés, ekkor már talpalattnyi hely sem volt. Viszont felvonult a helyi tv, akik felvették a tanítást, s interjút is készítettek Láma Ole Nydahllal, azzal a belevaló dánnal, aki a Buddhákat megismertette Nyugattal, s akinek köszönhetően meditációs centrumok százai jöttek létre világszerte. 
Mi pedig kitartóan ültünk, élveztük a le- majd felszálló ködfelhőket, csipegettünk, ittunk, s teljes megnyílással figyeltük a Tanítók szavait, mindezt éjjel 1 óráig, hallgattuk a ceremóniát.Aztán másnap délelőtt 10-kor már a hegyekben lévő Karma Guen-i elvonulási központban folytattuk tudatunk pallérozását. Egy nap 3 tanítás, közben szünetek, hisz a 2000 fős seregre ráfért egy kis mozgás az egész napos ülés (első sorokban ülőgumónyi területen történő gubbasztás, hátsó sorokban már nyújtott ülésben pihegés) után, programzárás előadótl függően 20 és 03 óra között. Utána buli a lámával vagy alvás, esetleg tengerparti fakultatív program igény szerint. S ez ment 3-4 napon keresztül. Szóval ez az idő sem a pihenésről, az alvásról szól. Ami viszont meglepő, hogy mégis kevésbé voltam fáradt, mint egy -egy munkanap végén.Ennek pedig több oka is van:tudatossági- vagy rezgészint magas volta. 2000 ember full of happyness, szinte vágni lehetett az örömöt. Minderre jött az előadók magas megvalósítási szintje. meditációk a kurzus alatt: jóllehet nem hosszú órákat meditáltunk, mégis teljesen felfrissülten jöttünk ki belőle.mediterrán hangulat - napsütés, más klíma, kikapcsolódás és búfelejtés adott.Ami meglepő, hogy ugyanez a jókedvű, felüdítő-töltekező hangulat volt a hazai, becskei kurzuson is. Por, piszok, tábori körülmények nem számítanak, mert mind csak a tudat játéka.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=812 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2011.08.31. „Elegem van!.” „Legszívesebben felmondanék.”„Ez nem az én utam.” „Amíg nincs jobb, maradok.” „Kimennék külföldre!”Az utóbbi időben egyre többször hallom ezeket a mondatokat. Legyen szó bolti eladóról vagy multinál dolgozó menedzserről, ugyanaz az érzés uralkodik el rajtuk: nem érzik jól magukat a munkahelyükön.Azt könnyű eldönteni, jó érzéssel megyünk-e a munkahelyünkre, ahogy azt is, élvezzük-e a munkánkat.. Ha nemleges a válasz, akkor érdemes elgondolkodni ezeken a kevésbé könnyen megválaszolható kérdéseken:Mi az én utam?Mire vágyom igazán?Mivel kellene foglalkoznom?Hol a helyem a világban?Akik nem érzik jól magukat a munkahelyükön, azok egy része az élet egyéb területein a „helyükön vannak”, más részük viszont ott sincs rendben. Azt látom, ha rendben van a magánélet és jól érzi magát az ember a bőrében, akkor könnyebben találja meg a hivatását is..Nehezebb helyzetben azok vannak, akik az élet egyéb területein is elakadtak (önismeret és önelfogadás, párkapcsolat, család, barátok). Ilyenkor alapvetően magunkon kell dolgozni. Nem szégyen a külső segítség igénybevétele sem. Ahogy kezd a belső béke helyreállni, úgy kezdenek körülöttünk változni a dolgok.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=863 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2012.02.22. Azt mondhatjuk, hogy valami oknál fogva azok az agyterületek, melyek csak az emberi agyra jellemzõek (pl. szürke állomány, homloklebenyi kéreg, stb) fejlõdése csak részben folytatódik, és csak részlegesen fejlõdik ki személyrõl-személyre váltakozva. Abban is egyetértenek a kutatók, hogy a mai oktatási rendszer nem teszi lehetõvé a továbbfejlõdést, így az ember fejlõdése nem teljes és nem képes a születetten neki járó helyet betölteni a földi evolúció természetes folyamában, melynek végcélja a teljes ember megjelenése lenne.
Warning: file_get_contents(tags.txt) [function.file-get-contents]: failed to open stream: No such file or directory in /home/yxbuii/wwwroot/hrcafe/rss.php on line 37
http://www.hrcafe.eu/blog.php?bejegyzes=897 info@hrcafe.eu (hrcafe) 2013.04.14. Mivel cégünk egy társadalmilag felelős vállalkozás, már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy hogyan és hol adhatnánk át azt a rengeteg információt és tudást, amit több évtized szakmai tapasztalata során összegyűjtöttünk fejvadászként és tanácsadóként. A megoldás tavaly decemberben jött velem szembe, egy konferencián, ahol cégünk másik missziójáról, a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci reintegrációjáról beszéltem. Ott találkoztam az önkéntességéről is jól ismert műsorvezetővel, Jaksity Katával, aki megfogalmazta azt, az utólag már roppant egyszerűnek hangzó gondolatot, hogy az ember abban legyen önkéntes, abban segítsen, amihez jól ért.Innen már ment minden magától, percek alatt megfogalmazódott a gondolat, hogy tartsunk önkéntes alapon, ingyenes, álláskeresési tréninget olyan álláskeresőknek, akik tanulni szeretnék a profi álláskeresési technikákat, kíváncsiak arra, hogyan lehet hatékonyan és eredményesen állást keresni.Jaksity Katának is tetszett az ötlet és meghívott a műsorába, hogy ott beszélgessünk az önkéntes álláskeresési tréningről vagy ahogy mi elneveztük a Pályázóképzőről. A rádiós interjú hatására két nap alatt betelt a 30 fős csoport. Számítottunk rá, hogy nagy lesz az érdeklődés, de az az e-mail mennyiség, ami az alatt az idő alatt érkezett, amíg visszaértünk a stúdióból az irodába, számunkra is meglepő volt. A regisztrációs folyamat során felmértük, hogy a jelentkezőket milyen témák foglalkoztatják, és az egész napos képzés tematikáját úgy építettük fel, hogy válaszoljunk a jelentkezők kérdéseire és igényeire. Az egyes témákat felosztottuk a kollégáimmal egymás között aszerint, hogy melyikünk a szakértője az adott témának és sok-sok gyakorlati példát gyűjtöttünk a könnyebb megértés és elsajátítás érdekében. Már a regisztrációkból kiderült, hogy a legtöbben abban látják a siker titkát, hogy egy mutatós, jó önéletrajzzal kitűnjenek a tömegből. Az álláskeresők többsége nem is gondol arra, hogy ma nem elég csak jónak lenni, mert olyan gazdasági helyzetben élünk, amikor jó munkaerőből is nagyon sokan elérhetőek a munkaerőpiac kínálati oldalán. A rádióriport alatt is kiemeltük, és a tréningen is sok szó esett arról, hogy mennyire fontos a bennünk, munkavállalókban rejlő értékekkel tisztában lenni és ezt hatékonyan kommunikálni álláskeresésünk során bármilyen helyzetben, akár szóban, akár írásban. Azoknak a pályázóknak, akik még a keresési folyamat elején tartanak, csak bizonytalan sejtésük van arról, hogy milyen nagy kitartásra, türelemre és kezdeményezőkészségre lesz szükségük, amíg beérik az álláskeresésbe fektetett munkájuk gyümölcse. Legtöbbször hosszú-hosszú hónapok kemény munkája által érjük csak el a hőn áhított állásajánlatot. A kitartás, a kudarcokkal való megküzdés képessége és a kompromisszum készség nagyon fontos tulajdonságainkká válnak a sikerhez vezető úton. A tréning résztevőivel hosszasan beszélgettünk a béralkuról, mivel itthon ez még mindig a kényes témák közé tartozik és kevesen tudják elegánsan kezelni a kérdéskört. A béralkuhoz, mint tabutémához tapadó feltételezéseket, félelmeket el tudtuk oszlatni olyan módon, hogy nyíltan megbeszéltük az álláskeresési folyamatban résztvevő szereplők (fejvadász, HR munkatárs, szakmai vezető) szempontjait és tisztáztuk, hogy a pályázóknak kell első sorban végiggondolniuk és magukban tisztázniuk saját értéküket több objektív szempont mérlegelésével. Gyakorló HR szakemberként azt tapasztaljuk, hogy ma a munkaerőpiac túlkínálata és az egyre nagyobb számban történő állásvesztések miatt megnő a szerepe a minőségi álláskeresésnek. Ma már a tudatosság, a célzott keresés, a kommunikációs csatornák ismerete és a kapcsolati háló építése váltak a leghatékonyabb álláskeresési módszerekké, melyre meg kellene tanítani minden munkaerőpiacra lépő álláskeresőt. Tréningünkön foglalkoztunk a hátrányos helyzetű csoportok, például a kisgyermekes szülők és az 50 felettiek kérdéskörével is, hiszen számukra még több kihívást jelent egy új munkahely megtalálása. Sokszor visszatért a tréning során az őszinteség kérdése; az természetesen mindenki számára egyértelmű volt, hogy sem az önéletrajzban, sem az interjún nem szabad félrevezetően kommunikálni. Sem az eddigi munkáinkról, sem a korábbi bérünkről, sem arról, hogy mihez értünk és mihez nem. Előbbiek feketén-fehéren kiderülnek a hivatalos iratokból, utóbbi, például a szaktudás hiánya pillanatok alatt lelepleződik az első szakmai feladat során, amit mint újdonsült alkalmazott kell megoldanunk. Ugyanilyen kényes témának ítélték meg a résztvevők a már említett életkor feltüntetését az önéletrajzban, a gyerekek számának megjelölését, a befejezetlen iskolák kérdését, a túl sok munkahely, vagy az egyes munkahelyeken eltöltött túl rövid időtartam problémáját. Tréningünkön végig azt hangsúlyoztuk, hogy az egyéni, álláskeresési stratégia kidolgozása a siker kulcsa. Legelőször egy belső leltárt kell készítenünk magunkban, hogy milyen értékekkel rendelkezünk, mire vagyunk büszkék eddigi pályafutásunkba. Az önbizalom megszilárdítása és ébren tartása kulcsfontosságú sikertényező. Ezt követően kell elkészítenünk a szükséges, jó minőségű és letisztult küllemű dokumentumokat, pályázati anyagokat, s a kiválasztott kommunikációs csatornákon megjelenni, láthatóvá válni a pályázatok megküldésével. Fontos, hogy nem csupán a kiküldött pályázatok száma, hanem a minősége biztosítja elsősorban a valódi sikert. Olyan pozíciókra érdemes csak jelentkeznünk, amelyekre valóban alkalmasak vagyunk, megfelelünk a meghirdetett munkakör kritériumainak, és így előbb vagy utóbb megtaláljuk azt a munkahelyet, ahol bennünk gondolkodnak. Úgy kell tekintenünk erre az időszakra, hogy az álláskeresés lett a főállásunk. Pontos időbeosztással és a megfogalmazott napi teljesítmény céljainkat szem előtt tartva sokkal gyorsabban fogunk sikereket elérni. Tréningükön ezekre a stratégiai lépésekre fókuszálva vezettük végig a résztvevőket az álláskeresés folyamatán. Egyéni és csoportos feladatok által bepillantást nyerhettek többek között abba is, hogy a másik oldalon ülő vállalati szakemberek milyen benyomásokat szereznek egy interjú során a jelöltről. Személyes tapasztalatainkat megosztva, jó és rossz élményeinkből idézve megmutattuk, hogy olykor milyen apróságokon múlik egy döntés, mik azok az apró trükkök, részletek, amiket érdemes észben tartanunk. De legfőképpen azt próbáltuk tudatosítani, hogy nem szabad a visszautasításokat személyes kudarcként megélni, és feladni céljainkat, a kitűzött stratégiánkat. A tréning utáni visszajelzésekből kiderült, hogy a résztvevők nagyon hasznosnak, magas színvonalúnak ítélte meg a képzést. Többségük arról számolt be, hogy a nap végén sokkal optimistábban, új lendületet kapva indultak haza, és a következő naptól kezdve egészen új szemlélettel folytatják a keresést. Sokak számára az is nagyon nagy értéknek bizonyult, hogy megérezték, nincsenek egyedül; sokan mások is az övékhez hasonló problémákkal küzdenek és van kihez fordulniuk segítségért. Nekünk pedig, ha egyetlen új felismerés felfedezésében sikerült segítséget adnunk, már megérte a belefektetett energia és lelkesedés. Ahogy a tréning után a csapatommal végignéztük, hogy a reggel kicsit szkeptikus és fáradt arccal érkező „Pályázóképzős hallgatók” mosolyogva, új lendülettel, szemükben az optimizmus fényével elköszönnek tőlünk, mindannyian tudtuk, hogy lesz még folytatás. Ladics Viktória